Kérem várjon, amíg JT Bemutató betöltődik képek ...
kínai medicinakínai orvosláskínai gyógyászatgyógynövények

Keresés

Add a Startlaphoz

Hírdetések

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A kínai medicina energiatana

A kínai medicina lényegében az ember és a természet, a világmindenség kapcsolatának a megértésén alapszik. Az európai orvos történet kezdeteinél találkozunk olyan gondolatokkal, amelyek a kínaiak „egészet néző" szemléletéhez hasonlók. Ilyen, pl. az ókori görög orvos, Hippokratész (i. e. 460-377) egyik könyve, melyben feltette a kérdést az emberi lét eredetéről. A Corpus Hippocraticumban, a hippokratészi iskola gyűjteményes kötetében olvashatjuk, hogy „az orvostudomány kiindulópontja az örökkévaló dolgok természetében rejlik. Ugyanis lehetetlenség a betegség lényegét megismerni, ami végül is a mi (orvos) művészetünk kutatásának a tárgya, ha nem ismerjük magát a természetet, és annak működési törvényeit

Platón, görög filozófus közel 2500 évvel ezelőtt leírta azt, ami a modern orvostudomány számára ma is érvényes: „sokféle baj létezik, amit az orvosok nem tudnak gyógyítani, mert nem ismerik az egészet. Egy rész ugyanis csak akkor lehet egészséges, ha az egész az. Ez napjaink nagy tévedése az emberi test gyógyításában". Az ilyen megállapításokat a természettudományos-technikai szemlélet háttérbe szorította. Az embert ma inkább biológiailag működő rendszernek nézzük, míg a természetgyógyászat a harmonikus energia- és életerő-rendszerből indul ki. A kínai medicina a dolgok egészének és végső lényegének az egységén alapszik: ez az energiatan.

 

A kínai orvoslásfilozófia az energiának kereken egy tucat alapformáját és még egyszer ennyi mellékformáját ismeri. Az emberi testben lezajló energiai történések a kínai szemléletmód szerint rövidesen a következőkben írható le:

A kínai medicina energiatana minden megállapítása inkább filozófiai, mint orvosi teória. A kínai filozófia az embert, körülvevő világot, a makrokozmoszt kapcsolatba hozza az ember életével, a mikrokozmosszal. A világ, a környező természet és az ember környezete ugyanolyan alapelvek szerint épül fel, mint maga az emberi élet. A kínai orvoslásfilozófiának egyik alapelve az identitás, az azonosság a mikrokozmosz és a makrokozmosz között. Minden kínai terápiaforma azon a szemléleten alapszik, hogy az ember életenergiája egy saját vezetékrendszeren, az energiapályákon (meridiánokon) áramlik. Az egészséges, jól működő szervezetben az életenergia  ( Chi ) egyenletesen áramlik, és a két ellentétes erő, Yin és a Yang egymással egyensúlyban van. A harmóniát az zavarja meg, ha közülük valamelyik erő fölénybe kerül a másikkal szemben, az egyensúly felborul. A következmény: az ember rosszul érzi magát, beteg lesz.

yin yang

Mint az ábrán is látható a Yin és a Yang szimbóluma egymástól elválaszthatatlan, de ugyanakkor egymást kiegészítő ellentétek.

Ilyenkor mindent meg kell tenni az erők kiegyenlítése érdekében. Az ember csak akkor lesz ismét egészséges, ha ez az egyensúly helyreállt. Az ókori orvostudomány is az egészséget és a betegséget a testnedvek (vér, epe, váladékok) egymáshoz való viszonyában látta.

Az egészség és a betegség tehát nem állapot, hanem egy folyamatnak a fázisa, amit folyamategyensúlynak lehet nevezni, s ez leginkább a kerékpározáshoz hasonlítható: mozgás közben meg tudjuk tartani az egyensúlyt, de ha megállunk, felborulunk.

A témával kapcsolatos videók itt!

Az átváltozások könyvében, a kínai gondolkodásmódnak ebben az alapvető művében ez áll: „egyszer Yin, másszor Yang, ez a Tao". A Tao az Istenség. Egyidejűleg az Út és Cél, a Kezdet és a Vég. A nagy Semmi, és egyidejűleg a Lét forrása. A Tao szimbóluma a teljes Kör, az írásjel, amely a Fej és a Láb szimbólumából áll. Ezek jelentése a kapcsolat az Ég és a Föld között, a gondolkozás és a járás között, az egység a szellem és a mozgás között. A Taot nem lehet szavakkal leírni. A Tao-tekingben, Lao-ce legfontosabb filozófiai művében a következőket olvashatjuk: „Aki tud, az nem beszél, és aki beszél, az nem tud semmit".

A Yin-Yang nem egyéb, mint erőmegosztás, energiaegyensúly vagy energiaellentét. A kínai gondolkodás számára - mint már szó volt róla - minden történés a mindenkori erőviszonyok eredményeképpen és minden eredmény az erők és energiák egymásra hatásának az eredménye. A kínai filozófiában nincs más egymást kizáró ellentétesség. A Yin és a Yang állandóan alkotó és szétválasztó erőként működnek.

Vessünk még egyszer egy pillantást a szimbólumra: a két félkör megfelel a Yin és a Yang közötti ősellentétnek, s mindkettő a Taoból származik - nincs Yang Yin nélkül, és minden Yin tartalmaz Yang-ot is. A mozgás és a nyugalom, a nappal és az éjjel nem ellentétesek egymással, hanem egymáshoz tartoznak: ugyanis nincs mozgás nyugalom nélkül, és a nappal elképzelhetetlen az éjszaka nélkül. Ez az elválaszthatatlan egység, ez a harmónia mindenhol megtalálható, a táplálkozásban éppúgy, mint a gondolkodásban, az ember személyiségében éppúgy, mint a társadalmi együttélésben.

A Yin és a Yang egymáshoz való kiegyensúlyozott viszonya feltétele a test, a lélek és a szellem egészségének. Minden zavarnak és betegségnek gyökere a Yin és a Yang közötti egyensúly felbomlása. Az ember természete nem egyéb, mint a Yin és a Yang közötti állandó kiegyenlítődés. Az ellentétek egyesülésre és harmóniára törekszenek. Az alapelv a következő: a Yang élteti a Yint (Yang = energia), a Yin magába foglalja a Yang-ot (Yin = anyag). Ugyanakkor egyik sem jobb a másiknál, egész egyszerűen más. Más kifejeződése ugyanannak az alapanyagnak.

Ily módon, vagyis azáltal, hogy mi tudomásul vesszük, hogy a bennünk levő ellentétek harmóniára törekszenek, megteremtjük az előfeltételét a jólétünknek, a testi-lelki kiegyensúlyozottságunknak, mert ily módon az életenergia akadálytalanul áramlik.

 

Hirdetés
A honlapon található információk leírások csupán tájékoztató jellegűek, felhasználás, alkalmazás csak saját felelősségre!