Keresés

Add a Startlaphoz

Hírdetések

Hirdetés
Hirdetés

stressz

Alacsony vérnyomásAlacsony vérnyomás esetében más a helyzet. Németországban mintegy hárommillió állampolgár szenved alacsony vérnyomásban; reggelente nehezen szedi össze magát, bágyadt és kimerült. Nehezen tudnak koncentrálni, szédülés környékezi őket, egyesek el is ájulnak, mivel olyan életfontosságú szervek, mint például az agy, nem kapnak elegendő vért.

Az „ájulás" egyben világosan jelzi is, hogy valójában hol van a hiba. Az alacsony vérnyomású egyén visszariad a nehézségektől, még csak kísérletet se tesz legyőzésükre, inkább megkíméli magát a konfliktusoktól. Ellenállást tapasztalva nyomban visszavonul, következésképp véráramlása is visszahúzódik. Mindez gyakran perifériás vérkeringési zavarokhoz vezet, amiben világosan kifejeződik a tény, hogy az illető valamivel nem kíván érintkezésbe lépni, inkább távolról elkerüli. Így a valóban lényeges nem „elevenedik meg" többé. Az ilyen ember, gyakran az ájulás mértékéig, kitér a küzdelmek elől, így hárítván el magáról a felelősséget. Akinek alacsony a Alacsony vérnyomás ájulásvérnyomása, állóképessége is ingatag, nem néz szembe a problémákkal, így tulajdon problémájával is tehetetlenül áll szemben.

Képtelen bármit nyíltan vállalni, valamiért „egyenesen kiállni". Kitér a kihívások elől, gyakran szexuális téren is, ami pedig szoros összefüggést mutat a vérnyomással. Az ilyen ember a tudattalan szférájába húzódik vissza. Az alacsony vérnyomás elsősorban nők-nél fordul elő. Szélsőséges esetben az illető ájultan esik össze, így kényszerítvén rá környezetét, hogy egy adott konfliktustól megkímélje.

Alacsony vérnyomás: képtelenség a konfliktusokkal való szembenézésre, elégtelen dinamika és aktivitás, adott helyzetek kerülése

Amit tenni kell

Alacsony vérnyomás esetében sokat segít az aktivitás fokozása. Lift helyett válasszuk inkább a lépcsőn járást, legalább kétnaponta kerékpározzunk, ússzunk, teniszezzünk, illetve télen válasszuk a sífutást. Az erősportok hatékonyabbnak bizonyulnak a kocogásnál, mivel nemcsak az aktivitás hiányzik, inkább a teljesítőképesség. A pulzust naponta legalább tíz percig tartsuk 130-as értéken. A hideg-meleg váltózuhany, a szívtájéki irányban végzett masszírozás, valamint egy kiadós reggeli, sóval és lekvár nélkül, ugyancsak hozzájárul állapotunk javulásához.

A vérkeringés szempontjából az ötszöri kisebb étkezés jóval előnyösebb, mint a háromszori nagy. A kis mennyiségben elfogyasztott alkohol pezsdítőleg hat a vérkeringésre, a nagyobb adag viszont káros, mivel értágító hatása következtében még renyhébb lesz a véráramlás. Sokaknál hatékonynak bizonyul a feketekávé, de nem minden szervezet tűri el, ráadásul stressz helyzetben a kávé inkább bágyasztólag hat, nem élénkít.

Ha egyszer netán elsötétülne szeme előtt a világ, akkor le kell ülnie vagy feküdnie, de semmiképp se szabad mozdulatlanul maradnia; meg kell feszítenie lábizmait, bicikliző mozgásokat kell végeznie a levegőben, vagy legalább magasba kell emelnie a lábát. Ha váratlanul elönti a hideg veríték, innia kell, mivel a szervezet folyadéktartaléka gyakran oly csekély, hogy a vérkeringés összeroppan. Általános szabály, hogy szabadságát mindig aktív tevékenységgel töltse ahelyett, hogy csak lustálkodna.

