Keresés

Add a Startlaphoz

Hírdetések

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

chi

Chi gép
Chi gép

A testben sokféle chi található - némelyik a velünk születetett belső energiát, testesíti meg, míg másokat az elfogyasztott ételekből és a levegőből nyerünk. Ezeket a rossz étrend és környezet károsíthatja.

Chi fajtáiAz eredendő, vagyis a Jüan chi biztosítja a szervek működéséhez nélkülözhetetlen energiát, ám szükség szerint bármelyik más chi fajtává át tud alakulni. A Jüan chi a hát alsó részén, „az élet kapujának" nevezett területen tárolódik.

A gabona chit (Ku chi) az elfogyasztott ételekből a lép állítja elő. Ez összekapcsolódik a belélegzett levegőből képződő „természet chivel" (Kung chi), és együtt alkotják a mellkas chit (Cung chi), amely a mellkasban tárolódik. A mellkas chi a vérkeringés és a szívverés szabályozásában játszik fontos szerepet.

Az eredendő, a gabona- és a természet chi alkotja a rendes chit (Cseng chi). Mikor az egyes szervekkel kapcsolatban „chiről" beszélünk, ezt az egész testben jelen levő Cseng chit értjük alatta. A Cseng chi felmelegíti és erősíti a testet, illetve a vért és a testnedveket a megfelelő csatornákba tereli. Ezek mellett egyéb funkciói szerint további alkategóriákba sorolható.

A chi (Ying ősi) a vérerekben áramlik, segíti a vér mozgását, és tápanyagokat szállít a test különböző pontjaira. „Vérhiány" esetén a kínai orvos mindent meg fog tenni a Ying chi erősítésére.

 

A chi egyensúlytalansága

A chivel kapcsolatban négyfajta diszharmonikus állapot állhat elő: chi hiány (Chi Hszü), amikor az életenergia gyenge chi (Chi Hszien), amikor az életenergia képtelen a szerveket a helyükön tartani, megrekedt chi (Chi Cse), amikor az energia nem tud szabadon folyni a testben és lázadó chi (Chi Ni), amikor a chi rossz irányba áramlik.

 

Napi chi áramlás

A chi minden nap meghatározott rendszer szerint áramlik végig a test csatornarendszerén. Ha bármelyik szervben valamilyen probléma lappang, az nagy valószínűséggel egy-egy adott időpontban fog a felszínre törni:

 

Időpont

Meridián

Reggel 5-tól 7-ig

Vastagbél

Reggel 7-től 9-ig

Gyomor

Délelőtt 9-tól 11-ig

Lép

Délelőtt 11-től délután 1-ig

Szív

Délután 1-től 3-ig

Vékonybél

Délután 3-tól este 5-ig

Húgyhólyag

Este 5-től 7-ig

Vese

Este 7-től 9-ig

Szívburok

Este 9-től 11-ig

Hármas melegítő

Éjjel 11-től hajnali 1-ig

Epehólyag

Hajnali 1-től 3-ig

Máj

Hajnali 3-tól reggel 5-ig

Tüdő

 

 

A belső problémák, betegségek kiváltó oka a túlzott hét érzelem egyike, vagy több érzelem együttese is lehet. Ha az egyes érzelmek túlzottá vagy állandóvá válnak, a szervezet egyensúly felborulhat, ami betegségekhez vezet.

 

öröm - érzelemÖröm

Az öröm a nyugati kultúrában vidám, pozitív érzelemnek számít, melyet nemigen gondolunk károsnak vagy veszélyesnek. A kínaiak szerint, azonban az öröm mániás, vagy helytelen viselkedéshez is vezethet, ami károsítja a szívet és a tüdőt, melyek egymáshoz közel helyezkednek el a felső melegítőn. A túlzott öröm árt a szív chi-jének, ami a kínai medicina szerint koncentrációzavart, hisztérikus kacagást vagy szellemi rendellenességeket is okozhat.

 

rémületRémület

A pánik vagy a valamilyen drámai esemény miatti váratlan ijedtség is a szívvel áll szoros kapcsolatban. Ez nem sokban tér el a nyugati felfogástól, hisz a „pánikroham" tünetei között tudvalevőleg a szívdobogás, a szellemi nyugtalanság és a hideg verejték áll az első helyen. A kínai medicina szerint a rémülettől a szív „támasz nélkül kóborol".

