Keresés

Add a Startlaphoz

Hírdetések

Hirdetés
Hirdetés

tápanyag

gyomor meridiángyomor meridián akupunktúra pontok

Meglehetősen összetett meridiánról van szó. Az orr mellett kezdődik (ahol a vastagbél meridián egyik része fejeződik be), innen felszáll az orr és a szem találkozási pontjához (ahol a húgyhólyag meridiánnal fut össze), újra alászáll az orrba, keresztezi a felső fogínyt, majd kívül haladva eljut az állkapocshoz, ahol szétágazik. Az első ága kívülről száll fel egészen a homlokig, útba ejtve a fül melletti részt, a második, pedig mélyen belül leszáll a rekeszizmot keresztezve a gyomorig (ahol a szív meridiánnal kapcsolódik össze), továbbmegy a has felé, és a lágyékhoz érkezik, ahol a gyomor meridián harmadik szakaszával találkozik, mely kívülről az állkapocs felől indulva keresztezi a nyakat, a mellkast és a has felületét. A lágyéktól a meridián a comb elülső részén egészen a térdig ereszkedik le, ahol ismét két irányba ágazik tovább. Az első a lábujjaknál ér véget, ahol újból kettéválik: egyik része a második lábujj végénél fejeződik be, a másik, pedig a nagylábujj belső oldalánál. A lágyéktól induló meridián második része a harmadik lábujjnál ér véget.

 

Az energiahiány következtében lassul az emésztés, krónikus gyomorpanaszok lépnek fel, anorexia jöhet létre, a petefészkek rendellenes működése nyomán fájhatnak a vállak, az izmok elveszthetik rugalmasságukat, állandó ásítozási kényszert érezhetünk, fáradékonyságot, és a test elülső részén a hideggel szembeni érzékenység tünetei mutatkozhatnak.

 

Az energiatöbblet bulimiához vezethet, vagyis az ételek iránti túlzott vágyhoz, de anorexiát, hányást, gyomorsav túltermelődést, állandó szomjúságot, hasi idegközpont tájéki feszítő érzést is eredményezhet. Energiatöbblet esetén gyakoribbak a megfázásos tünetek, az influenza, a szívtáji szorító fájdalom.

Ez a meridián szabályozza a gyomor, a nyelőcső és a nyombél működését, nem beszélve

a nemi közösülés mechanizmusáról, a menstruációs ciklusról, a szoptatásról és a szexuális funkciókról.

A lép üreges párja

A gyomor (Vej) a lép párja, mely az elfogyasztott étel megemésztésével foglalkozik, illetve a kínai felfogás szerint ez az étel és a víz „tárolómedencéje".

Az emésztés hatékony elindítása a gyomor Chi feladata – ha a gyomor Chi erős, akkor az étel „zavaros" alkotóelemei azonnal megindulnak a vékonybél irányába, ha azonban gyenge, az étel gyakran megreked a gyomorban.

A lép és a gyomor szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint a Cang-Fu pár többi tagja, így nem meglepő, hogy a két szerv nevét néha felcserélik. A gyomor a „lefelé irányuló", míg a lép a „fel felé menő" tevékenységeket irányítja: a gyomor lefelé küldi a tápanyagokat és a salakanyagokat, a lép, pedig felfelé mozgatja a vizet, és viszolyog a túlzott nedvességtől.

A lép (Pi) a Cang, vagyis tömör szervek egyike, melynek a kínai medicina a nyugati felfogástól igencsak eltérő funkciókat tulajdonít –az emésztés és az izomfejlesztés kulcsszervének tartják.

A hagyományos elképzelés szerint a lép az elfogyasztott ételek tápanyagait elnyeli, majd serkenti ezek, összefoglaló néven az ételesszencia eloszlatását az egész testben. Ha a lép Chi -je erős, az emésztés és a tápanyagok elosztása jól működik és a szervezet egészséges, ha azonban a lép Chi meggyengül, a szövetek tápanyagellátása elégtelen lesz. A lép gondoskodik az ételből kinyert víz elosztásáról is, melynek célállomása tulajdonképpen a vese. A tápanyagokkal való szoros kapcsolata magyarázatul szolgál arra, hogy miért a lépet tartják felelősnek az erős végtagok és izmok kialakulásáért. A kínai felfogás szerint a lép irányítja a végtagokat és a húst, így az izmokban észlelt fájdalom vagy gyengeség gyakran a lépelégtelenség jele.

A normális vérkeringéshez is erős lép Chi -re van szükség – ha gyenge, bőr alatti, illetve felszíni vérzések jelentkezhetnek.

A lép a mentális tevékenységekben is fontos szerepet játszik: ő felelős a Ji állapotáért. A Jit szándéknak, akaraterőnek, eltökéltségnek is fordíthatjuk, de akkor is Jiről beszélünk, ha az előttünk álló lehetőségek különleges jelentőségéről, való tudomásunkról van szó.