A fenti tevékenységek olyan aktivitást eredményeznek, mely fokozza a cselekvőkészséget. Valódi segítséget viszont csupán a gondolati beállítódás megváltoztatása hozhat. Az alacsony vérnyomású embernek meg kell tanulnia szembenézni a problémákkal, nem szabad kitérnie előlük, hanem cselekvő módon változtatnia kell azon, ami megváltoztatandó.

Minthogy mindenféle hiány egyben valamifajta lehetőség felsejlése, felmutatása, azaz feladat is, az adott helyzetből mindig le kellene vonnunk a megfelelő tanulságokat. Így ráébredhetnénk arra, hogy magas, illetve alacsony vérnyomásunk alapvető oka az, hogy hiányzik belőlünk az eredendő bizalom. Ez az ősbizalom a praenatalis időszakban, vagyis közvetlenül a megszületésünk előtt alakul ki, s később csak rendkívüli nehézségek árán szerezhető meg, márpedig jelen esetben ez a feladatunk. Be kell látnunk, az élet olyan feladatot tűzött elénk, melyet tulajdon fejlődésünk érdekében feltétlenül el kell végeznünk, és meghátrálásunk egyenesen arra kényszeríti a sorsot, hogy ugyanazt a leckét keményebb formában ismételje meg, míg végül már nem tudván kitérni előle, készek vagyunk vállalni azt.

 

 

Az álombogyó csillapítja az idegfeszültséget és a stresszt. Növeli a szexuális teljesítményt, segíti a betegségből való felépülést.

 

álombogyóHatásai:

Adaptogén, erősítő, nyugtató

 

Javaslatok:

Erősítő

Az „indiai ginzeng" néven is ismert gyógynövény az Ajurvéda szerint az életerő (chi) visszaállítására, az elme megtisztítására, az idegek csillapítására és az alvás elősegítésére használatos. A nyugati orvoslásban főleg az idősebbek és a krónikus betegek erősítésére használják.

 

Stressz

Az álombogyó jótékonyan hat a túlhajszolt és idegileg kimerült emberekre. A szuperakti- vitást csökkentő hatásával hosszú távon kivédheti a stresszes állapot megjelenését.

 

Vérszegénység

A növényt magas vastartalma alkalmassá teszi a vérszegénység kezelésére.

 

Nemi vágy serkentő

Az ájurvédikus orvoslásban a növényt mind erősítő, mind nemi vágy serkentő gyógynövényként tartják számon. Az ájurvédikus orvoslásban a hagyományok szerint a nemi vágy fokozására használt növény hatásosságát napjainkban kutatások igazolták.

 

Rák

A kutatások szerint a növény, hasonlóan az emberi szervezet saját szteroid hormonjaihoz, gyulladásgátló hatású, és megakadályozza a rákos sejtek növekedését. A növény rákmegelőzésre ugyanúgy alkalmazható, mint krónikus gyulladásos betegségek – például a reumás ízületi gyulladás – kezelésére.

 

 

aranyérAz aranyér egy hólyaghoz hasonló visszértágulat. A végbélnyílás és a végbél tájékán található. Mivel aranyér főleg olyan betegségek következtében jön létre, mint a szorulás, magas vérnyomás, terhesség, ezért tanulmányozzuk ezeket is, mert lehet, hogy hozzájuk kapcsolódó helyzetet, helyzeteket élünk meg. Amikor fájdalmas az aranyér, akkor stresszt jelez, amikor vérzéssel jár, akkor a jókedv, életöröm elveszítését jelenti. Az aranyér arra irányuló vágy, hogy erőltessem a kiválasztást, mintha valamit nagyon erősen ki akarnék adni magamból, viszont ugyanakkor vissza is akarom tartani. A kinyomás és visszatartás közötti konfliktus, őrlődés az egyensúly felborulását okozza. Az elutasítás, a magamtól való ellökés és az érzelem visszatartása, magamban tartása között konfliktus alakul ki.