 

aggodalomAggodalom

Az aggodalom érzése a léphez kötődik. Ha az ember túl sok ideig foglalkozik egy-egy problémával vagy túl sokáig, és túl intenzíven koncentrál, akkor a lép chi-je megrekedhet, ami depresszióhoz, szorongáshoz, étvágytalansághoz, gyenge végtagokhoz, hasi puffadáshoz és rendszertelen menstruációhoz vezethet.

 

bánatSzomorúság és bánat

A szomorúság a tüdővel áll szoros összeköttetésben, így túlzott jelenléte „elszívja a tüdő chi-jét", ami légúti betegségekhez vezet. A szomorúság valóban kihatással van a tüdőre, gyászeseteket követően gyakori az asztmás megbetegedések kialakulása, a boldogtalan emberek, pedig sokszor küszködnek köhögéssel. A kimondhatatlan bánat és a sokk is a tüdőhöz kötődik, és mivel a tüdő felelős a chi keringésének felügyeletéért, egy nagy megrázkódtatás az egész szervezetet megviseli.

 

félelemFélelem

A félelem a veséhez köthető, így a rettegés visszájára fordítja az alapvetően felfelé áramló chi-t, fásultságot, hátfájást és vizelési problémákat okoz és erősíti az egyedüllétre való vágy érzését.

 

dühDüh

A kínai medicina szerint a düh a májjal áll szoros kapcsolatban, túlzott harag esetén a máj chi szintje megemelkedik, ami fejfájáshoz, vörös archoz, szédüléshez és vörös szemekhez vezet.

 

 

 

kínai gyógynövények jótékony hatásaiA hagyományos nyugati orvostudományhoz hasonlóan a kínai orvoslás is kategorizálja a gyógyhatású készítményeket belső tulajdonságaik és az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk alapján.

Mielőtt a kémiai elemzés bevett módszer lett, az orvosságok tulajdonságait nem tudták a különböző alkotóelemeik, például az alkaloidák, a szaponinok és a szteroid vegyületek hatása alapján csoportosítani. Ehelyett a növényeket hőmérsékleti jellemzőik, ízük és a szerint a szerv szerint azonosították, amelyre nagy valószínűséggel kiterjedt a hatásuk. Fontos szerepet kaptak az érintett akupunktúrás csatornák, és alkalmanként a testen belül kiváltott hatásuk irányát is megemlítették. Egy gyógynövényt tehát a következőképpen írhatunk le:

  • forró, meleg, semleges, hűvös vagy hideg
  • édes, savanyú, keserű, csípős, sós, fanyar vagy semleges
  • a máj, a tüdő, a szív, a vese, a lép, az epehólyag, a vastagbél, a vékonybél, a húgyhólyag, a gyomor, a szívburok vagy a hármas melegítő (Szan Csiao) meridiánjára hat.

A jellemzésben ezen kívül olykor szerepelhet, hogy emelkedő, eső, lebegő vagy süllyedő tulajdonságú-e.

A tulajdonságok kihasználása

A kínai gyógynövényeket az egyes betegségek tüneteinek ellensúlyozására és a szervezet egyensúlyának helyreállítására használják. A hideg betegségeket, mint például a meghűlést vagy a reumás fájdalmakat meleg gyógynövényekkel gyógyítják, míg a lázra és más meleg természetű bajokra hideg növényeket alkalmaznak.

A Cse Sao Jao, vagyis a bazsarózsa kissé hideg, savanykás-kesernyés ízű növény, mely a máj meridiánra hat. Remekül alkalmazható a vérben felgyülemlett hő lehűtésére és a „máj tüzének" kioltására. A kínai orvostudomány szerint a máj szoros kapcsolatban áll a menstruációs problémákkal, így a Cse Sao Jaót menstruációs fájdalmak csökkentésére is használják. A vér túlzott hője az irritációt okozó bőrkiütésekkel is összefüggésben állhat, ezért a bazsarózsa alkalomadtán az ekcémára felírt receptekben is felbukkan. Valójában épp a Cse Sao Jao volt az egyik olyan kínai gyógynövény, amelyet az 1990-es évek elején egy Londonban végzett híres vizsgálat során súlyos ekcémában szenvedő gyerekeken használtak.