 

 

Hármas melegítő meridiánHármas melegítő akupunktúra pontok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A gyűrűsujj végétől indul, végigfut a kézfejen és az egész karon egészen addig, amíg elnem éri a vállak külső részét, majd a mell- kashoz fut, a szegycsont alá. Itt kettéválik: egyik része keresztülhalad a szívburkon és a rekeszizmon, majd alászáll, és összekapcsolódik a melegítő felső, középső és alsórészével, a másik része felemelkedik a vállak felé, a nyakhoz fut fel, és a fülekhez érve még utoljára kettéválik. A főszakasz behatol az arc belső részéhez, míg a mellékszakasz a fülekhez megy, ahonnan továbbemelkedik a szemöldök külső zugához (ahol az epehólyag meridiánnal fonódik össze).

 

Az energiahiány okozhat orrüreg- és mandulagyulladást, nyakszirti nyirokmirigy-túltengést, az ember érzékenyebbé válhat a nedvességre és a hőmérséklet-ingadozásra (hideg, meleg). Nyomás és feszítő érzés tapasztalható a mellkasnál és a gyomorban, a gyomornedv termelődése elégtelenné válik, magas vérnyomás, tompa nyakszirti és halántéki fájdalom léphet fel, a nyakcsigolyák, pedig kórosan elváltoznak. Az energiahiány tarkótáji fájdalmat és szédülést idézhet elő.

 

Az energiatöbblet következtében nyomás vagy fájdalom lép fel a nyaki részen, a vállaknál, a felső végtagokban, a mellkasnál vagy a tarkónál; nyirokmirigy-, orrnyálkahártya-, íny-, száj- és méhgyulladás folyamata veheti kezdetét; az alsó végtagok, vérellátása gyöngül, bőrkiütések jelennek meg. A mellkasi részen, a gyomorban és a medence területén érzékenység és szúró érzés tapasztalható.

A hármas melegítő vagy tripla hősugárzónak is nevezett meridián funkciói a vékonybél meridián műkődélét egészítik ki. A felső melegítő a mellkassal, a középső a hasi idegfonattal, az alsó, pedig a hashártyával és az erekkel áll kapcsolatban.

 

A többnyire hármas melegítőnek fordított San Jiao fogalma a Sárga császár koráig megy vissza, amikor megpróbálták leképezni a szervezet, emésztési funkcióit.

Az elnevezés szó szerint azt jelenti: „három, ami melegít". Ezt a nehezen megfogható szervet az öt elem - modellt kiegészítve gyakran nevezik a hatodik Fu, vagyis üreges szervnek. (Az öt elem tanában a következő üreges szerveket találhatjuk meg: a gyomrot, a vastagbelet, a vékonybelet, az epehólyagot és a húgyhólyagot  A San Jiao tömör, vagyis Cang párja a szívburok.

A San Jiao alaktalan csatornahálózatként képzelik el, mely a tápanyagokat szállítja és alakítja át, emellett kiküszöböli salakanyagokat. Néhány ősi irat szerint a San Jiao a Chi egyes fajtáit is hordozza. A kínai medicina néha úgy említi, mint „alaktalan név', és a különböző szervek közötti funkcionális kapcsolatok fenntartásán kívül valóban nincs önálló élete.

A San Jiao fogalma teljesen idegen a nyugati medicina által felvázolt élettani ismeretektől. Nemcsak a szerveket köti össze, hanem emésztési funkciókkal is rendelkezik. A San Jiao feladatát úgy érthetjük meg legkönnyebben, ha a vízháztartáshoz és az emésztéshez kapcsolódó belső tevékenységek általánosításaként képzeljük el. Három részből áll:

  • A felső melegítő, mely a mellkas rekeszizom feletti részéhez kapcsolódik. A szívvel és a tüdővel áll szoros kapcsolatban.
  • A középső melegítő, mely a rekeszizom és a köldök között található. Elsősorban a lépre és a gyomorra koncentrál.
  • Az alsó melegítő, mely a köldök alatti területhez tartozik. A vese és a húgyhólyag áll hozzá a legközelebb. A májat – a meridiánt, nem, pedig magát a szervet – is általában ide sorolják.

 

 

Lép meridián

A nagylábujj végétől indul, végigfut a lábfej belső oldalán, majd még mindig a belső oldalon haladva felemelkedik végig a lábszáron. Érinti a hasat, a lépet, majd a gyomorig fut fel, ahol találkozik a gyomor meridiánnal. Itt kettéválik a fő- és a mellékvonal. Ez utóbbi legbelül haladva a rekeszizom érintésével a szívhez fut, ahol a szív meridiánnal találkozik. A fővonal leszáll a has külső részére, áthalad a mellkason, majd beljebb húzódik, és a torokhoz érkezik, végül a nyelv tövénél fejezi be útját.

