Keresés

Add a Startlaphoz

Hírdetések

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

sárga császár

Sárga Császár Huang Di könyveA Kínai medicina történetének emblematikus alakja volt a „Sárga Császár" (Huang Di). Róla kapta nevét a legkiemelkedőbb írásos emlék, a Huang Di Nei Jing belgyógyászati könyv, mely a Császár, és annak orvosa Qi Bo közötti párbeszédek összefoglalása.

Shen Nong

Alapvető fontossággal bír az a tény, hogy a Kínai medicina elmélete, illetve a kínai filozófia és gondolkodásmód elválaszthatatlanok egymástól.

A Sárga Császár mellett a másik meghatározó személy Shen Nong, „az Isteni Földműves" volt. A hagyomány szerint ő tanította meg a kínaiakat és rajtuk keresztül az egész emberiséget a növények termesztésére. Már-már mágikus képességeket tulajdonítottak neki a gyógynövények tulajdonságainak felismerésében, amelyeknek hatását saját magán ellenőrizte (ebbe is halt bele a hagyomány szerint). Tanulmánya a Shen Nong Ben Cao Jing, mely tartalmazza az összes fontos gyógynövény leírását és tulajdonságait.

I Ching

A I Ching (vagy Yi Jing, a Változások Könyve) a nyugati világban is régóta használatos jóslásra, jövendőmondásra. Jólehet erre is alkamas, de nem ezért igazán fontos ez a könyv. A I Ching az egyik legfontosabb taoista szöveg, mely elsőként mutatta be a Yin-Yang elméletét különböző vonalak használata segítségével, melyekből hexagramok képezhetők. Nem elég azonban véletlenszerűen előállítani a hexagramot (a jóslás alapja), a könyv szavait értelmezni is kell tudni.

A I Ching először valamikor a Hsia Dinasztia (2205-1766 i.e.) idején jelent meg. Későbbiekben a nagy filozófus, Confucius érdemeit dicséri a könyv gondolatainak megfejtése és továbbvitele.

gyógynövények és akupunktúraA modern korok hatása

A Kínai medicina csak valamikor a 70-es évek elején kezdett általánosan ismertté válni a nyugati világban. Ma már nagy népszerűségnek örvend, ismertsége nő. Habár a legtöbbünk számára akupunktúraként ismert, a Kínai medicina több részből áll, melyek közül az egyik a herbalisztika, a gyógynövények használata.

 

Növények és akupunktúra

Kínában mindig is a gyógynövényekkel való gyógyítás volt az elsődleges a betegségekkel való harcban. Az akupunktúra inkább a gazdag kiváltságosok egyedi kezelése volt. A népi gyógyítók is értettek hozzá, de kevésbé magas szinten. Nyugaton a legtöbb ember azonban csak az akupunktúráról hallott. Csak a legutóbbi éveknek köszönhető, hogy már a herbalisztika is terjedésnek indult a nyugati világban. A legtöbb gyógynövénnyel foglalkozó szakember egyben akupunktőr is, de ez fordítva nincs így. Nem minden akupunktőr tanulta meg a herbalisztika tudományát. Természetesen a kétféle kezelési mód elmélete és diagnosztikai háttere ugyanaz, a herbalisztika mégis a legrégebbi és különleges módja a gyógyításnak.

Akupunktúra - kínai gyógynövényekHagyományos kínai medicina

Mao Tse Dong (Mao Ce Tung) érdeme az orvoslási tradíciók egységesítése, rendszerbe foglalása, ezt nevezzük ma Hagyományos Kínai medicinának. Érdekes módon ez az egész tudomány mostanában jobban érdekli a nyugati világot, mint magát Kínát, ahol inkább a modern nyugati tudományok nyernek egyre inkább teret. Érdekes ez a Yin -Yang változás: ahogyan a kelet egyre inkább Yin világból Yang világgá válik, úgy tűnik, hogy a nyugat fogja felkarolni ezt a csodálatos tudományt.

