Keresés

Add a Startlaphoz

Hírdetések

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

kínai orvoslás

kínai gyógynövények jótékony hatásaiA hagyományos nyugati orvostudományhoz hasonlóan a kínai orvoslás is kategorizálja a gyógyhatású készítményeket belső tulajdonságaik és az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk alapján.

Mielőtt a kémiai elemzés bevett módszer lett, az orvosságok tulajdonságait nem tudták a különböző alkotóelemeik, például az alkaloidák, a szaponinok és a szteroid vegyületek hatása alapján csoportosítani. Ehelyett a növényeket hőmérsékleti jellemzőik, ízük és a szerint a szerv szerint azonosították, amelyre nagy valószínűséggel kiterjedt a hatásuk. Fontos szerepet kaptak az érintett akupunktúrás csatornák, és alkalmanként a testen belül kiváltott hatásuk irányát is megemlítették. Egy gyógynövényt tehát a következőképpen írhatunk le:

  • forró, meleg, semleges, hűvös vagy hideg
  • édes, savanyú, keserű, csípős, sós, fanyar vagy semleges
  • a máj, a tüdő, a szív, a vese, a lép, az epehólyag, a vastagbél, a vékonybél, a húgyhólyag, a gyomor, a szívburok vagy a hármas melegítő (Szan Csiao) meridiánjára hat.

A jellemzésben ezen kívül olykor szerepelhet, hogy emelkedő, eső, lebegő vagy süllyedő tulajdonságú-e.

A tulajdonságok kihasználása

A kínai gyógynövényeket az egyes betegségek tüneteinek ellensúlyozására és a szervezet egyensúlyának helyreállítására használják. A hideg betegségeket, mint például a meghűlést vagy a reumás fájdalmakat meleg gyógynövényekkel gyógyítják, míg a lázra és más meleg természetű bajokra hideg növényeket alkalmaznak.

A Cse Sao Jao, vagyis a bazsarózsa kissé hideg, savanykás-kesernyés ízű növény, mely a máj meridiánra hat. Remekül alkalmazható a vérben felgyülemlett hő lehűtésére és a „máj tüzének" kioltására. A kínai orvostudomány szerint a máj szoros kapcsolatban áll a menstruációs problémákkal, így a Cse Sao Jaót menstruációs fájdalmak csökkentésére is használják. A vér túlzott hője az irritációt okozó bőrkiütésekkel is összefüggésben állhat, ezért a bazsarózsa alkalomadtán az ekcémára felírt receptekben is felbukkan. Valójában épp a Cse Sao Jao volt az egyik olyan kínai gyógynövény, amelyet az 1990-es évek elején egy Londonban végzett híres vizsgálat során súlyos ekcémában szenvedő gyerekeken használtak.

 

Chi erősítő gyógynövények

A Chi a Felelős életerő mindenfajta átalakító folyamatért a testünkben. Hiányában fáradtságot, kimerültséget, rossz keringést, rossz emésztést, betegségekkel szembeni gyenge ellenállást tapasztalunk. A Chi erősítő növények, készítmények, főzetek melegítő hatással bíró, enyhén édes minőségűek, ez is, pl. a magyarázata annak, hogy kimerültség esetén miért sóvárgunk az édes íz után. Ezzel együtt csak átgondoltan szabad ilyen készítményeket szednünk, mert indokolatlan esetben pusztán Pangást okozhat.

 

Yang erősítő és melegítő gyógynövények.

A Yang energia a Chi alapminősége, forrása, így ezek a növények mélyebben, melegebben hatnak, mint a Chi erősítők. Sok közülük szinte „étel-gyógyszerként" közvetlenül ételbe téve is használatos, mert finom íz- és emésztést segítő anyagai vannak. Hideg, vagy Yang Hiány kórképekben -különösen a téli hónapokban - jó szolgálatot tesznek az ételhez keverve.

 

Vér tápláló gyógynövények

A Vér fontos szerepet játszik sok folyamatban, nedvesítésben, szövetregenerálásban, a test hűtésében. Az Érzelmeket is nagyban meghatározza a Vér minősége, ezért az ebben a kategóriában található növények nagy része csillapító hatással is bír. Mindemellett általában nehéz, ragadós minőségűek, ezért nehezen emészthetőek. Nem szabad túlzásba vinnünk a használatukat, különösen, pl. hasmenés esetén. A Vér állapota a nőknél különösen fontos.

Amennyiben jó állapotban van, úgy segít megelőzni a terhességgel, menstruációval és menopauzával kapcsolatos problémákat.

