Keresés

Add a Startlaphoz

Hírdetések

Hirdetés
Hirdetés

szindrómák

belső nedves meleg szindrómákA külső kórokozók gyakran lépnek fel egyesült erővel, akár a test felszínét, akár a szervezet belső részét támadják. Ilyenkor a gyógykezelés egyrészt az egyes „gonoszok" ellen alkalmazandó gyógynövényekből, másrészt a gyógyhatást az adott testrészre koncentráló orvosságokból áll.

A tüdőt megtámadó szél-meleg a szervezet belső részét támadó szél-meleg tünetei részben hasonlóak a felszíni szél-meleg támadásának tüneteihez láz, bőrkiütések, szájszárazság, szomjúság, ám többnyire köhögés és sárga köpet is társul hozzá – a nyugati orvostudomány ezt akut hörghurutként értelmezné. Az egyik leggyakrabban alkalmazott kínai orvosság az eperfalevélből és krizantémból készült főzet.

 

Nyári hasmenés

A nyugaton gyomorhurut, bélhurutként diagnosztizált betegséget a kínai medicina szerint a nedves-hideg vagy a nedves-meleg okozza. Az előbbi változat többnyire hasmenéssel és gyenge hányással jár, emellett a beteg többnyire meleg nyugtató italok fogyasztására vágyik. A nedves-meleg okozta tünetek között, találjuk a szomjúságot, lázat, a bél alsó szakaszán megjelenő égető érzést és kellemetlen szagú székletet. A melegben gyakran előforduló és többnyire ételmérgezésekre fogott nyári hasmenés is a nedves-meleg problémák, közé tartozik. Ilyenkor a külső kórokozók kiűzésére hideg keserű gyógynövényeket alkalmaznak.

 

 

Külső bajok, betegség szindrómák.

 

külső bajok diagnosztizálásaA mikroszkóp feltalálása és a mirobiológia tudományának kialakulása előtt a fertőzések okát valamilyen váratlan külső gonoszban látták. Az ókori Kínában a közép-ázsia sztyeppék kontinentális klímájának durva időjárási változásait tekintették „a hat gonosz" (Liu Jin) okozójának.

Ezek a következők voltak:

  • szél (Feng), a tavaszhoz köthető,
  • hideg (Han), a tél jellegzetes problémája,
  • meleg (Zsö) vagy hőség (Su), főleg nyáron jelentkezik,
  • nedvesség (Si), az esős nyárutóhoz kötődik,
  • szárazság (Cang), nagyrészt ősszel okoz gondot,
  • tűz (Hua), a hőséghez hasonlóan a meleg bajokkal áll szoros kapcsolatban, de míg a hőség egy adott évszakhoz, a nyárhoz kapcsolódó „gonosz", a tűz bármikor kialakulhat.

 

Jellegzetes sémák

Mind a hat „gonosznak" megvoltak a jellegzetes tünetei, például a melegnek és a hidegnek a láz és a megfázás, a szélnek, pedig a változó fájdalom.

A nedvesség többnyire huruttal és ödémával járt, míg a hőséget többnyire a nyáron jelentkező lázas megbetegedésekért tartották felelősnek. A hideg tavaszt a kínai orvosok a hideggel kapcsolatos rendellenességek előjelének tartották. A hat külső gonosz együtt is támadhat, ezek között a leggyakoribb a szél-hideg és a szél-meleg szindróma, melyekhez kapcsolódhat a nedvesség is.

 

A külső gonoszok leküzdése

Ezeket a gyógynövényeket két fő csoportba oszthatjuk: a hideg, valamint a szél-hideg tüneteket elmulasztó meleg, csípős ízű növények, és a szél-meleg tünetekre felírt hűsítő, csípős ízű növények.

A hagyományos kínai medicinában a gyermekbetegségeket külső bajoknak tekintik. Csak az ilyen jellegű problémákra javasolt szereket szabad otthon alkalmazni. 3-4 éves gyereknek a felnőtt adag negyedét, 9-10 évesnek, pedig a felnőtt adag felét adjuk. 3 évesnél kisebb gyerek esetében mindig kérjük szakember véleményét.

 

Külső bajok betegségek diagnosztizálása

 

nyelvdiagnózisA diagnózis felállításakor a régi kínai orvosok csak látásukra, szaglásukra, hallásukra és tapintásukra hagyatkozhattak. A vizsgálat hagyományos négy szakaszát még a mai vizsgálatok során is követik:

  • A beteg megjelenésének, nyelvének, orrának, bőrének stb. szemrevételezése. A kínai medicina szerint a nyelv színe, felszíne és alakja fontos szerepet játszik a diagnózis felállításában.
  • A beteg hangjának, légzési ritmusának meghallgatása és a testszag vizsgálata.
  • Részletes kérdések segítségével a tünetek és az általános közérzet felderítése.
  • Tapintás: a pulzus megmérése és a testfelület megtapintása.