 

 

 

 

akupresszúraAz akupresszúra szó a latin acus = hegy, td, pont és a premere, pressum = nyomni szavakból keletkezett. Az akupresszúra nem jelent egyebet, mint azt, hogy pontnyomás. Az akupunktúra szóban a pungere = szúrni, ennek megfelelően pontszúrást vagy tűszúrást jelent. Az akupresszúrának és az akupunktúrának közös a története. Mindkét gyógymód a kínai gyógy-masszázs és a kínai energiatan évezredes tradícióin fejlődött ki. Az akupresszúrában a test saját energiáit az ujjak nyomásával befolyásoljuk. Ezzel szemben az akupunktúra a test felületén, a 12 meridiánon és 2 vezetéken levő több száz energiapontnak finom arany-, ezüst- vagy acéltűkkel való ingerléséből áll. Míg a tűkezelés speciális ismereteket igényel, amellett pontosan kell ismerni az energiapontokat, azok elhelyezkedését, hatásukat, addig az akupresszúrát könnyű megtanulni. Ez a gyógymód, mint a kínai évezredes népi gyógyászat része minden kínai számára öngyógyító módszerként ismeretes.

Az akupresszúra és az akupunktúra történetét ötezer éves régészeti leletek dokumentálják. Az időszámításunk előtti 6. századból származó feljegyzések olyan elveket tartalmaznak, amelyek ina is érvényesek. Az energiapontok rendszere és az energiák irányításának a módszere alapvetően nem változott, de a gyógymód filozófiai alapjait a mindenkori kulturális fejlődés határozta meg.

 

Sárga CsászárA mondabeli „Sárga császár" (Huang-Ti, i. e. 2698-2598-ig élt) az emberi test energiáira vonatkozó ismereteket rendszerbe foglalta, és még ma is ennek alapján dolgozunk. Ez a legendás hírű uralkodó ezen kívül állítólag még feltalálta a kereket, a pénzt, kidolgozott egy zenei rendszert, és a csillagképeket is rendszerezte.

Kína története és kultúrája az európai ember számára sokáig sok titokzatosságot rejtett magába. Először a XVII. században hoztak hírt a kínai kultúráról az onnan hazatérő misszionáriusok. Azokat, akik azután Európában kínai medicina szerint kezelték a betegeket, pl. ujjnyomással, masszázzsal vagy tűszúrással, nem vették komolyan. A kínai kezelési módszereket elavultnak minősítették, noha a kínaiak az európaiaknál sokkal korábban találták fel a porcelánt, a papírt, a könyvnyomtatást és a puskaport (gondoljunk pl. a kínai tűzijátékra), és annak ellenére, hogy a kínai medicina módszerei a gyakorlatban évezredek óta beváltak.

Első ízben, 1939-ben írt egy könyvet az akupunktúráról egy francia diplomata, Soulié de Morant, aki egy ideig Kínában élt. E könyvben, Európában elsőként mutatta be ezt a gyógymódot, mint igen fejlett kezelési módszert. Az akupunktúra és az akupresszúra európai elterjedését leginkább az, gátolta, hogy a vele kapcsolatos szemléletmódot az igen nagy kulturális különbség miatt az európaiak misztikusnak tekintették. E gyógymódok iránti kétkedést a nyelvi nehézségek és a fordítási hibák is táplálták.

 

A kínaiaknak sajátos elképzelésük van az életről, a természetről, egészségről és betegségről, az emberről és a világmindenségről, amit mi európaiak nem egykönnyen értünk meg. Nehezen tudjuk felfogni, hogy a kínaiak már évezredekkel ezelőtt ismerték az élet és a világmindenség törvényeit, amelyek számunkra a mai napig rejtve vannak. Mi azt tanultuk, hogy csak azt higgyük el, amit a tudomány be tud bizonyítani, és nem vesszük észre, hogy a természet és a világmindenség törvényei függetlenek attól, hogy mi fel tudjuk-e őket fogni vagy sem. A természettudományos gondolkodáshoz kötődve értelmükkel alig tudjuk felfogni, hogy a láb nagyujján levő pontnak mi köze van a hasnyálmirigyhez - különösen, ha meggondoljuk, hogy a pont és a szerv (vagy szervrendszer) semmilyen bizonyítható összefüggésben nincs egymással. Megszoktuk, hogy az emberi testet anyagnak tekintsük, míg a kínai gyógyászat elsősorban egy energiarendszert lát benne, amely egymással szemben ható és egymást kiegészítő erőkből áll, amelyeket egyensúlyban kell tartani. Ha ezt megértjük, akkor kiderül, hogy az akupresszúrában nincs semmi titokzatosság.

