Keresés

Add a Startlaphoz

Hírdetések

Hirdetés
Hirdetés

kínai medicina

kínai gyógyászat - gyógynövényekA hagyományos kínai medicina alapvetően a belső egyensúly és a test harmóniájának helyreállítására törekszik olyan gyógynövények segítségével, amelyek mérsékelik az öt elem esetleges gyengeségét, illetve túlműködését.

Az öt elem viszonya roppant fontos szerepet játszik a diagnózis felállításában. A különböző színek, érzelmek és ízek mind kötődnek az elemek valamelyikéhez, így például a természetellenesen vörös arcszín a szív egyensúlyi zavarára utalhat, míg a túlzott düh a máj energiáinak túltengését jelezheti.

Az évszakokhoz kapcsolódó tényezők is igen fontosak. A „nyári hőséget" okolták például a meleg időszakokban kialakuló lázért, amely nem volt ritka a hiányos higiéniai és orvosi ismeretekkel rendelkező ősi társadalmakban. Kína középső részén az ősz meglehetősen száraz, és az évszakban gyakran kialakuló száraz köhögéssel járó tüdőbajt az esővíz hiányával magyarázták.

 

kínai medicina - öt elemA nyolc alapmodell

A nyugati doktoroktól eltérően a kínai orvosok a diagnózis felállításakor nem a baktériumokat vagy a szövetek esetleges károsodását veszik figyelembe. Ehelyett a fennálló diszharmónia alapvető jeleit vizsgálják meg, ami segít rámutatni a betegség okára. Az első lépés az, hogy megállapítják, hogy a probléma belső vagy külső eredetű-e, vagyis a belső egyensúly megbomlásának vagy valami külső tényezőnek köszönhető. Ezután az orvos megpróbálja meghatározni az esetleges egyensúlytalanság természetét – túlzott „hideggel" vagy „meleggel" kapcsolatos-e, felborult-e az egyensúly a taoista felfogás két ősereje (a yin és a yang) között, vagy netalántán a belső energiaszint túl magas / túl alacsony voltából adódik a probléma.

A vizsgálatot végző orvos „a nyolc alapmodellt", vagyis a Pa Kangot követi, amely négy ellentétpárt foglal magában. A diagnózis felállítása a nyolc lehetőség logikus végigvezetésén alapszik, így jutva el a probléma okának felderítéséhez.

 

 

A nyolc alapmodell ( Pa Kang ):

hiány

többlet

hideg

meleg

yin

yang

belső

külső

 

 

Az öt elem tana

Elem

fa

tűz

föld

fém

víz

Irány

kelet

dél

középpont

nyugat

észak

Szín

zöld

vörös

sárga

fehér

fekete

Évszak

tavasz

nyár

nyárutó

ősz

tél

Időjárás

szél

meleg

nedvesség

szárazság

hideg

Tömör szerv (Cang)

máj

szív

lép

tüdő

vese

Üreges szerv (Fu)

epehólyag

vékonybél

gyomor

vastagbél

húgyhólyag

Érzékszerv

Szem (látás)

Nyelv (beszéd)

száj -(ízlelés)

Orr (szaglás)

Fül (hallás)

Érzelem

düh

Öröm / ijedtség

aggódás

szomorúság / bánat

félelem

Íz

savanyú

keserű

édes

csípős/ fanyar

sós

Szövetek

Inak / köröm

Véredények / arcbőr

Izmok / ajak

Bőr / szőrzet

Csontok / haj

Testnedv

könny

izzadság

nyál

nyálka

vizelet

 

 

 

A belső problémák, betegségek kiváltó oka a túlzott hét érzelem egyike, vagy több érzelem együttese is lehet. Ha az egyes érzelmek túlzottá vagy állandóvá válnak, a szervezet egyensúly felborulhat, ami betegségekhez vezet.

 

öröm - érzelemÖröm

Az öröm a nyugati kultúrában vidám, pozitív érzelemnek számít, melyet nemigen gondolunk károsnak vagy veszélyesnek. A kínaiak szerint, azonban az öröm mániás, vagy helytelen viselkedéshez is vezethet, ami károsítja a szívet és a tüdőt, melyek egymáshoz közel helyezkednek el a felső melegítőn. A túlzott öröm árt a szív chi-jének, ami a kínai medicina szerint koncentrációzavart, hisztérikus kacagást vagy szellemi rendellenességeket is okozhat.