 

A felszíni problémák felismerése

A test külső részét érintő felszíni vagy külső bajok, közé tartozik az önmaguka szabályozó gyermekbetegségek nagy része, csakúgy, mint a közönséges nátha. Ezeket a betegségeket, melyek a fertőzés jellegzetes tüneteit (hőemelkedés, láz, hidegrázás) mutatják, a nyugati orvoslás kórokozó támadás (vírus vagy baktérium) következményének tulajdonítaná. Az adott tünetcsoport alapján a kínai medicina feltérképezi, melyik külső gonosz felelős a betegség kialakulásáért. Hideg bajok esetén az ember fázik és arcszíne sápadt, míg meleg problémák esetén melegünk lesz és izzadunk. Ha a betegség kialakulásában a szél is szerepet játszott, akkor a szélhez hasonlóan a tünetek hullámzóak lesznek. A reumás és ehhez hasonló fájdalmak például gyakran köthetők a szél támadásához.

 

A kisebb „gonoszok"

A külső vagy felszíni bajokat a hat fő „gonosz" mellett más tényezők is okozhatják:

  • helytelen étrend – a táplálék ugyanis a létfontosságú energia forrása,
  • az életenergiát (chi) felőrlő és ez által a szervezetet gyengítő kimerültség,
  • tétlenség és túl sok szabadidő, melyek lassítják az energia- és vérkeringést, és pangáshoz, illetve a lép és a gyomor rendellenes működéséhez vezetnek,
  • szexuális élvezetek, amelyek károsítják a termékenységi energiát és a vesét,
  • traumák és balesetek,
  • pestisjárványok – a közegészségügy és a higiénia javulásának köszönhetően manapság ezek ritkán fordulnak elő;
  • rovarcsípés és állati harapás.

 

Belső betegségek szindrómák.

 

Míg a külső, vagyis felszíni gondok többnyire kevésbé súlyosak, és részben képeset önmaguk gyógyítására, a belső problémák sokkal veszélyesebbek.

A belső betegségek kialakulására a hagyományos kínai medicina három lehetséges magyarázattal rendelkezik. Előfordul egyrészt, hogy a helytelenül kezelt külső kórokozók bekerülnek a szervezetbe. Van olyan, hogy a kórokozók közvetlenül a belső szerveket támadják meg – ez történik, amikor túl sok hideg vagy nyers étel elfogyasztását követően „belső hideget" észlelünk Végül, de nem utolsósorban olykor a belső szerveket érzelmi nyugtalanság zavarja meg, mely rendellenes működéshez vezethet. Rengetegféle belső betegség létezik, és mindegyiknek megvannak a jellegzetes tünetei, ám ezeket igencsak nehéz pontosan kategorizálni a nyugati terminológia szerint.

 

A négy szint

1798-ban egy kínai doktor, Je Tien-si a tünetcsoportok, meghatározására bevezette a hagyományos orvoslásba a Vej, chi, Jing és Hszüe elméletét. Je Tien-si elmélete szerint a külső „gonosz" meleg a Vej chi-től, vagyis a védekező energiától indulva egymás után éri el a szervezet egyes részeit.

A „négy szint tana" Vej Chi Jing Hszüe Pien Cseng leírja a külső hideg útját a külső, felszíni Vej szakasztól az egyes szerveket érintő chi szakaszon keresztül a Jing, vagyis a tápláló chi, végül pedig a vér megtámadásáig.

 

Belső meleg szindrómák

Ahogy a négy szinten át a külső hideg benyomul a szervezetbe, különböző tünetek és egyensúlytalanságok tapasztalhatók az egyes szervekben. A chi szinten például a tüdőt és a beleket érheti támadás – az előbbi köhögéssel és légzési nehézségekkel, az utóbbi székrekedéssel és puffadással jár. Az egyes szerveket, érintő tüneteket majdnem mindig láz, szomjúság, idegesség és nyugtalanság kíséri.

A Jing szinten a meleg eléri a testnedveket, és szájszárazságot, éjszakai lázat, álmatlanságot, halvány bőrkiütéseket okoz. A továbbterjedő, Hszüe (vér) szintre lépő meleg orrvérzéssel, véres széklettel, véres köpettel, vérhányással és gyulladt bőrkiütésekkel jár.