A természetes gyógymódoknak, a betegségek kezelésének, valamint megelőzésének és a természetes gyógymódok, nyújtotta lehetőségeknek az újrafelfedezése előtérb, hozta a távol-keleti gyógymódokat is, és egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak ezeknek. Szenzációs eredmények hívták fel a figyelmet az akupunktúrára. 1971-ben a New York Times egyik munkatársa Kínában, vakbélgyulladásban megbetegedett. Egy pekingi kórházban, tűszúrásos érzéstelenítésben megoperálták, így az egész műtét alatt öntudatánál volt, és mindent megfigyelhetett. Ausztriában az akupunktúra egyszeriben széles nyilvánosság előtt közismertté vált, amikor 1972-ben egy asszonynak tűszúrásos érzéstelenítésben fájdalommentesen kivették a manduláit. Manapság az akupunktúrával előállított érzéstelenségben végzett műtétek nem mennek ritkaságszámba.

Elsősorban Mao Zedongs érdeme, hogy a kínai medicina módszerei újból ismeretessé váltak. Ő hívta fel a figyelmet arra 1958-ban, hogy „a kínai orvostudomány és farmakológia (gyógyszertan) gazdag kincsestár. Törekedni kell ennek megismerésére és továbbfejlesztésére". Manapság a kínai gyógyászat jó kapcsolatot jelent a modern orvostudomány és a tradicionális gyógyászat között. Kívánatos, hogy az európai orvoslás és a természetgyógyászat megtalálja az együttműködés formáit és annak módját, egymást kiegészítsék, mert ennek mindenki, orvos és beteg egyaránt hasznát látná.

 

 

 

akupunktúrás pontokA kínai medicina szerint a betegség nem más, mint a belső egyensúly felbomlása. Az egyensúly helyreállításának egyik módja az akupunktúra, tulajdonképpen egy ingerterápia, melynek célja a belső egyensúly helyreállítása. Az akupunktúra a hagyományos kínai gyógyászat egy része, és kb. 4-5000 éves hagyományra, tekinthet vissza, és a világ minden táján ismert.

Az akupunktúra a hagyományos kínai orvoslás része. Egy ősi kínai medicina, a hagyományos kínai medicina egyik ága, csak része a kínai medicinának. A kínai orvosok alkalmaztak még gyógynövény készítményeket, masszázst, moxaterápiát, köpölyözést a gyógykezelésben, sőt sebészeti beavatkozásokat is végeztek.

Az akupunktúra olyan eljárás, amely befolyásolja a szervezet energetikai folyamatait. Belső energiánk körforgásban van. Tizenkét fő erővonalon, meridiánon megy keresztül, melyek közül mindegyik kapcsolatban áll valamelyik belső szervünkkel. Ez a kör a következőképpen néz ki: tüdő –> vastagbél –> gyomor –> lép –> szív –> vékonybél –> húgyhólyag –> vesék –> szívburok –> hármas melegítő –> epehólyag –> máj –> és újra a tüdő. Ezzel a kör bezárul.