 

rémületRémület

A pánik vagy a valamilyen drámai esemény miatti váratlan ijedtség is a szívvel áll szoros kapcsolatban. Ez nem sokban tér el a nyugati felfogástól, hisz a „pánikroham" tünetei között tudvalevőleg a szívdobogás, a szellemi nyugtalanság és a hideg verejték áll az első helyen. A kínai medicina szerint a rémülettől a szív „támasz nélkül kóborol".

 

aggodalomAggodalom

Az aggodalom érzése a léphez kötődik. Ha az ember túl sok ideig foglalkozik egy-egy problémával vagy túl sokáig, és túl intenzíven koncentrál, akkor a lép chi-je megrekedhet, ami depresszióhoz, szorongáshoz, étvágytalansághoz, gyenge végtagokhoz, hasi puffadáshoz és rendszertelen menstruációhoz vezethet.

 

bánatSzomorúság és bánat

A szomorúság a tüdővel áll szoros összeköttetésben, így túlzott jelenléte „elszívja a tüdő chi-jét", ami légúti betegségekhez vezet. A szomorúság valóban kihatással van a tüdőre, gyászeseteket követően gyakori az asztmás megbetegedések kialakulása, a boldogtalan emberek, pedig sokszor küszködnek köhögéssel. A kimondhatatlan bánat és a sokk is a tüdőhöz kötődik, és mivel a tüdő felelős a chi keringésének felügyeletéért, egy nagy megrázkódtatás az egész szervezetet megviseli.

 

félelemFélelem

A félelem a veséhez köthető, így a rettegés visszájára fordítja az alapvetően felfelé áramló chi-t, fásultságot, hátfájást és vizelési problémákat okoz és erősíti az egyedüllétre való vágy érzését.

 

dühDüh

A kínai medicina szerint a düh a májjal áll szoros kapcsolatban, túlzott harag esetén a máj chi szintje megemelkedik, ami fejfájáshoz, vörös archoz, szédüléshez és vörös szemekhez vezet.

 

 

 

A kínai medicina lényegében az ember és a természet, a világmindenség kapcsolatának a megértésén alapszik. Az európai orvos történet kezdeteinél találkozunk olyan gondolatokkal, amelyek a kínaiak „egészet néző" szemléletéhez hasonlók. Ilyen, pl. az ókori görög orvos, Hippokratész (i. e. 460-377) egyik könyve, melyben feltette a kérdést az emberi lét eredetéről. A Corpus Hippocraticumban, a hippokratészi iskola gyűjteményes kötetében olvashatjuk, hogy „az orvostudomány kiindulópontja az örökkévaló dolgok természetében rejlik. Ugyanis lehetetlenség a betegség lényegét megismerni, ami végül is a mi (orvos) művészetünk kutatásának a tárgya, ha nem ismerjük magát a természetet, és annak működési törvényeit

Platón, görög filozófus közel 2500 évvel ezelőtt leírta azt, ami a modern orvostudomány számára ma is érvényes: „sokféle baj létezik, amit az orvosok nem tudnak gyógyítani, mert nem ismerik az egészet. Egy rész ugyanis csak akkor lehet egészséges, ha az egész az. Ez napjaink nagy tévedése az emberi test gyógyításában". Az ilyen megállapításokat a természettudományos-technikai szemlélet háttérbe szorította. Az embert ma inkább biológiailag működő rendszernek nézzük, míg a természetgyógyászat a harmonikus energia- és életerő-rendszerből indul ki. A kínai medicina a dolgok egészének és végső lényegének az egységén alapszik: ez az energiatan.