 

Yin tápláló gyógynövények

A Yin a Vér forrása. Ezek a szerek mélyen hatnak a Vérképző szervekre. Mélyen hatnak, így hatásuk erősebb, mint a Vérre ható készítményeké. Yin Hiány okozta Üres Forróság kórképekben használatosak. Ezek a készítmények is nehezek, ragadósak kissé nehezen emészthetőek, nem szabad túladagolni őket.

 

Emésztést segítő gyógynövények

A legyengült emésztési képesség gyakori probléma, ételérzékenységhez is vezethet, ami egy viszonylag „modern" kori betegség. A szennyezettség, a rovarirtó szerek is bűnösek ebben. Ezek a gyógynövények segítenek sok tünet esetén. Jótékony hatásúak, pl. puffadás, fáradtság, hányinger, korgó belek, elégtelen bélműködés panaszoknál.

 

Nyálka és nyirkosság tisztító gyógynövények

A nyirkosság és a nyálka besűríti a test normál folyadékait. A Nyirkosság a test középső és alsó részében (Gyomor, Vese, Hólyag), míg a nyálka leginkább mellkasban és a fejben található meg. Az a növény, amely az egyikre hat, egyben segíti a másik oldódását is. A Lép a legtöbb esetben érintett. Ezek a gyógynövények általában szelíd ízanyagokat tartalmaznak.

Növények a nyirkosság ellen

A nyirkosság egy sűrű, zavaros folyadék. Nehéz, és süllyedésre hajlamos. Lassítja a test normális folyamatait, mert mintegy, összeragaszt" mindent, amit ér. Akadályozza a Chi áramlását, ezzel csökkenti a végtagok erejét, energiáját. A nyirkosság sokszor együtt árt a testben meglévő forrósággal, vagy túlzott hideggel.

Növények a nyálka ellen

A nyálka voltaképpen a nyirkosság egy súlyosabb formája. Nemcsak rátol, de blokkol is, ezáltal daganatokat, csomókat okozhat a szervekben a bőr alatt. Nehezebb tőle megszabadulni, mint a nyirkosságtól

 

Asztringens hatású gyógynövények

Az asztringens (összehúzó) hatás koncepciója a Kínai Orvoslásban nagyon érdekes. Ha valamiféle folyadék a testben vagy testből valahol szivárog, az azért van, mert a felelős szerv nem tartja kordában. Ilyen lehet a hasmenés, a vaginális szekréció (a Lép felelőssége), vizelet, sperma (a Vese felelőssége), vagy éppen izzadás, (Szív, Tüdő felelőssége). Az asztringens, összehúzó hatású teák fogyasztása segít ezeken a problémákon. Az asztringensek alapíze savanykás.

 

Méregtelenítő, Forróság szétoszlató gyógynövények

Ezek a gyógynövények, melyek segítenek „Forróság", „Hőség", „Nyirkosság-Forróság" „Forróság a Vérben" kórképekben, illetve mérgezések esetén. A mérgezések adott fokainak különböző tünetei lehetnek, pl. váladékozás, viszketés, vörösség, forróságérzet, pattanások, stb. A legtöbb ide tartozó növény alapíze kesernyés. A keserű íz a Tűz Elemhez tartozik, az arc színéért, pedig a Szív felelős.

 

A Chi és vér mozgását segítő gyógynövények

Chi és vér pangás (az áramlás akadályoztatása) esetén sok kellemetlen tünet jelentkezhet. A Kínai Orvoslás szerint a testben mindenfajta mozgás előfeltétele a Chi és a vér szabad mozgása. Ezek blokkoltsága esetén fájdalmak jelentkeznek a meridiánok vonalán. A pangás okozhat még érzelmi zavarokat, feszültséget is.

 

Szellem, Lélek nyugtató gyógynövények

A Shen magyar fordítása voltaképpen szellem vagy lélek, de igazán ez utóbbi a helyes.  Minden esetre a mentális és spirituális aspektusunkat jelzi, nem a fizikait. A Shen lakhelye a szív és hozzá tartozik az intuitív gondolkodás, lényünk nyugodtsága. Ha a szív nem nyújt megfelelő otthont a Shennek, akkor különböző mentális, pszichés problémák lépnek fel. A Shen állapota befolyásolja az alvást és az álmainkat is.