Például, olyan gyerekeknél, akik úgy érzik, szüleik érzelmileg becsapják őket (nem fogadják el őket), azonban azt akarják, hogy velük maradjanak, és így visszatartják őket. Az aranyérnek azonban más okai is lehetnek. Erős bűntudat, vagy egy régi, rosszul kifejezett, esetleg elfojtott feszültség, amelyet inkább megtartok magamnak. A testem riadót fúj. Valamire rá kell jönnöm az életemmel kapcsolatban.

Bizonyára stresszt élek meg, egy olyan nyomást, amellyel kapcsolatosan bűnösnek érzem magamat. Talán határidőket kell betartanom, vagy nehezen engedek el dolgokat, nehezen bízom az emberekben, és úgy érzem, köteles vagyok kötelességeimnek, felelősségeimnek eleget tenni, még akkor is, amikor igényeimet szeretném kifejezésre juttatni azért, hogy helyrehozhassak, kijavíthassak bizonyos dolgokat.

Egyedül kell cipelnem ezt a terhet, mert a gőgösségem arra kényszerít, hogy senkitől se kérjek segítséget. Az is lehetséges, hogy egy emberrel vagy helyzettel kapcsolatban alávetettnek érzem magam, mintha egy kis „senki" lennék. Amikor megtalálom bajom lelki okát, tudatosítanom kell magamban, és elfogadom a kialakult helyzetet, amely lehetőséget ad arra, hogy segítségre leljek, és könnyebben megszabaduljak a betegségtől. A gondolataimat és cselekedeteimet irányítsa a szeretet.

Ha újra harmónia lesz bennem, az aranyér eltűnik.

 

 

herpes zosterEz alatt a betegség alatt az arcon fellépő herpes zostert értik, azt, amelyik övsömör néven ismeretesebb. Ebben a betegségben a trigeminus neuralgiához hasonló rendkívüli fájdalmak világosan látható külső jegyekkel járnak együtt, még ha egészen másmilyenek is, mint a facialis paresis esetében. A varicella-zoster vírussal való másodfertőzésről van szó. A vírus az első fertőzésnél bárányhimlőt okoz. Gyakorlatilag mindenki magában hordozza ezt a vírust, a lakosság fertőzöttsége a 100%-ot is megközelíti. A bárányhimlő egy ártalmatlan, ám rendkívül fertőző gyerekbetegség. A vírus nemcsak cseppfertőzéssel, hanem a levegőn át is terjed. A beteg körül kétméteres körzetben ott lebegnek a kórokozók a levegőben, és a szél továbbítja őket.

 

Látszólag jól ki lehet gyógyulni ebből a betegségből. A kórokozók azonban soha többé nem hagyják el a szervezetet, hanem beülnek a gerincvelői idegek hátulsó gyökereibe. Egyedül a fej területén 24 ilyen „parkolási lehetőségük" van a 12 agyideg párnak megfelelően. Így a fertőzés tulajdonképpen bárhol felléphet. A gyakorlatban azonban a vírus határozott előszeretettel választ ki magának bizonyos helyeket, és így az arcon mindenekelőtt a bőr, ritkábban a fül és még ritkábban a szem az a hely, ahol megjelenik. Főleg az 50. és 70. életév között támad, ám minden más életkorban lesújthat a betegség.

A betegség lefolyása olyan, mint a tipikus gyulladásé. A kiütések megjelenése legtöbbször heveny égető és húzó fájdalmakkal jár. Végül kialakulnak a kis hólyagok, szigorúan az érintett ideg beidegzési területére korlátozva és majdnem mindig egy oldalon.

Csak nagyon ritkán támad, mindkét oldalon vagy terjed ki két vagy több idegszegmens területére. A folyadékkal töltött hólyagocskák végül beszáradnak és bevarasodnak, általában anélkül, hogy heget hagynának maguk után. Ezzel viszont a dolog még nincs elintézve, a vírus ugyanis újra és újra bebizonyítja az alattomosságát. Néha a bőrtünetek lecsengése után egy-két évvel is még heves fájdalmakkal és rendkívüli érzékenységgel gondoskodik arról, hogy ne feledkezzenek meg róla.

