Keresés

Add a Startlaphoz

Hírdetések

Hirdetés

c vitamin

egresAz egrest köszmétének is nevezik, népiesen meg piszkének, pöszmétének. A rebarbara és ribiszke mellett az egres a legsavanyúbb gyümölcsök egyike. A tüskés bokrok szőrös álbogyótermése igazi lekvárnak való, de ugyanolyan jó püré is készíthető belőle, különösen akkor, ha megőrzi sárgásvörös színezőanyagát.

Az egrescserje őshonos Európában, Észak-Skandiná­via kivételével. Ligeterdőkben, sziklaerdőkben, magas­hegységekben él, az Atlasz hegységtől a Kaukázusig, 1400 m-ig felhatol. Németországban a 16. század óta termesztik. Észak-Amerikában más köszmétefajok ős­honosak, ezekkel is keresztezték a kultúrfajtákat.

 

Hatóanyagai

Minél tovább érik az egres, annál szívósabb a héja. Ezért van az, hogy az egrest gyakran zölden szedik le és árusítják, akkor, amikor a héja még puhább. Kár, hogy a gyümölcs értékes hatóanyagai csak később alakulnak ki. Az egres különösen gazdag szilíciumban (olyan elem, amely szükséges a kötőszövet felépítéséhez és a nehézfémek méregtelenítéséhez), és sok ballasztanyagot tartalmaz (tisztítja a beleket).

Az egresben nagy mennyiségű A-provitamin (védi a nyálkahártyákat, fontos a sejthártyák megerősítéséhez), piridoxin (B6-vitamin, fontos szerepe van a fehérje-anyagcserében, az idegek és a szív működésénél, a haj növekedésénél), biotin (az egészséges haj őre) és mindenekelőtt C-vitamin (az immunrendszer és az idegrendszer működéséhez elengedhetetlen) is található. Fontos anyagai még a mangán és a magnézium (a sejtanyagcserében játszanak szerepet, különösen az izomzatban és a szívben), továbbá a kálium (vizelethajtó) és a cink (kötőszövetben található, és a hormonok termeléséhez szükséges). Szívós héja többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag, amelyek a gyümölcs belsejében lévő karotinok jobb hasznosíthatóságát eredményezik.

 

köszméteAz egres kedvező hatásai

  • különösen az agyat méregteleníti a nehézfémektől
  • tisztítja és salaktalanítja a beleket
  • vizelethajtó hatású, és segíti a víz kiürülését
  • javítja a fehérjék hasznosíthatóságát
  • fokozza a hajnövekedést, az egészséges bőr őrzője
  • erősíti a véredényeket és a kötőszövetet

 

Az egres jó hatása az artériákra és a vénákra

  • Míg az állati eredetű táplálék szilíciumban szegény, a növények bőségesen felhasználják ezt a nyomelemet vázuk felépítéséhez, így például a termések héjának vagy a tápanyagokat szállító kapillárisok falának megerősítéséhez.
  • Az emberi szervezet is hasznosítja a szilíciumot, főleg a véredények falának megszilárdítására és stabilitásának fokozására fordítja. Egres fogyasztásával tehát erősíthetjük ereinket.
  • A gyenge falú artériáknál és vénáknál, a visszértágulatoknál az egyhetes egreskúra további rosszabbodást előzhet meg.
  • Az egreskúra nem kell, hogy savanyú legyen, vásároljunk inkább érettebb, sárgás vagy piros egrest, és tehetjük süteményekbe is.
  • Egészséges és ízletes egressel készült sütemény: 250 g omlós tésztával kibéleljük a tortaformát, és akár nyersen, akár előre megfőzve beborítjuk 1 kg egressel, amelyet tojáshabbal, cukorral (ízlés szerint), apróra vágott mandulával kevertünk össze. Kb. 30 percig süssük.

 

Az erek falát erősíti

Mivel az állati eredetű táplálék szinte semmi szilíciumot nem tartalmaz, kevéske szükségletünket bizonyos növényi táplálékkal fedezhetjük. Ez a nyomelem különösen a sejtek falának stabilitásához és így az erős és egészséges kötőszövet felépítéséhez kell. Tartósan elegendő mennyiségű szilícium pótlása gyümölcsökkel az érbetegségek megelőzésénél figyelmet érdemel.

 

 

feketeribizliFeketeribizli (Ribes nigrum)

Különleges tulajdonsága: azon kívül, hogy igen nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint, a legtöbb növényhez képest megfelelően tárolható még jóval leszedése után is, és ellenáll az oxigén és a magas hőmérséklet hatásainak.

Egyéb hasznos összetevők: cukrok (glukóz és levulóz), a C-vitaminon kívül, C2- (vagy P-) vitamin, foszfor, klór, nátrium, kálium, magnézium, kalcium, almasav, pektin, antocianidin színezékek (érvédő és látásjavító) és flavonoidok.