 

Kínai orvoslás - kínai medicinaA hagyományos kínai medicina olyan ősi terápiák egy csoport foglalja magában, amelyeket Kínában már legalább 5000 éve alkalmaznak. Összeköti az akupunktúra, a masszázs és a moxaterápia (legtöbbször feketeüröm égetése során keletkezett hővel ingerlik az akupunktúrás pontokat) technikáját a növényi, állati és ásványi eredetű gyógy-készítményekkel, az étrendelőírásokkal és az önsegítésre alkalmas testgyakorlatokkal. A zavarosnak ható idegen szavak és fogalmak miatt elsőre homályosnak és egzotikusnak tűnhet.

A hagyományos kínai orvoslás és a nyugati világ

Az elmúlt 30 évben a hagyományos kínai orvoslás különböző gyógymódjai egyre ismertebbek és divatosabbak lettek a nyugati világban is: az akupunktúrás kezelést ma már a nyugati medicina szigorú követőinek számító orvosok is elismerik és ajánlják, illetve a chi-kung és tai-chi foglalkozások is széles közönség számára elérhetőek. A nagyobb városokban manapság már találhatunk kínai gyógynövényüzleteket, ám a forgalmazott termékekről továbbra is megoszlanak a vélemények. Sok gyógy-készítmény ugyanis meglehetősen negatív hírverést kapott: némelyik ritka fajok kihalásával fenyeget, illetve embertelen körülmények között tartott állatokból készül, míg másokban mérgező vegyi anyagokat fedeztek fel. Az importált készítmények minősége igen változó, így sok szakember csak Szingapúrból, Japánból vagy Kaliforniából származó termékeket használ.

kínai medicina akupunktúraA nyugati világban népszerűvé váló más alternatív gyógymódokhoz hasonlóan az egészségügyi hivatalok bálfák szabályozni a kínai gyógyászati eljárásokat is, így mára sok kínai gyógynövény Ausztráliában és néhány európai országban feketelistára került.

A kínai gyógynövények között rengeteg olyat találunk, amelyek a nyugati világban is ismertek gyógynövényként (mint például a gyermekláncfű vagy a gyíkfű) vagy kerti virágként (mint például liliomfa vagy az aranyfa). E növények felhasználásának lehetőségét a keleti világban gondosan feltérképezték, és rengeteg panaszra alkalmazhatónak találták őket – szemben a nyugati világgal, ahol a kutatások e téren általában elég korlátozottak voltak. Néhányukat nyugati rokonaikhoz hasonló módon használják keleten is, ám a gyógyhatást leíró hagyományos kínai terminológia elsőre zavarosnak tűnhet. Csakúgy, mint a nyugati gyógynövénygyógyászat, a hagyományos kínai orvoslás is inkább az egészséges egyensúlyt megbontó diszharmónia legyőzésében igyekszik segíteni szervezetünket, nem, pedig a tünetek enyhítésére törekszik, mint a modern allopatikus, (homeopátia) orvosi szemlélet.

 

 

akupresszúraAz akupresszúra szó a latin acus = hegy, td, pont és a premere, pressum = nyomni szavakból keletkezett. Az akupresszúra nem jelent egyebet, mint azt, hogy pontnyomás. Az akupunktúra szóban a pungere = szúrni, ennek megfelelően pontszúrást vagy tűszúrást jelent. Az akupresszúrának és az akupunktúrának közös a története. Mindkét gyógymód a kínai gyógy-masszázs és a kínai energiatan évezredes tradícióin fejlődött ki. Az akupresszúrában a test saját energiáit az ujjak nyomásával befolyásoljuk. Ezzel szemben az akupunktúra a test felületén, a 12 meridiánon és 2 vezetéken levő több száz energiapontnak finom arany-, ezüst- vagy acéltűkkel való ingerléséből áll. Míg a tűkezelés speciális ismereteket igényel, amellett pontosan kell ismerni az energiapontokat, azok elhelyezkedését, hatásukat, addig az akupresszúrát könnyű megtanulni. Ez a gyógymód, mint a kínai évezredes népi gyógyászat része minden kínai számára öngyógyító módszerként ismeretes.

Az akupresszúra és az akupunktúra történetét ötezer éves régészeti leletek dokumentálják. Az időszámításunk előtti 6. századból származó feljegyzések olyan elveket tartalmaznak, amelyek ina is érvényesek. Az energiapontok rendszere és az energiák irányításának a módszere alapvetően nem változott, de a gyógymód filozófiai alapjait a mindenkori kulturális fejlődés határozta meg.

 

Sárga CsászárA mondabeli „Sárga császár" (Huang-Ti, i. e. 2698-2598-ig élt) az emberi test energiáira vonatkozó ismereteket rendszerbe foglalta, és még ma is ennek alapján dolgozunk. Ez a legendás hírű uralkodó ezen kívül állítólag még feltalálta a kereket, a pénzt, kidolgozott egy zenei rendszert, és a csillagképeket is rendszerezte.