{flv}akupunktura-chi-aramlasa{/flv}

fül akupunktúrás pontjai

A hagyományos kínai medicina szerint az akupunktúra a fájdalmat nem annak eltompításával, hanem a keringés helyreállításával szünteti meg. Ezt a feltevést alátámasztják a legutóbbi idők kutatásai, amelyek igazoltak, hogy a görcsös izom lecsökkent hőmérséklete akupunktúra stimulálással visszaállítható a normális szintre. Kimutatták azt is, hogy az akupunktúrának az idegsejtekre jellemző kémiai folyamatainak alapja van, és így kizárt a személyi tudat befolyásolásának a lehetősége. A hagyományos kínai elmélet szerint létezik a testben egy felszíni keringési rendszer, amelyet a nyugati fiziológia még nem ismert fel, és ez közvetíti ezeket a hatásokat. Ez a bőrfelszín alatt, valószínűleg a bőrt az izmoktól elválasztó kötőszövetben futó, hosszanti "csatornákból" vagy "meridiánokból" álló rendszer helyenként mélyen behatol a testbe, és így kapcsolatot teremt az összes belső szerv és szerkezet között. Ezeken a csatornákon keresztül folyik egy bizonyos "energia", amit a kínaiak Chi -nek neveznek. láb akupunktúrás pontjaiEz a Chi, amelyet a nyugatiak elektrokémiai vagy bio-mágneses energiához hasonlítanak, az élet elsőrendű meghatározó ereje, minden élettani folyamat alapja. Ahol folyamatosan halad, ott egészség van, ahol viszont áramlása megszakad, stagnál vagy erőtlen, ott betegség lép fel. A kezelés célja ennek az életteli áramlatnak a helyreállítása és újraharmonizálása. Ezzel magyarázható az-az első hallásra hihetetlennek tűnő hatás, hogy akupunktúrával minden szervünk igen sokféle funkcionális zavara, fájdalma kezelhető, az esetek többségében sikeresen.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alkalmasnak tartja az akupunktúrát 104 különböző betegégi tünet gyógyítására. Az igen széles skálából néhány példa: közönséges náthától kezdve, torokgyulladás, allergia, asztma, arcidegzsába, különféle izületi fájdalmak, lumbágó, emésztési zavarok, aranyeres panaszok, menstruációs panaszok, női és férfi változáskori problémák, férfiak merevedési zavarai, impotencia, pszichés problémák, szorongás, idegesség, hangulati zavarok, álmatlanság, testsúly-csökkentés (fogyasztás), a szervezet immunállapotának javítása, ún. időskori cukorbetegség, rákbetegek életminőségének javítása.

 

{flv}akupunktura{/flv}

Az akupunktúra eredete

kéz akupunktúrás pontjaiA kutatók 4-től 5 ezer éves múltra teszik ezt a kínai eredetű gyógymódot. A legenda szerint egy kínai harcosnak nyílhegy fúródott az alszárába, ettől megszűnt a kínzó gyomorfájása, és még háromfalunyi távolságot gyalogolt könnyedén. Kínaiul "zsen csin" (szúrás és moxa-kezelés), latinul „acus„(tű) és „punctura„ (szúrás). Az egészség az éltető energia Chi testünkben való szabad keringésétől függ. A keringetést az ellentétes poláris erők - a yin és yang - tartják fenn, amelyek a környezettel, a makrokozmosszal is kapcsolatban vannak. Több mint, ezer olyan pont van a testfelületen, amely vezetékekben, meridiánokban folytatódik, behálózza egész testünket és a mélybe hatolva, továbbítja az információt (amelyet a hagyományos kínai tűszúrással vagy például a modern lézerterápiával válthat ki az akupunktúrát végző).

A hagyomány szerint ezekben az ősi időkben kő-, csont- és bambusztűket használtak, ezeket váltották fel a fémtűk, melyek aranyból és ezüstből készültek. Manapság rozsdamentes acélötvözetből készült tűket használunk, ezüst vagy réz nyéllel.

Az i.e. 3. századból származik az egyik legősibb orvosi könyv: a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Ti Nei Ching), mely máig kiindulási alapként szolgál a keleti orvoslással foglalkozók számára. A mű foglalkozik a kínai medicina alap teóriájával (az öt elem tannal, yin és yang viszonyával), meglepően pontos leírást ad az anatómiai viszonyokról (többek közt a vérkeringésről - 2000 évvel Harvey előtt!), kérdés - felelet formájában próbál választ adni különböző klinikai tünetekre, foglalkozik a helyes légzéstechnikával, masszázzsal, moxaterápiával. A könyv második része a Ling Shu ("Az akupunktúra") leírja a meridián rendszert (az akupunktúra csatornák rendszerét), foglalkozik a szúrástechnikával és a tűk fajtáival. Felmerül a kérdés: vajon hol tartott ekkor még a nyugati medicina?

 

 

A Sárga Császár intelmei.