 

Az energiahiány túlzott étvágyat, memóriazavarokat, álmatlanságot eredményezhet, de nem ritka a gyomornedv pangása, elégtelen nyálelválasztás, a szájszárazság és a szomjúságérzés sem. Ezen kívül csökken a mozgás iránti vágy, mely az alsó végtagok területén tapasztalható elégtelen, keringésnek köszönhető, lelassul az emésztés, a fogíny elhalványul, és fájdalmak léphetnek fel a gerincoszlop területén.

 

Az energiatöbblet az anorexia – az étellel szembeni idegenkedés – kialakulásáért felelős, más esetekben viszont ezzel ellenkezőleg kialakulhat a vágy, hogy az ember az ételt - kiváltképp az édességeket – főétkezéseken kívül is minél gyorsabban magába tömje.

Az energiatöbblet ezen kívül még a következő tüneteket produkálhatja: szomjúság, szájszárazság, gyomorsavtúltengés, ideges eredetű gyomorbántalmak, bulimia, elhízás, alsó végtagi fájdalmak, felső végtagi bemerevedések, rugalmatlan bőr, befeszült vállak, egyre görbülő hát.

 

Csakúgy, mint a hasnyálmirigynek, a lép meridiánnak is az a fő funkciója, hogy szabályozza az emésztést, az enzimfolyamatokat, felügyelje a nyál- és az epetermelődés működését, a vékonybél salaktalanítását, nem beszélve a mellel és a petefészekkel kapcsolatban álló nemi hormonokról.

A lép (Pi) a Cang, vagyis tömör szervek egyike, melynek a kínai medicina a nyugati felfogástól igencsak eltérő funkciókat tulajdonít –az emésztés és az izomfejlesztés kulcsszervének tartják.

A hagyományos elképzelés szerint a lép az elfogyasztott ételek tápanyagait elnyeli, majd serkenti ezek, összefoglaló néven az ételesszencia eloszlatását az egész testben. Ha a lép Chi -je erős, az emésztés és a tápanyagok elosztása jól működik és a szervezet egészséges, ha azonban a lép Chi meggyengül, a szövetek tápanyagellátása elégtelen lesz. A lép gondoskodik az ételből kinyert víz elosztásáról is, melynek célállomása tulajdonképpen a vese. A tápanyagokkal való szoros kapcsolata magyarázatul szolgál arra, hogy miért a lépet tartják felelősnek az erős végtagok és izmok kialakulásáért. A kínai felfogás szerint a lép irányítja a végtagokat és a húst, így az izmokban észlelt fájdalom vagy gyengeség gyakran a lépelégtelenség jele.

A normális vérkeringéshez is erős lép Chi -re van szükség – ha gyenge, bőr alatti, illetve felszíni vérzések jelentkezhetnek.

A lép a mentális tevékenységekben is fontos szerepet játszik: ő felelős a Ji állapotáért. A Jit szándéknak, akaraterőnek, eltökéltségnek is fordíthatjuk, de akkor is Jiről beszélünk, ha az előttünk álló lehetőségek különleges jelentőségéről, való tudomásunkról van szó.

 

A lép üreges párja

A gyomor (Vej) a lép párja, mely az elfogyasztott étel megemésztésével foglalkozik, illetve a kínai felfogás szerint ez az étel és a víz „tárolómedencéje".

Az emésztés hatékony elindítása a gyomor Chi feladata – ha a gyomor Chi erős, akkor az étel „zavaros" alkotóelemei azonnal megindulnak a vékonybél irányába, ha azonban gyenge, az étel gyakran megreked a gyomorban.

A lép és a gyomor szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint a Cang-Fu pár többi tagja, így nem meglepő, hogy a két szerv nevét néha felcserélik. A gyomor a „lefelé irányuló", míg a lép a „fel felé menő" tevékenységeket irányítja: a gyomor lefelé küldi a tápanyagokat és a salakanyagokat, a lép, pedig felfelé mozgatja a vizet, és viszolyog a túlzott nedvességtől.


 

hypothyreosisA pajzsmirigy fokozott működéssel ellentétben a pajzsmirigy-elégtelenség (hypothyreosis) esetében túl kevés pajzsmirigyhormon jut a vérbe. Ennek csökkent alapanyagcsere és energiahiány a következménye. A vérnyomás és a vércukorszint egyaránt leesik, anémia lép fel, az anyagcsere, pedig már csak takaréklángon működik – és ez fáradékonyságban, kimerültségben, általános kedvetlenségben és növekvő súlyban érezteti hatását. Mindehhez étvágytalanság és szorulás járul, a haj kiszárad, kócossá válik, és ki is hullhat. Rossz a bőr vérellátása, ezért hideg, és hajlamos a megkeményedésre. A bőr alatti szövetek szivacsosan vastag állagúvá válnak, ezért az orvosok mixödémáról beszélnek. A hangulat kedvetlen és nyomott, az arckifejezés érzéketlen és részvétlen. A lelassult, intellektuálisan álmatag, már-már visszamaradottnak ható letargikus személyiség a pajzsmirigytúltengéses, rendkívül eleven és éber, izgatott és félelemmel teli beteg éles ellentéte.