A belső meleggel kapcsolatos problémák tüneteit a nyugati orvoslás többnyin fertőzésekkel hozza összefüggésbe. Ilyenek például a belső meleg és nedvesség okozta vérhas, hasmenés vagy sárgaság, illetve a vérben lévő meleg miatt megjelenő bőrkiütések. A vérben megjelenő meleg jellegzetes tünetei az orrvérzés, a vér a vizeletben, a véres köpet és a vérhányás. A fenti tünetek többnyire vérmérgezéshez, akut májbetegségekhez, kelésekhez és karbunkulusokhoz kapcsolódnak.

A meleg az egyes akupunktúrás meridiánokat (csatornákat), a belső szerveket és az életenergiát is zavarhatja. A máj-meridiánt megtámadó meleg általában szemgyulladással, magas vérnyomással és emésztési zavarral jár. Ezeket a tüneteket legtöbbször akut kötőhártya-gyulladás, hepatitisz, epehólyag-gyulladás, prosztatagyulladás és akut medencegyulladás okozza.

A túlzott meleg ellen alkalmazott gyógynövények mindig hideg jellegűek és gyakran keserű ízűek.

 

 

hiány szindrómákA hiány szindrómákat a yin vagy a yang gyengesége is okozhatja. Az előbbi esetében „meleg hiány szindróma", az utóbbi esetében „hideg hiány szindróma" tüneteit észleljük.

 

Yang hiány

Mivel a yang az aktív energiával és a tűzzel hozható összefüggésbe, yang hiány esetén ezek a vonások meggyengülnek. Ezzel magyarázható, hogy a yang hiány gyakran fáradtságérzéssel, illetve fázással jár együtt.

Elsődleges fontosságú, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy valóban yang hiánnyal állunk-e szemben vagy csupán a túltengő yin okozta látszólagos yang gyengeségről van-e szó. A yang hiány miatt kialakuló jellegzetes problémák között találjuk a náthával járó, újra és újra visszatérő fertőzéseket, illetve a hajlamot, hogy „mindenféle nyavalyákat elkapjunk". Az egyes szervekben felmerülő yang hiány szolgálhat magyarázata az impotenciára (gyenge vese yang), az emésztési zavarokra (gyenge lép yang) és a szívproblémákra (gyenge szív yang A yang hiányt diagnosztizáló orvos melegítő és élénkítő hatású, meleg vagy forró gyógynövényeket fog előírni.

 

Yin hiány

A yin a nyugalommal és a passzivitással áll szoros kapcsolatban, így nem meglepő, hogy yin hiány esetén ezek elnyomódnak, és a yanghoz, illetve a meleghez kapcsolódó tüneteket tapasztalhatunk: nyugtalanságot, vörös arcszínt, belső melegérzetet, lázat. A yin hiány gyakran krónikus, ezért a pontos diagnózis felállítása nem egyszerű feladat.

A yin hiány főbb tünetei a következők: éjszakai izzadás, alvászavar, természetellenesen piros arc. A pulzus gyakran gyors, de nehezen kitapintható. A klimax problémáit például sokszor a májban vagy a vesében fellépő yin hiányra vezetik vissza.

Míg az öt elem tanában az üreges szervek (Fa) a yanghoz köthetők, a tömör szervek (Cang) – máj, szív, vese, tüdő és lép – inkább a yinhez állnak közel.

A folyadékok is yin jelleggel bírnak, tehát a vér (Hszüe) és a testnedvek Csin-Je is elsősorban a yinhez kapcsolhatóak. Így a szomjúság és a szárazság érzése yin hiányra utal, a száraz köhögés gyenge tüdőbeli yint sejtet, a vizelési problémák, pedig a vese yin-jének gyengeségét jelzik.

 

Emésztési zavarok

A hiányszindrómák a test több szervét is érinthetik. A lép yang hiánya például szoros kapcsolatban áll az emésztési zavarokkal.

 

 

hideg-szindrómaA testben fellépő hideg hasonlít a természetben megjelenő hideghez, megfagyasztja a környezetét, lelassít mindenféle mozgást és az aktivitás hiányához vezet. A meridiánokat támadó hideg lassítja, vagy gátolja a chi és a vérkeringést, ami éles, görcsös fájdalomhoz vezet, melyet csak meleg borogatások enyhítenek. A végtagokban jelentkező hideg megdermeszti a testet, ezáltal nehézkessé válik a mozgás.