Sárga Császár könyveAz akupunktúra kezelés törvényszerűsége az, hogy alkalmazkodni kell a Nap, a Hold, a csillagok, a bolygók mozgásához valamint a négy évszak és a nyolc égtáj Chi -jéhez. Ha ez a Chi megállapodott, akkor lehet akupunktúrás kezelésbe fogni.

Hiány esetén ne alkalmazzunk akupunktúrás kezelést. Ha többlet mutatkozik, melyet az anya hasában lévő magzat növekedése okoz, csak nagyon körültekintően alkalmazhatjuk az akupunktúra kezelést, nehogy kárt tegyünk ezzel a magzatban. A felmerülő probléma a magzat világra jöttével magától megoldódik.

A betegség lehet felszíni vagy mély, s az akupunktúrás kezelés során alkalmazott tűszúrásoknak is ehhez igazodva kell felszíninek vagy mélynek lenniük. Minden esetben be kell tartani ezt az elvet, s nem szabad elvéteni. Mindig el kell érni a betegség pontos helyét, de nem szabad olyan mélyre szúrni, amivel már károsíthatnánk az öt Zang-szervet. Ha viszont nem szúrunk elég mélyen, azzal csak azt érjük el, hogy szabad utat engedünk a kórtényezőnek, amely így bejuthat a páciens szervezetébe. Ha tehát a szúrás mélysége nem megfelelő — mert vagy túl mély, vagy túl sekély — azzal ahelyett, hogy gyógyítanánk, csak még nagyobb kárt okozunk.

Nem szabad akupunktúrás kezelést alkalmazni ittas állapotban lévő páciensen, mert azzal összezavarnánk a Chi -jét. Nem szabad akupunktúrás kezelést alkalmazni dühös vagy ingerült állapotban lévő betegen, mert azzal lázadóvá tennénk a Chi -jét. Továbbá nem szabad akupunktúrás kezelést alkalmazni olyan pácienseken sem, akik kimerültek, fáradtak, akik teleették magukat, akiket kínzó éhség vagy szomjúság gyötör, s akik túlságosan is rémültek.

A kilencféle tűnek különböző a mérete, a formája és az alkalmazása. Ha akupunktúrával kezeljük a többlet állapotát, akkor szedálnunk kell. Nevezetesen a tű beszúrását követően addig kell várnunk, amíg a Yin Chi meg nem érkezik. Ezt a hideg megjelenése fogja jelezni. Ekkor el kell távolítanunk a tűt. Ha akupunktúrával kezeljük a hiány állapotát, akkor tonizálnunk kell. Nevezetesen a tű beszúrását követen addig kell várnunk, amíg a Yang Chi meg nem érkezik. Ezt a hőség megjelenése fogja jelezni. Ekkor el kell távolítanunk a tűt. Ha a megfelelő Chi megérkezett, akkor nagyon körültekintően és pontosan kell eljárnunk, nehogy nem kívánatos változásokat idézzünk elő. Ügyelnünk kell a tű beszúrásának pontos mélységére annak függvényében, hogy a betegség hol. Milyen mélységben helyezkedik el. Ha a betegség felszíni, akkor a tűt sem szabad mélyen beszúrni, ha viszont a betegség belül található, akkor a tűszúrásnak elég mélynek kell lennie ahhoz, hogy elérje.

Aki igazán járatos az akupunktúra medicinában, az a vizsgálat megkezdése előtt meghallgatja a páciensét, hogy az, mit mond a saját panaszairól.

Ha a betegség a fejben található, ami fejfájás formájában jelentkezik, akkor a csont mélységéig le kell szúrnunk, hogy megszüntessük a betegséget. A szúrás során azonban nem szabad kár okoznunk a csontban, a húsban vagy a bőrben.

A Yin szúrás abból áll, hogy behelyezünk egy tűt a központba, majd átlós irányban, a négy sarokba további tűket szúrunk be, s ezzel szabályozhatjuk a hideget és a hőséget.