 

Chi erősítő gyógynövények

A Chi a Felelős életerő mindenfajta átalakító folyamatért a testünkben. Hiányában fáradtságot, kimerültséget, rossz keringést, rossz emésztést, betegségekkel szembeni gyenge ellenállást tapasztalunk. A Chi erősítő növények, készítmények, főzetek melegítő hatással bíró, enyhén édes minőségűek, ez is, pl. a magyarázata annak, hogy kimerültség esetén miért sóvárgunk az édes íz után. Ezzel együtt csak átgondoltan szabad ilyen készítményeket szednünk, mert indokolatlan esetben pusztán Pangást okozhat.

 

Yang erősítő és melegítő gyógynövények.

A Yang energia a Chi alapminősége, forrása, így ezek a növények mélyebben, melegebben hatnak, mint a Chi erősítők. Sok közülük szinte „étel-gyógyszerként" közvetlenül ételbe téve is használatos, mert finom íz- és emésztést segítő anyagai vannak. Hideg, vagy Yang Hiány kórképekben -különösen a téli hónapokban - jó szolgálatot tesznek az ételhez keverve.

 

Vér tápláló gyógynövények

A Vér fontos szerepet játszik sok folyamatban, nedvesítésben, szövetregenerálásban, a test hűtésében. Az Érzelmeket is nagyban meghatározza a Vér minősége, ezért az ebben a kategóriában található növények nagy része csillapító hatással is bír. Mindemellett általában nehéz, ragadós minőségűek, ezért nehezen emészthetőek. Nem szabad túlzásba vinnünk a használatukat, különösen, pl. hasmenés esetén. A Vér állapota a nőknél különösen fontos.

Amennyiben jó állapotban van, úgy segít megelőzni a terhességgel, menstruációval és menopauzával kapcsolatos problémákat.

 

Yin tápláló gyógynövények

A Yin a Vér forrása. Ezek a szerek mélyen hatnak a Vérképző szervekre. Mélyen hatnak, így hatásuk erősebb, mint a Vérre ható készítményeké. Yin Hiány okozta Üres Forróság kórképekben használatosak. Ezek a készítmények is nehezek, ragadósak kissé nehezen emészthetőek, nem szabad túladagolni őket.

 

Emésztést segítő gyógynövények

A legyengült emésztési képesség gyakori probléma, ételérzékenységhez is vezethet, ami egy viszonylag „modern" kori betegség. A szennyezettség, a rovarirtó szerek is bűnösek ebben. Ezek a gyógynövények segítenek sok tünet esetén. Jótékony hatásúak, pl. puffadás, fáradtság, hányinger, korgó belek, elégtelen bélműködés panaszoknál.

 

Nyálka és nyirkosság tisztító gyógynövények

A nyirkosság és a nyálka besűríti a test normál folyadékait. A Nyirkosság a test középső és alsó részében (Gyomor, Vese, Hólyag), míg a nyálka leginkább mellkasban és a fejben található meg. Az a növény, amely az egyikre hat, egyben segíti a másik oldódását is. A Lép a legtöbb esetben érintett. Ezek a gyógynövények általában szelíd ízanyagokat tartalmaznak.

Növények a nyirkosság ellen

A nyirkosság egy sűrű, zavaros folyadék. Nehéz, és süllyedésre hajlamos. Lassítja a test normális folyamatait, mert mintegy, összeragaszt" mindent, amit ér. Akadályozza a Chi áramlását, ezzel csökkenti a végtagok erejét, energiáját. A nyirkosság sokszor együtt árt a testben meglévő forrósággal, vagy túlzott hideggel.

Növények a nyálka ellen

A nyálka voltaképpen a nyirkosság egy súlyosabb formája. Nemcsak rátol, de blokkol is, ezáltal daganatokat, csomókat okozhat a szervekben a bőr alatt. Nehezebb tőle megszabadulni, mint a nyirkosságtól

 

Asztringens hatású gyógynövények

Az asztringens (összehúzó) hatás koncepciója a Kínai Orvoslásban nagyon érdekes. Ha valamiféle folyadék a testben vagy testből valahol szivárog, az azért van, mert a felelős szerv nem tartja kordában. Ilyen lehet a hasmenés, a vaginális szekréció (a Lép felelőssége), vizelet, sperma (a Vese felelőssége), vagy éppen izzadás, (Szív, Tüdő felelőssége). Az asztringens, összehúzó hatású teák fogyasztása segít ezeken a problémákon. Az asztringensek alapíze savanykás.