Javallatok: ízületi gyulladás, köszvény, reuma, a tüdő megbetegedései, torokgyulladás, májbetegségek, emésztési problémák, hasmenés, hajszálérfal-gyengeség, a retinát érintő megbetegedések. Vértisztító, emésztésjavító, vizelethajtó, májvédő, köptető, érvédő.

Ideális fogyasztási módjai: friss gyümölcs, főzete (torokgyulladás), szirup, krém (rétegezzünk fekete ribizlit és cukrot egy üvegbe, zárjuk le, és hagyjuk állni néhány hónapot, majd az egészet szűrjük le), lekvár és gyümölcskocsonya, likőr és gyógyhatású bor.

Figyelmeztetések és ellenjavallatok: aki nem szereti a fekete ribizli nem éppen kellemes ízét és aromáját, az fogyassza befőtt, szirup, likőr vagy gyógybor formájában, amelyek megőrzik tulajdonságainak nagy részét.

 

 

földicseresznyeFöldicseresznye (Physalis alkekengi)

C-vitamin tartalma a citroménak kétszerese. Tisztító, vizelethajtó, lázcsillapító. A bogyók csökkentik a vér húgysavszintjét és segítik annak eltávozását

földicseresznye magjaA teljes növényt használjuk, de leggyakrabban nyár végén a kehelyben található bogyókat gyűjtik és szárítják.

Hatvan cm magas, érdes szárú évelő. A levelek oválisak, a végük felé hegyesednek, szélük változó.

A virágok csillag alakúak, zöldes fehérek, és a levélhónaljból kocsányon lógnak. Tavasz elejétől nyár elejéig virágzik. Szeptemberben alakul ki gömb alakú bogyótermése. A húsos, élénkvörös bogyókat jellegzetes, hólyagszerű burok fedi (innen ered a lampionvirág elnevezés is). A bogyótermések idővel vőrőses-narancsszínűvé válnak. Európa-szerte gyakori növény, az alföldtől a magas dombvidékig képes alkalmazkodni. Legjobban a köves, erdős, bozótos területeket kedveli. Házi kertekben könnyen termeszthető.

Forrázat, főzet vagy gyógybor formájában alkalmazzák. A főzete felhasználható irrigálásra, meleg borogatás vagy bedörzsölő szer készítésére. A kellemesen savanykás ízű bogyók nyersen is fogyaszthatók, de lekvár, zselé, gyümölcskocsonya is készíthető belőlük. Ma inkább élelmiszerként fogyasztják, mintsem orvosságként.

A vadon termett fajok bogyóinak erősebb a gyógyhatásuk, minta termelt növényeké.

 

 

FügefaFügefa (Ficus carica Közönséges, vagy édes füge)

Cserje, ritkábban alacsony fa, termése kopasz, sárgászöld, vagy ibolyabarna, édes ízű.

Nálunk a Gellérthegyen és Pécs környékén félig meddig meghonosodott.

Hatóanyaga: gyümölcse 60-70% cukrot, mézgát, sókat tartalmaz.

Emésztésben beálló zavarokat szüntet, köhögés és tüdőbaj régi házi-szere a gyümölcs főzete. Apró magjainak bélizgató, bélmozgást előidéző hatása van. Régi házi-szer, hogy a szájban fellépő és foghús daganat megérlelésére tejbe főzött fügét, használunk.

Különleges tulajdonsága: mint a datolya és a mazsola, jelentős köptető hatással bír.

Egyéb hasznos összetevők: cukrok (több mint 70% a szárított fügében), A-, B1-, B2-, PP- és C-vitamin, vas, mangán, kálium, kalcium, bróm.

Javallatok: nehéz élethelyzetek (fejlődés, pubertáskor, lábadozás, terhesség, időskori tünetek), intenzív sportolás, vastagbélgyulladás, gyomorhurut, székrekedés, megfázás tünetei, légúti és húgyúti gyulladások, magas láz (vízkúra fügefőzettel), székrekedés (leve vagy pép). Vizelethajtó, köptető és hashajtó.

Ideális fogyasztási módjai: friss gyümölcs, szárított gyümölcs, lekvár és kompót, főzve, hozzáadva a főzőlevet is, a megfázás tüneteire, vízkúrák, rossz emésztés és a krónikus székrekedésre való hajlam esetén.

Figyelmeztetések és ellenjavallatok: érett állapotban fogyasszuk, mert zölden, azon túl, hogy íze kevésbé élvezetes, irritáló anyagot tartalmaz, vegyük figyelembe erős hashajtó tulajdonságát (lekvár és kompót formájában is), tartózkodjunk fogyasztásától kalória- és cukorszegény diéta esetén.

 

 
Hirdetés
A honlapon található információk leírások csupán tájékoztató jellegűek, felhasználás, alkalmazás csak saját felelősségre!