 

arc sömörMivel minden bőrterületet idegek látnak el, a betegségnek szabad választása van, hogy rátaláljon az illető legérzékenyebb helyére. Vannak olyan tipikus helyzetek, amikor a betegség fellángol. Ilyen, pl. az, amikor egy súlyos fertőzés, pl. tüdőgyulladás, tuberkolózis következtében vagy akár a cukorbajnak köszönhetően kimerül a védekezés. Ugyanígy kedvező alkalmat jelentenek a vírusnak a súlyos fogyáshoz vezető bajok, mint a rák, a súlyos mérgezések vagy az immunrendszer összeomlása az AIDS, a leukémia vagy a szervátültetések után alkalmazott, az immunválasz csökkentését célzó gyógyszerek következtében. A csontvelő-átültetésen átesett leukémiás betegeknek mintegy a fele kap herpes zoster fertőzést. A modern medicina ezzel rendkívül kedvezett a vírus terjedésének.

A hagyományos orvoslás is felismerte, hogy a testi védekező erő gyengülése mellett a lelkiállapot is döntő szerepet játszik ebben a betegségben. A fokozott és tartós stresszt tartják a betegség kiváltó okának. A stressz fajtái közül azonban csak a túlerőltetés következtében fellépő a veszélyes – a normál követelmények által kiváltott stressz ugyanis inkább serkenti az ember védekező erejét. A túlzott követelményekkel szemben azonban megpróbálja védeni magát a szorongató külvilágtól. Ezzel önmaga helyetteseként arra kényszeríti a testét, hogy megnyíljon és aláássa az ellenálló erejét.

Az arcon jelentkező sömörben szenvedő beteget megbélyegzi a tünete. Az arca közepén kinyíló rózsa vele és a környezetével egyaránt tudatja, hogy itt valami fel- és kitört. A háttérben türelmesen lesben álló vírus kihasználja az általános gyengeség teremtette helyzetet, és előadja a kívánságát. A témának, pedig nem más a neve, mint az, hogy konfliktus. A herpes zosternek, ami maga is egy konfliktust szimbolizál, megint csak egy konfliktus az alapja, mint ahogy azt a beteg anamnézisében szereplő alap megbetegedések mutatják. Idegen csapatok segítségével zajlik le a hosszú ideje halogatott összeütközés és szerzi meg magának a beteg és a világ figyelmét. Akárcsak a trigeminus neuralgiánál, itt is az agresszió kérdéséről van szó. A beteg lelke mélyén egy egészen más valóság él, amit ő elferdít, és a betegség ezt a kettősséget ábrázolja. Az időzített bomba jelleg mellett a védekező- és az ellenálló képesség problematikája is hangsúlyos.

 

Már maga az alapbetegség is a fokozott lelki ellenállásra utal. Amennyiben első pillantásra semmilyen alapbetegség sem tűnik elő, a hagyományos orvoslás elkezd egy rejtett betegség után vadászni, mint amilyen, pl. a krónikus gyulladásos góc vagy egy fel nem fedezett daganat. Ha ilyeneket sem találnak, akkor feltételezhetően igen erős lelki ellenállás működik a betegben az élet egy központi területével szemben, és ez elég ahhoz, hogy annyira legyengüljön a testi ellenállás, hogy a lappangó herpes zoster vírus kitörjön.