 

Méregtelenítő, Forróság szétoszlató gyógynövények

Ezek a gyógynövények, melyek segítenek „Forróság", „Hőség", „Nyirkosság-Forróság" „Forróság a Vérben" kórképekben, illetve mérgezések esetén. A mérgezések adott fokainak különböző tünetei lehetnek, pl. váladékozás, viszketés, vörösség, forróságérzet, pattanások, stb. A legtöbb ide tartozó növény alapíze kesernyés. A keserű íz a Tűz Elemhez tartozik, az arc színéért, pedig a Szív felelős.

 

A Chi és vér mozgását segítő gyógynövények

Chi és vér pangás (az áramlás akadályoztatása) esetén sok kellemetlen tünet jelentkezhet. A Kínai Orvoslás szerint a testben mindenfajta mozgás előfeltétele a Chi és a vér szabad mozgása. Ezek blokkoltsága esetén fájdalmak jelentkeznek a meridiánok vonalán. A pangás okozhat még érzelmi zavarokat, feszültséget is.

 

Szellem, Lélek nyugtató gyógynövények

A Shen magyar fordítása voltaképpen szellem vagy lélek, de igazán ez utóbbi a helyes.  Minden esetre a mentális és spirituális aspektusunkat jelzi, nem a fizikait. A Shen lakhelye a szív és hozzá tartozik az intuitív gondolkodás, lényünk nyugodtsága. Ha a szív nem nyújt megfelelő otthont a Shennek, akkor különböző mentális, pszichés problémák lépnek fel. A Shen állapota befolyásolja az alvást és az álmainkat is.

 

A kínai medicina lényegében az ember és a természet, a világmindenség kapcsolatának a megértésén alapszik. Az európai orvos történet kezdeteinél találkozunk olyan gondolatokkal, amelyek a kínaiak „egészet néző" szemléletéhez hasonlók. Ilyen, pl. az ókori görög orvos, Hippokratész (i. e. 460-377) egyik könyve, melyben feltette a kérdést az emberi lét eredetéről. A Corpus Hippocraticumban, a hippokratészi iskola gyűjteményes kötetében olvashatjuk, hogy „az orvostudomány kiindulópontja az örökkévaló dolgok természetében rejlik. Ugyanis lehetetlenség a betegség lényegét megismerni, ami végül is a mi (orvos) művészetünk kutatásának a tárgya, ha nem ismerjük magát a természetet, és annak működési törvényeit

Platón, görög filozófus közel 2500 évvel ezelőtt leírta azt, ami a modern orvostudomány számára ma is érvényes: „sokféle baj létezik, amit az orvosok nem tudnak gyógyítani, mert nem ismerik az egészet. Egy rész ugyanis csak akkor lehet egészséges, ha az egész az. Ez napjaink nagy tévedése az emberi test gyógyításában". Az ilyen megállapításokat a természettudományos-technikai szemlélet háttérbe szorította. Az embert ma inkább biológiailag működő rendszernek nézzük, míg a természetgyógyászat a harmonikus energia- és életerő-rendszerből indul ki. A kínai medicina a dolgok egészének és végső lényegének az egységén alapszik: ez az energiatan.

 

A kínai orvoslásfilozófia az energiának kereken egy tucat alapformáját és még egyszer ennyi mellékformáját ismeri. Az emberi testben lezajló energiai történések a kínai szemléletmód szerint rövidesen a következőkben írható le:

A kínai medicina energiatana minden megállapítása inkább filozófiai, mint orvosi teória. A kínai filozófia az embert, körülvevő világot, a makrokozmoszt kapcsolatba hozza az ember életével, a mikrokozmosszal. A világ, a környező természet és az ember környezete ugyanolyan alapelvek szerint épül fel, mint maga az emberi élet. A kínai orvoslásfilozófiának egyik alapelve az identitás, az azonosság a mikrokozmosz és a makrokozmosz között. Minden kínai terápiaforma azon a szemléleten alapszik, hogy az ember életenergiája egy saját vezetékrendszeren, az energiapályákon (meridiánokon) áramlik. Az egészséges, jól működő szervezetben az életenergia  ( Chi ) egyenletesen áramlik, és a két ellentétes erő, Yin és a Yang egymással egyensúlyban van. A harmóniát az zavarja meg, ha közülük valamelyik erő fölénybe kerül a másikkal szemben, az egyensúly felborul. A következmény: az ember rosszul érzi magát, beteg lesz.

yin yang

Mint az ábrán is látható a Yin és a Yang szimbóluma egymástól elválaszthatatlan, de ugyanakkor egymást kiegészítő ellentétek.