Kína története és kultúrája az európai ember számára sokáig sok titokzatosságot rejtett magába. Először a XVII. században hoztak hírt a kínai kultúráról az onnan hazatérő misszionáriusok. Azokat, akik azután Európában kínai medicina szerint kezelték a betegeket, pl. ujjnyomással, masszázzsal vagy tűszúrással, nem vették komolyan. A kínai kezelési módszereket elavultnak minősítették, noha a kínaiak az európaiaknál sokkal korábban találták fel a porcelánt, a papírt, a könyvnyomtatást és a puskaport (gondoljunk pl. a kínai tűzijátékra), és annak ellenére, hogy a kínai medicina módszerei a gyakorlatban évezredek óta beváltak.

Első ízben, 1939-ben írt egy könyvet az akupunktúráról egy francia diplomata, Soulié de Morant, aki egy ideig Kínában élt. E könyvben, Európában elsőként mutatta be ezt a gyógymódot, mint igen fejlett kezelési módszert. Az akupunktúra és az akupresszúra európai elterjedését leginkább az, gátolta, hogy a vele kapcsolatos szemléletmódot az igen nagy kulturális különbség miatt az európaiak misztikusnak tekintették. E gyógymódok iránti kétkedést a nyelvi nehézségek és a fordítási hibák is táplálták.

 

A kínaiaknak sajátos elképzelésük van az életről, a természetről, egészségről és betegségről, az emberről és a világmindenségről, amit mi európaiak nem egykönnyen értünk meg. Nehezen tudjuk felfogni, hogy a kínaiak már évezredekkel ezelőtt ismerték az élet és a világmindenség törvényeit, amelyek számunkra a mai napig rejtve vannak. Mi azt tanultuk, hogy csak azt higgyük el, amit a tudomány be tud bizonyítani, és nem vesszük észre, hogy a természet és a világmindenség törvényei függetlenek attól, hogy mi fel tudjuk-e őket fogni vagy sem. A természettudományos gondolkodáshoz kötődve értelmükkel alig tudjuk felfogni, hogy a láb nagyujján levő pontnak mi köze van a hasnyálmirigyhez - különösen, ha meggondoljuk, hogy a pont és a szerv (vagy szervrendszer) semmilyen bizonyítható összefüggésben nincs egymással. Megszoktuk, hogy az emberi testet anyagnak tekintsük, míg a kínai gyógyászat elsősorban egy energiarendszert lát benne, amely egymással szemben ható és egymást kiegészítő erőkből áll, amelyeket egyensúlyban kell tartani. Ha ezt megértjük, akkor kiderül, hogy az akupresszúrában nincs semmi titokzatosság.

A természetes gyógymódoknak, a betegségek kezelésének, valamint megelőzésének és a természetes gyógymódok, nyújtotta lehetőségeknek az újrafelfedezése előtérb, hozta a távol-keleti gyógymódokat is, és egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak ezeknek. Szenzációs eredmények hívták fel a figyelmet az akupunktúrára. 1971-ben a New York Times egyik munkatársa Kínában, vakbélgyulladásban megbetegedett. Egy pekingi kórházban, tűszúrásos érzéstelenítésben megoperálták, így az egész műtét alatt öntudatánál volt, és mindent megfigyelhetett. Ausztriában az akupunktúra egyszeriben széles nyilvánosság előtt közismertté vált, amikor 1972-ben egy asszonynak tűszúrásos érzéstelenítésben fájdalommentesen kivették a manduláit. Manapság az akupunktúrával előállított érzéstelenségben végzett műtétek nem mennek ritkaságszámba.

Elsősorban Mao Zedongs érdeme, hogy a kínai medicina módszerei újból ismeretessé váltak. Ő hívta fel a figyelmet arra 1958-ban, hogy „a kínai orvostudomány és farmakológia (gyógyszertan) gazdag kincsestár. Törekedni kell ennek megismerésére és továbbfejlesztésére". Manapság a kínai gyógyászat jó kapcsolatot jelent a modern orvostudomány és a tradicionális gyógyászat között. Kívánatos, hogy az európai orvoslás és a természetgyógyászat megtalálja az együttműködés formáit és annak módját, egymást kiegészítsék, mert ennek mindenki, orvos és beteg egyaránt hasznát látná.

 

 

 
Hirdetés
A honlapon található információk leírások csupán tájékoztató jellegűek, felhasználás, alkalmazás csak saját felelősségre!