A betegség tanúskodik arról, hogy az illetőnek már régen az idegeire, illetve a bőre alá ment valami, ami most újra a felszínre törekszik. A fel- és kitörés a legfájdalmasabb és a legnehezebb a dologban. A folyamattal szemben mutatott ellenállás és a tőle való félelem, égő és szúró fájdalomban és szorító, feszítő érzésben jelentkezik. Miután áttörték a határokat, legtöbbször két-három hét elteltével beszáradnak és meggyógyulnak a hólyagok. A kiütés éppen arra a helyre csap le, amely pillanatnyilag a leggyengébb, az arcon megjelenő sömör esetében valóságosan is arcon csapja az illetőt. Ugyanúgy ég az ember egyik arcfele, mint egy jókora pofon után. Kaphat azonban egyet az orrára, a fülére vagy a szemére is. Különösen ez utóbbi pofonok annyira kemények, hogy az érintett oldalon kiesik a beteg látása és a hallása. Míg a homlokon és az arcon lévő hólyagok „csak" eltorzítanak, és az ember úgy érzi, hogy megbélyegezték és megverték, ez a rendkívül veszélyes herpesz a szaruhártyát is megtámadhatja, és akkor vaksággal fenyeget. Ha a fülön jelentkezik, a beteg meg is süketülhet. Talán az a legrosszabb a dologban, hogy akkor támadnak ezek az ütések, amikor az ember az alapbetegség következtében, tehát egy másik szempontból már amúgy is súlyosan érintett. Ha belegondolunk, hogy a vírusok már évek óta várnak arra a pillanatra, amikor áldozatuk kellőképpen legyengül ahhoz, hogy ők előjöjjenek onnan hátulról, az ideggyökökből, és lecsapjanak rá, akkor látjuk, hogy jó adag alattomosság van a dologban.

Régebben a betegségnek az volt a neve, hogy „ignis sacer", azaz szent tűz vagy vad tűz. Mivel egy magasabb síkokról érkező jelet láttak benne, mágikus szerekkel kezelték. Valóban egy másik síkról érkező jel ez, még akkor is, ha ez a sík az ember saját bensőjében van. A beteg arcán ott ég a vad és eddig még ki nem fejezett düh. Az ilyen lángoló düh természetesen vakká és süketté teheti az embert. És ráadásul elcsúfítja.

Az ilyen jelek magukban hordják az átalakulásra való esélyt is. Az „arcrózsa" kifejezésben is két lehetőség van egymás mellett: a rózsa virágzása, mint a szépség képe. A vörös rózsa szimbólumában a tüske is ott van, amely a Mars hadisten jeleként bele tud szúrni a húsunkba, de ugyanakkor Vénusszal, a szerelem istennőjével is kapcsolatban áll. Az indulatkitörések mögött lángoló lelkesedés és forró szerelem is loboghat, de ott lehet a nem kevésbé lángoló düh is.

Azt kell az érintetteknek megtanulniuk, hogy valóban kinyíljanak, illetve pontosabban fogalmazva felszakadjanak, és engedjék, hogy a másik, éppolyan valódi létük magva is kivirágozzék, és leplezetlenül kifejezzék azt, ami legbelül mozgatja őket. Ami eddig a mélyben szunnyadt, fel akar szabadulni. Hogy a düh szent avagy profán harag-e, hogy a bosszú friss vagy ősrégi-e, az mellékes. A lényeg az, hogy ki kell fejezni. Éppen ez a ki- és feltörés hozhatja mozgásba a szükséges energiát ahhoz, hogy az ember elkezdje megoldani az alaptünetek formájában napvilágra lépett védekezési problémát. A kellemetlen téma iránti lelki ellenállást és nem a testi védekezőképességet kell csökkenteni.

 

  1. Milyen konfliktus van az arcomra írva?
  2. Mi ment az idegeimre?
  3. Milyen félelem tesz lelkileg olyan bezárttá, hogy testileg kell kinyílnom?
  4. Életem melyik területe és melyik téma jelent ekkora túlterhelést a számomra?
  5. Mi virágzott ki az arcomon, amit nem tudok kendőzetlenül kifejezni? Mit akarok, és mi kell, hogy feltörjön belőlem?
  6. Mi által vagyok megbélyegezve? Mi által vagyok kitüntetve?
  7. Milyen időzített bombák vannak a lelki hátországomban?
  8. Mit mond el az arcomon viruló rózsa lelkem gyenge pontjairól? Belém fagyott-e valami, amit nem akartam kimondani? Ég-e az arcom a ki nem osztott pofonoktól?
  9. Milyen szerepet játszik az alattomosság az életemben?
  10. Megkapja-e a jogos helyét a lángoló harag és a lelkesedés tüze az életemben?

 

 
Hirdetés
A honlapon található információk leírások csupán tájékoztató jellegűek, felhasználás, alkalmazás csak saját felelősségre!