Keresés

Add a Startlaphoz

Hírdetések

Hirdetés
Hirdetés

kínai

A kínai medicina lényegében az ember és a természet, a világmindenség kapcsolatának a megértésén alapszik. Az európai orvos történet kezdeteinél találkozunk olyan gondolatokkal, amelyek a kínaiak „egészet néző" szemléletéhez hasonlók. Ilyen, pl. az ókori görög orvos, Hippokratész (i. e. 460-377) egyik könyve, melyben feltette a kérdést az emberi lét eredetéről. A Corpus Hippocraticumban, a hippokratészi iskola gyűjteményes kötetében olvashatjuk, hogy „az orvostudomány kiindulópontja az örökkévaló dolgok természetében rejlik. Ugyanis lehetetlenség a betegség lényegét megismerni, ami végül is a mi (orvos) művészetünk kutatásának a tárgya, ha nem ismerjük magát a természetet, és annak működési törvényeit

Platón, görög filozófus közel 2500 évvel ezelőtt leírta azt, ami a modern orvostudomány számára ma is érvényes: „sokféle baj létezik, amit az orvosok nem tudnak gyógyítani, mert nem ismerik az egészet. Egy rész ugyanis csak akkor lehet egészséges, ha az egész az. Ez napjaink nagy tévedése az emberi test gyógyításában". Az ilyen megállapításokat a természettudományos-technikai szemlélet háttérbe szorította. Az embert ma inkább biológiailag működő rendszernek nézzük, míg a természetgyógyászat a harmonikus energia- és életerő-rendszerből indul ki. A kínai medicina a dolgok egészének és végső lényegének az egységén alapszik: ez az energiatan.

 

A kínai orvoslásfilozófia az energiának kereken egy tucat alapformáját és még egyszer ennyi mellékformáját ismeri. Az emberi testben lezajló energiai történések a kínai szemléletmód szerint rövidesen a következőkben írható le:

A kínai medicina energiatana minden megállapítása inkább filozófiai, mint orvosi teória. A kínai filozófia az embert, körülvevő világot, a makrokozmoszt kapcsolatba hozza az ember életével, a mikrokozmosszal. A világ, a környező természet és az ember környezete ugyanolyan alapelvek szerint épül fel, mint maga az emberi élet. A kínai orvoslásfilozófiának egyik alapelve az identitás, az azonosság a mikrokozmosz és a makrokozmosz között. Minden kínai terápiaforma azon a szemléleten alapszik, hogy az ember életenergiája egy saját vezetékrendszeren, az energiapályákon (meridiánokon) áramlik. Az egészséges, jól működő szervezetben az életenergia  ( Chi ) egyenletesen áramlik, és a két ellentétes erő, Yin és a Yang egymással egyensúlyban van. A harmóniát az zavarja meg, ha közülük valamelyik erő fölénybe kerül a másikkal szemben, az egyensúly felborul. A következmény: az ember rosszul érzi magát, beteg lesz.

yin yang

Mint az ábrán is látható a Yin és a Yang szimbóluma egymástól elválaszthatatlan, de ugyanakkor egymást kiegészítő ellentétek.

Ilyenkor mindent meg kell tenni az erők kiegyenlítése érdekében. Az ember csak akkor lesz ismét egészséges, ha ez az egyensúly helyreállt. Az ókori orvostudomány is az egészséget és a betegséget a testnedvek (vér, epe, váladékok) egymáshoz való viszonyában látta.

Az egészség és a betegség tehát nem állapot, hanem egy folyamatnak a fázisa, amit folyamategyensúlynak lehet nevezni, s ez leginkább a kerékpározáshoz hasonlítható: mozgás közben meg tudjuk tartani az egyensúlyt, de ha megállunk, felborulunk.

A témával kapcsolatos videók itt!

Az átváltozások könyvében, a kínai gondolkodásmódnak ebben az alapvető művében ez áll: „egyszer Yin, másszor Yang, ez a Tao". A Tao az Istenség. Egyidejűleg az Út és Cél, a Kezdet és a Vég. A nagy Semmi, és egyidejűleg a Lét forrása. A Tao szimbóluma a teljes Kör, az írásjel, amely a Fej és a Láb szimbólumából áll. Ezek jelentése a kapcsolat az Ég és a Föld között, a gondolkozás és a járás között, az egység a szellem és a mozgás között. A Taot nem lehet szavakkal leírni. A Tao-tekingben, Lao-ce legfontosabb filozófiai művében a következőket olvashatjuk: „Aki tud, az nem beszél, és aki beszél, az nem tud semmit".