 

A kínai orvoslásfilozófia az energiának kereken egy tucat alapformáját és még egyszer ennyi mellékformáját ismeri. Az emberi testben lezajló energiai történések a kínai szemléletmód szerint rövidesen a következőkben írható le:

A kínai medicina energiatana minden megállapítása inkább filozófiai, mint orvosi teória. A kínai filozófia az embert, körülvevő világot, a makrokozmoszt kapcsolatba hozza az ember életével, a mikrokozmosszal. A világ, a környező természet és az ember környezete ugyanolyan alapelvek szerint épül fel, mint maga az emberi élet. A kínai orvoslásfilozófiának egyik alapelve az identitás, az azonosság a mikrokozmosz és a makrokozmosz között. Minden kínai terápiaforma azon a szemléleten alapszik, hogy az ember életenergiája egy saját vezetékrendszeren, az energiapályákon (meridiánokon) áramlik. Az egészséges, jól működő szervezetben az életenergia  ( Chi ) egyenletesen áramlik, és a két ellentétes erő, Yin és a Yang egymással egyensúlyban van. A harmóniát az zavarja meg, ha közülük valamelyik erő fölénybe kerül a másikkal szemben, az egyensúly felborul. A következmény: az ember rosszul érzi magát, beteg lesz.

yin yang

Mint az ábrán is látható a Yin és a Yang szimbóluma egymástól elválaszthatatlan, de ugyanakkor egymást kiegészítő ellentétek.

Ilyenkor mindent meg kell tenni az erők kiegyenlítése érdekében. Az ember csak akkor lesz ismét egészséges, ha ez az egyensúly helyreállt. Az ókori orvostudomány is az egészséget és a betegséget a testnedvek (vér, epe, váladékok) egymáshoz való viszonyában látta.

Az egészség és a betegség tehát nem állapot, hanem egy folyamatnak a fázisa, amit folyamategyensúlynak lehet nevezni, s ez leginkább a kerékpározáshoz hasonlítható: mozgás közben meg tudjuk tartani az egyensúlyt, de ha megállunk, felborulunk.

A témával kapcsolatos videók itt!

Az átváltozások könyvében, a kínai gondolkodásmódnak ebben az alapvető művében ez áll: „egyszer Yin, másszor Yang, ez a Tao". A Tao az Istenség. Egyidejűleg az Út és Cél, a Kezdet és a Vég. A nagy Semmi, és egyidejűleg a Lét forrása. A Tao szimbóluma a teljes Kör, az írásjel, amely a Fej és a Láb szimbólumából áll. Ezek jelentése a kapcsolat az Ég és a Föld között, a gondolkozás és a járás között, az egység a szellem és a mozgás között. A Taot nem lehet szavakkal leírni. A Tao-tekingben, Lao-ce legfontosabb filozófiai művében a következőket olvashatjuk: „Aki tud, az nem beszél, és aki beszél, az nem tud semmit".

A Yin-Yang nem egyéb, mint erőmegosztás, energiaegyensúly vagy energiaellentét. A kínai gondolkodás számára - mint már szó volt róla - minden történés a mindenkori erőviszonyok eredményeképpen és minden eredmény az erők és energiák egymásra hatásának az eredménye. A kínai filozófiában nincs más egymást kizáró ellentétesség. A Yin és a Yang állandóan alkotó és szétválasztó erőként működnek.

Vessünk még egyszer egy pillantást a szimbólumra: a két félkör megfelel a Yin és a Yang közötti ősellentétnek, s mindkettő a Taoból származik - nincs Yang Yin nélkül, és minden Yin tartalmaz Yang-ot is. A mozgás és a nyugalom, a nappal és az éjjel nem ellentétesek egymással, hanem egymáshoz tartoznak: ugyanis nincs mozgás nyugalom nélkül, és a nappal elképzelhetetlen az éjszaka nélkül. Ez az elválaszthatatlan egység, ez a harmónia mindenhol megtalálható, a táplálkozásban éppúgy, mint a gondolkodásban, az ember személyiségében éppúgy, mint a társadalmi együttélésben.

A Yin és a Yang egymáshoz való kiegyensúlyozott viszonya feltétele a test, a lélek és a szellem egészségének. Minden zavarnak és betegségnek gyökere a Yin és a Yang közötti egyensúly felbomlása. Az ember természete nem egyéb, mint a Yin és a Yang közötti állandó kiegyenlítődés. Az ellentétek egyesülésre és harmóniára törekszenek. Az alapelv a következő: a Yang élteti a Yint (Yang = energia), a Yin magába foglalja a Yang-ot (Yin = anyag). Ugyanakkor egyik sem jobb a másiknál, egész egyszerűen más. Más kifejeződése ugyanannak az alapanyagnak.