A kívülről támadó hidegen kívül a yin és a yang egyensúlyi állapotának felbomlása is könnyen hideg szindrómákhoz vezethet, hisz a yang hiány és a yin többlet is hamis hidegérzetet kelt a szervezetben.

 

Emésztési problémák

A hasmenéssel járó emésztési problémák hátterében sokszor belső hideg vagy yang hiány megjelenése áll. Ha a problémát belső hideg okozza, a betegség általában akut jellegű és többnyire híg széklet, enyhe láz és fejfájás kíséri. Ha a gondot – a szintén hidegérzetet keltő – yang hiány váltotta ki, akkor a lép- és a vesefunkciók előbb-utóbb károsodást fognak szenvedni. Ez azt jelenti, hogy a lép képtelen lesz szállítani és átalakítani a tápanyagokat, és a normális anyagcsere felborul, aminek következtében ödémák vagy duzzanatok formájában folyadék és nedvesség gyülemlik fel.

Ha a lép működése rendellenessé válik, gyakori bélmozgással, étvágytalansággal és hasi nyomással járó krónikus problémáról beszélünk. A veseelégtelenséget általában a hasmenés jellemzi, mikor is a hascsikarás miatt a beteg ébredés után kénytelen egyből az illemhelyre sietni, ami után a fájdalmak is azonnal elmúlnak.

A megfelelő kezelés biztosításának érdekében a hideg-szindrómák diagnosztizálásakor különösen körültekintően kell eljárni. Ha a szervezetet külső hideg támadta meg, melegítő hatású, aromás gyógynövényekre lesz szükség.

 

Hideg végtagok

A hideg-szindrómákról a beteg külseje, járása és beszédmódja árulkodik: viselkedése többnyire a „merev", „görcsös" és „lassú" jelzőkkel írható le.

 

Meleg és hideg

A yang hiánya külső hideget okoz, míg a yin hiánya belső meleghez vezet. A yang túlsúlya külső meleget, a yin túlsúlya pedig belső hideget eredményez.

 

Ahogy a meleg és a tűz is megtámadhatja a szervezet belsejét, úgy a hideg is. Sok belső hidegből eredő probléma viszonylag könnyű lefolyású, mint például a hasmenés vagy a hasban észlelt kellemetlen érzés. A súlyos bajok azonban „megrongált yanghoz° vagy „összeomlott chi-hez" vezetne Ezek többnyire komoly sokkot, jelentenek a testnek, jellemző tünetei, pedig a jéghideg végtagok, a túlzott izzadás, a hányinger és a hirtelen összeesés.

A belső gondok gyakran a léppel és a gyomorral állnak összefüggésben, így a test belsejét melegítő növények sokszor valójában a lépet vagy a vesét élénkítik. A nyugati orvostudományban ezeket a növényeket emésztés- vagy keringésserkentő orvosságokként írnánk le, némelyikük a hányingert és a hasmenést enyhíti, míg mások az idegrendszert stimulálják.

 

A hatszint-modell

Kr. u. 220 körül egy kínai orvos, Csang Csung-csie kiadta Sang Han Lun (A hideg okozta rendellenességek tárgyalása) című munkáját. Ebben bemutatta a hideg, okozta problémák hat szakaszát, a külső gonoszok felületi támadásától kezdve egészen a yin és a yang egyensúlyát felborító belső hideg elhatalmasodásáig:

  • Taj Jang (nagy yang), mely lázzal és fejfájással jár,
  • Jang Ming (fényes yang), melynek tünetei: láz, izzadás és irritációra való hajlam,
  • Sao Jang (kevesebb yang), mely váltakozó hidegrázást és lázat, étvágytalanságot és hányingert okoz,
  • Vaj Jin (nagy yin), melynek során a hideg bejut a szervezet belsejébe, ahol haspuffadást, szomjúságot, hányást és hasmenést idéz elő,
  • Sao Jin (kevesebb yin), mely hasmenéssel, kimerültséggel, nyugtalansággal, hideg végtagokkal és álmatlansággal jár,
  • Csüe Jin (abszolút yin), melynek tünetei a hidegség, hiányszindrómák, hasfájás, hányinger, hányás, hideg végtagok és nyugtalanság.

Bár későbbi kritikusai túlzott általánosításnak tekintették Csang Csung-csie elméletét, a fertőzés elfajulásának leírása viszonylag pontosnak tekinthető.

 

 
ElsőElőző12KövetkezőUtolsó
Hirdetés
A honlapon található információk leírások csupán tájékoztató jellegűek, felhasználás, alkalmazás csak saját felelősségre!