A Yin-Yang nem egyéb, mint erőmegosztás, energiaegyensúly vagy energiaellentét. A kínai gondolkodás számára - mint már szó volt róla - minden történés a mindenkori erőviszonyok eredményeképpen és minden eredmény az erők és energiák egymásra hatásának az eredménye. A kínai filozófiában nincs más egymást kizáró ellentétesség. A Yin és a Yang állandóan alkotó és szétválasztó erőként működnek.

Vessünk még egyszer egy pillantást a szimbólumra: a két félkör megfelel a Yin és a Yang közötti ősellentétnek, s mindkettő a Taoból származik - nincs Yang Yin nélkül, és minden Yin tartalmaz Yang-ot is. A mozgás és a nyugalom, a nappal és az éjjel nem ellentétesek egymással, hanem egymáshoz tartoznak: ugyanis nincs mozgás nyugalom nélkül, és a nappal elképzelhetetlen az éjszaka nélkül. Ez az elválaszthatatlan egység, ez a harmónia mindenhol megtalálható, a táplálkozásban éppúgy, mint a gondolkodásban, az ember személyiségében éppúgy, mint a társadalmi együttélésben.

A Yin és a Yang egymáshoz való kiegyensúlyozott viszonya feltétele a test, a lélek és a szellem egészségének. Minden zavarnak és betegségnek gyökere a Yin és a Yang közötti egyensúly felbomlása. Az ember természete nem egyéb, mint a Yin és a Yang közötti állandó kiegyenlítődés. Az ellentétek egyesülésre és harmóniára törekszenek. Az alapelv a következő: a Yang élteti a Yint (Yang = energia), a Yin magába foglalja a Yang-ot (Yin = anyag). Ugyanakkor egyik sem jobb a másiknál, egész egyszerűen más. Más kifejeződése ugyanannak az alapanyagnak.

Ily módon, vagyis azáltal, hogy mi tudomásul vesszük, hogy a bennünk levő ellentétek harmóniára törekszenek, megteremtjük az előfeltételét a jólétünknek, a testi-lelki kiegyensúlyozottságunknak, mert ily módon az életenergia akadálytalanul áramlik.

 

 

akupresszúraAz akupresszúra szó a latin acus = hegy, td, pont és a premere, pressum = nyomni szavakból keletkezett. Az akupresszúra nem jelent egyebet, mint azt, hogy pontnyomás. Az akupunktúra szóban a pungere = szúrni, ennek megfelelően pontszúrást vagy tűszúrást jelent. Az akupresszúrának és az akupunktúrának közös a története. Mindkét gyógymód a kínai gyógy-masszázs és a kínai energiatan évezredes tradícióin fejlődött ki. Az akupresszúrában a test saját energiáit az ujjak nyomásával befolyásoljuk. Ezzel szemben az akupunktúra a test felületén, a 12 meridiánon és 2 vezetéken levő több száz energiapontnak finom arany-, ezüst- vagy acéltűkkel való ingerléséből áll. Míg a tűkezelés speciális ismereteket igényel, amellett pontosan kell ismerni az energiapontokat, azok elhelyezkedését, hatásukat, addig az akupresszúrát könnyű megtanulni. Ez a gyógymód, mint a kínai évezredes népi gyógyászat része minden kínai számára öngyógyító módszerként ismeretes.

Az akupresszúra és az akupunktúra történetét ötezer éves régészeti leletek dokumentálják. Az időszámításunk előtti 6. századból származó feljegyzések olyan elveket tartalmaznak, amelyek ina is érvényesek. Az energiapontok rendszere és az energiák irányításának a módszere alapvetően nem változott, de a gyógymód filozófiai alapjait a mindenkori kulturális fejlődés határozta meg.

 

Sárga CsászárA mondabeli „Sárga császár" (Huang-Ti, i. e. 2698-2598-ig élt) az emberi test energiáira vonatkozó ismereteket rendszerbe foglalta, és még ma is ennek alapján dolgozunk. Ez a legendás hírű uralkodó ezen kívül állítólag még feltalálta a kereket, a pénzt, kidolgozott egy zenei rendszert, és a csillagképeket is rendszerezte.

Kína története és kultúrája az európai ember számára sokáig sok titokzatosságot rejtett magába. Először a XVII. században hoztak hírt a kínai kultúráról az onnan hazatérő misszionáriusok. Azokat, akik azután Európában kínai medicina szerint kezelték a betegeket, pl. ujjnyomással, masszázzsal vagy tűszúrással, nem vették komolyan. A kínai kezelési módszereket elavultnak minősítették, noha a kínaiak az európaiaknál sokkal korábban találták fel a porcelánt, a papírt, a könyvnyomtatást és a puskaport (gondoljunk pl. a kínai tűzijátékra), és annak ellenére, hogy a kínai medicina módszerei a gyakorlatban évezredek óta beváltak.

