Keresés

Hírdetések

Hirdetés

Gingko

Ginko bilobaGingko, páfrányfenyő Ginkgo biloba

A gingko vagy páfrányfenyő „élő kövület". A földtörténeti középkorban élt egyik növénycsalád utolsó képviselője. Ez az ősi, 40 méteres magasságig is megnövő fa jellegzetes formájú, legyező alakú levelekkel rendelkezik. Kétlaki növény, amelynek sárga, szilva alakú termésében fás mag található. Kínában és Japánban szent faként tisztelik. Taoista, buddhista és sintoista templomok mellé szokták ültetni. Nálunk arborétumokban, botanikus kertekben találkozhatunk vele.

A gingkó a kínai gyógyászatban ősidőktől fogva nagy jelentőséggel bír. A leveleiből készített kivonatokat bőrtisztítóként, vérellátási zavarok, idegesség és koncentrálási nehézségek ellen használták. Roston megsütött, éretlen magvai japánban afrodiziákumnak számítanak.

Ha sikerül friss magjához jutnunk, azt csak utóérlelés után ültessük el, tehát a második tavasszal. Védett, melegebb helyre van szüksége, ahol növekedéséhez kellő tér és nyugalom áll a rendelkezésére nemcsak néhány éven, hanem akár egy évszázadon keresztül.

Gyógyászati szempontból európai jelentősége is egyre nagyobb. Bebizonyosodott, hogy leveleiből számos érrendszeri megbetegedést gyógyító szer készülhet. Növeli az érfalak, a hajszálerek rugalmasságát, az érrendszer oxigénellátását, különösen figyelemre méltó, hogy a cukorbaj okozta érelzáródásokat, érfal-gyulladásokat gyógyítja, fokozza az agy vérellátását, a legkülönbözőbb, legnehezebben kezelhető érmegbetegedéseket gyógyítja anélkül, hogy mellékhatásai lennének, hogy magas vérnyomást idézne elő. Természetesen ezeket a készítményeket szigorúan csak a gyógyszeripar állíthatja elő, illetve orvos adagolhatja a rászorultaknak.



Hirdetés
A honlapon található információk leírások csupán tájékoztató jellegűek, felhasználás, alkalmazás csak saját felelősségre!