Ilyenkor mindent meg kell tenni az erők kiegyenlítése érdekében. Az ember csak akkor lesz ismét egészséges, ha ez az egyensúly helyreállt. Az ókori orvostudomány is az egészséget és a betegséget a testnedvek (vér, epe, váladékok) egymáshoz való viszonyában látta.

Az egészség és a betegség tehát nem állapot, hanem egy folyamatnak a fázisa, amit folyamategyensúlynak lehet nevezni, s ez leginkább a kerékpározáshoz hasonlítható: mozgás közben meg tudjuk tartani az egyensúlyt, de ha megállunk, felborulunk.

A témával kapcsolatos videók itt!

Az átváltozások könyvében, a kínai gondolkodásmódnak ebben az alapvető művében ez áll: „egyszer Yin, másszor Yang, ez a Tao". A Tao az Istenség. Egyidejűleg az Út és Cél, a Kezdet és a Vég. A nagy Semmi, és egyidejűleg a Lét forrása. A Tao szimbóluma a teljes Kör, az írásjel, amely a Fej és a Láb szimbólumából áll. Ezek jelentése a kapcsolat az Ég és a Föld között, a gondolkozás és a járás között, az egység a szellem és a mozgás között. A Taot nem lehet szavakkal leírni. A Tao-tekingben, Lao-ce legfontosabb filozófiai művében a következőket olvashatjuk: „Aki tud, az nem beszél, és aki beszél, az nem tud semmit".

A Yin-Yang nem egyéb, mint erőmegosztás, energiaegyensúly vagy energiaellentét. A kínai gondolkodás számára - mint már szó volt róla - minden történés a mindenkori erőviszonyok eredményeképpen és minden eredmény az erők és energiák egymásra hatásának az eredménye. A kínai filozófiában nincs más egymást kizáró ellentétesség. A Yin és a Yang állandóan alkotó és szétválasztó erőként működnek.

Vessünk még egyszer egy pillantást a szimbólumra: a két félkör megfelel a Yin és a Yang közötti ősellentétnek, s mindkettő a Taoból származik - nincs Yang Yin nélkül, és minden Yin tartalmaz Yang-ot is. A mozgás és a nyugalom, a nappal és az éjjel nem ellentétesek egymással, hanem egymáshoz tartoznak: ugyanis nincs mozgás nyugalom nélkül, és a nappal elképzelhetetlen az éjszaka nélkül. Ez az elválaszthatatlan egység, ez a harmónia mindenhol megtalálható, a táplálkozásban éppúgy, mint a gondolkodásban, az ember személyiségében éppúgy, mint a társadalmi együttélésben.

A Yin és a Yang egymáshoz való kiegyensúlyozott viszonya feltétele a test, a lélek és a szellem egészségének. Minden zavarnak és betegségnek gyökere a Yin és a Yang közötti egyensúly felbomlása. Az ember természete nem egyéb, mint a Yin és a Yang közötti állandó kiegyenlítődés. Az ellentétek egyesülésre és harmóniára törekszenek. Az alapelv a következő: a Yang élteti a Yint (Yang = energia), a Yin magába foglalja a Yang-ot (Yin = anyag). Ugyanakkor egyik sem jobb a másiknál, egész egyszerűen más. Más kifejeződése ugyanannak az alapanyagnak.

Ily módon, vagyis azáltal, hogy mi tudomásul vesszük, hogy a bennünk levő ellentétek harmóniára törekszenek, megteremtjük az előfeltételét a jólétünknek, a testi-lelki kiegyensúlyozottságunknak, mert ily módon az életenergia akadálytalanul áramlik.

 

 
Hirdetés
A honlapon található információk leírások csupán tájékoztató jellegűek, felhasználás, alkalmazás csak saját felelősségre!