Első ízben, 1939-ben írt egy könyvet az akupunktúráról egy francia diplomata, Soulié de Morant, aki egy ideig Kínában élt. E könyvben, Európában elsőként mutatta be ezt a gyógymódot, mint igen fejlett kezelési módszert. Az akupunktúra és az akupresszúra európai elterjedését leginkább az, gátolta, hogy a vele kapcsolatos szemléletmódot az igen nagy kulturális különbség miatt az európaiak misztikusnak tekintették. E gyógymódok iránti kétkedést a nyelvi nehézségek és a fordítási hibák is táplálták.

 

A kínaiaknak sajátos elképzelésük van az életről, a természetről, egészségről és betegségről, az emberről és a világmindenségről, amit mi európaiak nem egykönnyen értünk meg. Nehezen tudjuk felfogni, hogy a kínaiak már évezredekkel ezelőtt ismerték az élet és a világmindenség törvényeit, amelyek számunkra a mai napig rejtve vannak. Mi azt tanultuk, hogy csak azt higgyük el, amit a tudomány be tud bizonyítani, és nem vesszük észre, hogy a természet és a világmindenség törvényei függetlenek attól, hogy mi fel tudjuk-e őket fogni vagy sem. A természettudományos gondolkodáshoz kötődve értelmükkel alig tudjuk felfogni, hogy a láb nagyujján levő pontnak mi köze van a hasnyálmirigyhez - különösen, ha meggondoljuk, hogy a pont és a szerv (vagy szervrendszer) semmilyen bizonyítható összefüggésben nincs egymással. Megszoktuk, hogy az emberi testet anyagnak tekintsük, míg a kínai gyógyászat elsősorban egy energiarendszert lát benne, amely egymással szemben ható és egymást kiegészítő erőkből áll, amelyeket egyensúlyban kell tartani. Ha ezt megértjük, akkor kiderül, hogy az akupresszúrában nincs semmi titokzatosság.

A természetes gyógymódoknak, a betegségek kezelésének, valamint megelőzésének és a természetes gyógymódok, nyújtotta lehetőségeknek az újrafelfedezése előtérb, hozta a távol-keleti gyógymódokat is, és egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak ezeknek. Szenzációs eredmények hívták fel a figyelmet az akupunktúrára. 1971-ben a New York Times egyik munkatársa Kínában, vakbélgyulladásban megbetegedett. Egy pekingi kórházban, tűszúrásos érzéstelenítésben megoperálták, így az egész műtét alatt öntudatánál volt, és mindent megfigyelhetett. Ausztriában az akupunktúra egyszeriben széles nyilvánosság előtt közismertté vált, amikor 1972-ben egy asszonynak tűszúrásos érzéstelenítésben fájdalommentesen kivették a manduláit. Manapság az akupunktúrával előállított érzéstelenségben végzett műtétek nem mennek ritkaságszámba.

Elsősorban Mao Zedongs érdeme, hogy a kínai medicina módszerei újból ismeretessé váltak. Ő hívta fel a figyelmet arra 1958-ban, hogy „a kínai orvostudomány és farmakológia (gyógyszertan) gazdag kincsestár. Törekedni kell ennek megismerésére és továbbfejlesztésére". Manapság a kínai gyógyászat jó kapcsolatot jelent a modern orvostudomány és a tradicionális gyógyászat között. Kívánatos, hogy az európai orvoslás és a természetgyógyászat megtalálja az együttműködés formáit és annak módját, egymást kiegészítsék, mert ennek mindenki, orvos és beteg egyaránt hasznát látná.

 

 

 

chi kungA hagyományos kínai terápiák között rengeteg különböző gyakorlatsort és masszázstechnikát találunk, melyeket mind-mind a belső energia erősítésére fejlesztettek ki.

A chi kung eredete a Sárga Császár és a taoista mesterek idejére nyúlik vissza. Neve a chi (lélegzet vagy életenergia) és a kung vagy kungfu szavak összetételéből keletkezett. A Kung jelentheti egy készség elsajátításához szükséges időt, egy-egy adott képesség milyenségét és megvalósításának művészetét is.

A chi kungot így fordíthatjuk „légzési gyakorlatnak" és „energiakészségnek" is.