Akupunktúrás készülékHa a kórtényező már egészen mélyen tartózkodik, akkor az akupunktúrával az érintett Zang szervet kell kezelni oly módon, hogy az adott Zang szervhez kapcsolódó Shu-pontot szúrjuk meg a páciens hátán. A Zang szerv helyes kezelését követően a hideg vagy éppen a forró kórtényező távozik a szervezetből, a páciens, pedig meggyógyul. Fontos, hogy a tű eltávolításakor egy kevés vér is távozzon.

Utóbbi években tűszúrás nélküli technikák is rendelkezésre állnak - mint a lézer, elektromos-, magnetikus-, ultrahangos akupunktúra. Létezik homeopátiával kombinált akupunktúra is. A szakértő akupunktúrát végző orvos képes eldönteni, hogy melyik módszer melyik betegnél javasolt.

Az akupunktúrás egészségmegőrző készülékeket a hagyományos kínai medicinában szereplő meridiánok és a kollaterálisok elmélete alapján házi használatra fejlesztették ki.

Állandó mágneses hatás, impulzushatás, és piezoelektromos hatás modern csúcstechnológiájának átvételével az elektromágneses energiát bejuttatja a megfelelő meridiánokba és kollateriálisokba, ezzel segítve a szervezet hatékony építését.

akupunktúrás pontok a testen elől akupunktúrás pontok a testen hátulakupunktúrás pontok a testen oldalról

 

 

chi kungA hagyományos kínai terápiák között rengeteg különböző gyakorlatsort és masszázstechnikát találunk, melyeket mind-mind a belső energia erősítésére fejlesztettek ki.

A chi kung eredete a Sárga Császár és a taoista mesterek idejére nyúlik vissza. Neve a chi (lélegzet vagy életenergia) és a kung vagy kungfu szavak összetételéből keletkezett. A Kung jelentheti egy készség elsajátításához szükséges időt, egy-egy adott képesség milyenségét és megvalósításának művészetét is.

A chi kungot így fordíthatjuk „légzési gyakorlatnak" és „energiakészségnek" is.

A chi kung egyrészt egy önsegítő gyakorlatsor az egészség és a vitalitás fokozására, másrészt fontos terápiás technika. A hagyományos kínai kórházakban mesterek tanítják a technikát a betegeknek, akik ennek segítségével könnyebben legyőzhetik a krónikus betegségeket.

 

Chi kung masszázs

A chi kung mesterei saját chi-jüket felhasználva serkentő masszázzsal segíthetik a súlyos betegségben szenvedő páciensek gyógyulását. A masszázs a yin és a yang egyensúlyának helyreállítására is alkalmazható: hiányszindrómák esetén többnyire gyengéd nyomás és simogatás szükséges, többletszindrómák kezelésére és a túlterheltség csökkentésére erősebb nyomással szoktak dolgozni. A yang masszázs energikus nyomásból, ütögetésből és kopogtatásból, a yin masszázs simogatásból, ellazításból, a végtagok emelgetéséből és gyúrásból áll. A yang kezelést az ödémák és duzzanatok elmulasztására, a megrekedések miatti fájdalom csillapítására és álmatlanság alkalmazzák. Yin kezelésre chi- és vér-. hiány, általános gyengeség, további hideggel és nedvességgel járó zsibbadtság esetén van szükség.

 

Chi kung gyakorlatok

A chi kung elsajátítása sok időt vesz igénybe. Gyakorlott művelői gyakran órákig egy adott testtartásban miközben a chi-re összpontosítva irányítják annak keringését a testben.

A chi kung gyakorlatokat három fő kategóriába oszthatjuk: „csendes chi kung", mely egyfajta meditáció, „dinamikus chi kung", mely a légzésre koncentrál, „dinamikus-csendes chi kung", mely a három közül a legismertebb a nyugati világban. Ez utóbbi különféle mozgásokból és testtartásokból áll, melyek nagyon hasonlónak tűnhetnek a tai-chi gyakorlataihoz.

 

Gyakorlás

A chi kung sok gyakorlást igényel, ha egészséges közérzetjavító kezelésként szeretnénk alkalmazni magunkon. Kínában is azt mondják, chi kungban a legfontosabb dolog a kitartás.

 

 
Hirdetés
A honlapon található információk leírások csupán tájékoztató jellegűek, felhasználás, alkalmazás csak saját felelősségre!