Ily módon, vagyis azáltal, hogy mi tudomásul vesszük, hogy a bennünk levő ellentétek harmóniára törekszenek, megteremtjük az előfeltételét a jólétünknek, a testi-lelki kiegyensúlyozottságunknak, mert ily módon az életenergia akadálytalanul áramlik.

 

 

Sárga Császár Huang Di könyveA Kínai medicina történetének emblematikus alakja volt a „Sárga Császár" (Huang Di). Róla kapta nevét a legkiemelkedőbb írásos emlék, a Huang Di Nei Jing belgyógyászati könyv, mely a Császár, és annak orvosa Qi Bo közötti párbeszédek összefoglalása.

Shen Nong

Alapvető fontossággal bír az a tény, hogy a Kínai medicina elmélete, illetve a kínai filozófia és gondolkodásmód elválaszthatatlanok egymástól.

A Sárga Császár mellett a másik meghatározó személy Shen Nong, „az Isteni Földműves" volt. A hagyomány szerint ő tanította meg a kínaiakat és rajtuk keresztül az egész emberiséget a növények termesztésére. Már-már mágikus képességeket tulajdonítottak neki a gyógynövények tulajdonságainak felismerésében, amelyeknek hatását saját magán ellenőrizte (ebbe is halt bele a hagyomány szerint). Tanulmánya a Shen Nong Ben Cao Jing, mely tartalmazza az összes fontos gyógynövény leírását és tulajdonságait.

I Ching

A I Ching (vagy Yi Jing, a Változások Könyve) a nyugati világban is régóta használatos jóslásra, jövendőmondásra. Jólehet erre is alkamas, de nem ezért igazán fontos ez a könyv. A I Ching az egyik legfontosabb taoista szöveg, mely elsőként mutatta be a Yin-Yang elméletét különböző vonalak használata segítségével, melyekből hexagramok képezhetők. Nem elég azonban véletlenszerűen előállítani a hexagramot (a jóslás alapja), a könyv szavait értelmezni is kell tudni.

A I Ching először valamikor a Hsia Dinasztia (2205-1766 i.e.) idején jelent meg. Későbbiekben a nagy filozófus, Confucius érdemeit dicséri a könyv gondolatainak megfejtése és továbbvitele.

gyógynövények és akupunktúraA modern korok hatása

A Kínai medicina csak valamikor a 70-es évek elején kezdett általánosan ismertté válni a nyugati világban. Ma már nagy népszerűségnek örvend, ismertsége nő. Habár a legtöbbünk számára akupunktúraként ismert, a Kínai medicina több részből áll, melyek közül az egyik a herbalisztika, a gyógynövények használata.

 

Növények és akupunktúra

Kínában mindig is a gyógynövényekkel való gyógyítás volt az elsődleges a betegségekkel való harcban. Az akupunktúra inkább a gazdag kiváltságosok egyedi kezelése volt. A népi gyógyítók is értettek hozzá, de kevésbé magas szinten. Nyugaton a legtöbb ember azonban csak az akupunktúráról hallott. Csak a legutóbbi éveknek köszönhető, hogy már a herbalisztika is terjedésnek indult a nyugati világban. A legtöbb gyógynövénnyel foglalkozó szakember egyben akupunktőr is, de ez fordítva nincs így. Nem minden akupunktőr tanulta meg a herbalisztika tudományát. Természetesen a kétféle kezelési mód elmélete és diagnosztikai háttere ugyanaz, a herbalisztika mégis a legrégebbi és különleges módja a gyógyításnak.

Akupunktúra - kínai gyógynövényekHagyományos kínai medicina

Mao Tse Dong (Mao Ce Tung) érdeme az orvoslási tradíciók egységesítése, rendszerbe foglalása, ezt nevezzük ma Hagyományos Kínai medicinának. Érdekes módon ez az egész tudomány mostanában jobban érdekli a nyugati világot, mint magát Kínát, ahol inkább a modern nyugati tudományok nyernek egyre inkább teret. Érdekes ez a Yin -Yang változás: ahogyan a kelet egyre inkább Yin világból Yang világgá válik, úgy tűnik, hogy a nyugat fogja felkarolni ezt a csodálatos tudományt.

 

 

 

 
Hirdetés
A honlapon található információk leírások csupán tájékoztató jellegűek, felhasználás, alkalmazás csak saját felelősségre!