A chi kung egyrészt egy önsegítő gyakorlatsor az egészség és a vitalitás fokozására, másrészt fontos terápiás technika. A hagyományos kínai kórházakban mesterek tanítják a technikát a betegeknek, akik ennek segítségével könnyebben legyőzhetik a krónikus betegségeket.

 

Chi kung masszázs

A chi kung mesterei saját chi-jüket felhasználva serkentő masszázzsal segíthetik a súlyos betegségben szenvedő páciensek gyógyulását. A masszázs a yin és a yang egyensúlyának helyreállítására is alkalmazható: hiányszindrómák esetén többnyire gyengéd nyomás és simogatás szükséges, többletszindrómák kezelésére és a túlterheltség csökkentésére erősebb nyomással szoktak dolgozni. A yang masszázs energikus nyomásból, ütögetésből és kopogtatásból, a yin masszázs simogatásból, ellazításból, a végtagok emelgetéséből és gyúrásból áll. A yang kezelést az ödémák és duzzanatok elmulasztására, a megrekedések miatti fájdalom csillapítására és álmatlanság alkalmazzák. Yin kezelésre chi- és vér-. hiány, általános gyengeség, további hideggel és nedvességgel járó zsibbadtság esetén van szükség.

 

Chi kung gyakorlatok

A chi kung elsajátítása sok időt vesz igénybe. Gyakorlott művelői gyakran órákig egy adott testtartásban miközben a chi-re összpontosítva irányítják annak keringését a testben.

A chi kung gyakorlatokat három fő kategóriába oszthatjuk: „csendes chi kung", mely egyfajta meditáció, „dinamikus chi kung", mely a légzésre koncentrál, „dinamikus-csendes chi kung", mely a három közül a legismertebb a nyugati világban. Ez utóbbi különféle mozgásokból és testtartásokból áll, melyek nagyon hasonlónak tűnhetnek a tai-chi gyakorlataihoz.

 

Gyakorlás

A chi kung sok gyakorlást igényel, ha egészséges közérzetjavító kezelésként szeretnénk alkalmazni magunkon. Kínában is azt mondják, chi kungban a legfontosabb dolog a kitartás.

 

 

ma huang - ephedra sinicaAz emberek már az ősidőktől fogva használtak gyógynövényeket betegségeik kezelésére. A Ma Huang (Ephedra sinica), vagy ismertebb nevén kínai csikófark nyomai például 60 000 éves iraki sírokban is megtalálhatók. Ezt a növényt a kínaiak az asztma kezelésére használják, illetve ez a nyugati világban használt készítmény, az efedrin alapja is. A hagyomány szerint a kínai medicina Kr. e. 3000 körül kezdett gyógynövényeket használni. Az „Isteni Földműves", Sen Nung császár állítólag több száz gyógynövényt kóstolt meg, hogy megismerje gyógyító hatásukat, és ő volt az, aki a kínaiak körében elterjesztette a földművelés és állattenyésztés alapjait. Sen Nung gyógynövényekkel foglalkozó munkája, a Sen Nung Pen Cang Csing 365 növényi, állati és ásványi eredetű gyógyászati készítményt sorol fel. Ezek a készítmények képezik sok mai kínai recept alapját is a szinte töretlen 5000 éves hagyomány eredményeképp.

 

Kínai növényi ellenszerek

A kínai gyógynövények hatásainak hagyományos leírása zavarosnak tűnhet a nyugati fül számára. Egy növényt alkalmazhatunk „a káros tűz legyőzésére", „a nedvesség szárítására" vagy „a lép energiájának erősítésére". Ezekből is látható, hogy a hagyományos kínai medicina a betegségeket egy külső gonosz ártó hatásának vagy a belső egyensúly megbomlásának tulajdonítja. A gyógynövényi orvosságokat egzotikusnak ható tulajdonságok alapján is csoportosíthatjuk, így míg némely füvészkönyv ábécésorrendben közli a növényeket, mások olyan kategóriák szerint írnak róluk, mint „a külső problémákat enyhítő növények", „a véráramot szabályozó növények" vagy éppen „a túlzott hőt csökkentő növények".  A gyógynövényeket szinte mindig legalább három-négy összetevőből álló formulákban használják, ezért úgy tűnhet, hogy ugyanaz a növény, különböző tulajdonságokkal rendelkezik.

 

 
ElsőElőző12KövetkezőUtolsó
Hirdetés
A honlapon található információk leírások csupán tájékoztató jellegűek, felhasználás, alkalmazás csak saját felelősségre!