 

A mixödémás betegek a külvilággal szembeni védekezésül vastag bőrrel fedik el magukat. A tésztaszerűen felpuffadt bőrtől a vérárammal együtt az életerőt is elvonják, azaz semmiféle eleven érintkezésre nem akarnak lépni a rajtuk kívül álló világgal. Így a bőr, mint a külvilág határa, hűvös és élettelen marad. A hideg kezek arról árulkodnak - ha egyáltalán érintenek valakit üdvözlésül -, hogy nem képesek szívélyes, meleg kapcsolatra. A hideg lábak, pedig mintha a földbe kívánnának élettelen gyökereket ereszteni. Ha az embernek hideg a lába, az együtt jár a félelemmel. Az olyan ember, aki még nem találta meg azt a helyet, ahol gyökeret verhetne, természetesen alapvető félelemmel él együtt.

 

pajzsmirigyEzek a tünetek a betegeket túltengéses társaikkal ellentétes pólusra sorolják. Mint minden ellentét, ezek is szemben állnak egymással, ám ugyanazon a tengelyen helyezkednek el. Míg a túltengéses betegek halálfélelemmel szembesülnek az élettel, és küzdenek az életben maradásért, az elégtelenségben szenvedők közömbösen viselkednek, mintha semmi közük sem lenne az egészhez. Olyanok, mint a tetszhalottak. A halál témakörében azonban megint csak a hyperthyreosisos betegekkel való azonosság bújik meg. Az egyik típus fél a haláltól, a másik, pedig utánozza, de mind a kettő állandóan vele foglalkozik.

 

Nem csoda, hogy a betegek nem érzik jól magukat a hideg, szivacsos bőrükben. Ez meg is látszik levert hangulatukból és tompa arckifejezésükből, ami nélkülöz minden részvétet. A szív fáradt, gyenge ritmusban ver, és olyan vért áramoltat, amiből hiányzik a tápanyag. Teljesen híg életnedvről van szó, amiben kevés az energiahordozó (vörösvértest) és a tüzelőanyag (cukor). Az alacsony cukorszint emellett arra is rávilágít, hogy az életükből hiányzik az édesség. Nem csoda, hogy a betegek külsőleg is általában az élettől való elfordulást szimbolizálják. A háttérben az élet minden frontjáról való feltétel nélküli visszavonulás húzódik és testesül meg. A kórkép szélsőséges formában, a mixödémában mutatkozik meg, amely tetszhalálállapottal és alacsony testhőmérséklettel – ez lehet akár 23 °C-os is – járhat. Az élet közel áll a befagyáshoz, az életfunkciók gyakorlatilag nem működnek. A betegek mély öntudatlanságukban már régóta nem adnak életjelt magukról. Már nem tudnak felmelegedni az élethez, ez immár csak kívülről érkező segítség révén lehetséges. Ténylegesen vissza kell hozni őket az életbe. Általában ilyen szélsőséges helyzetek húzódnak meg az élve eltemetettekről szóló rémtörténetek hátterében.

 

Az elégtelenségben szenvedő betegeket még a saját életük sem érdekli. Fáradt, mély árokban ülő szemük éles ellentétben áll túltengéses társaik csillogó, kidülledő szemével. Lusta, érdektelen apátia áll szemben a túl aktív űzöttséggel. Az egyik nem mozdul a helyéről, a másik egyik helyről a másikra rohan, anélkül hogy valaha is megérkeznék. Bár ellentétesnek látszanak, egy témakörön osztoznak, ami éppen kettejük között, a középpontban helyezkedik el, és amitől mind a ketten egyformán távol vannak. Az életben betöltött helyükről van szó. Az egyik esetben a túl kevés, a másikban a túl sok élet között, mindkettőtől egyformán távol, félúton helyezkedik el a valódi élet.

 

Hogy valójában milyen közel van egymáshoz a két ellenpólus, azt a modern orvostudomány is jelzi, amely radikális terápiás módszereivel, a sugárkezeléssel és a műtéttel gyakran változtatja át a túltengést elégtelenséggé. Ezeket szükségszerűen a pajzsmirigyhormon egész életen át, tartó adagolásával kell stabilizálni. Az érintettek ezen eljárás során két különböző oldalról élik meg ugyanazt az alapvető problematikát. Míg az elégtelenség terápiája a hagyományos orvostudomány szerint a helyettesítés elvét és az allopátia gondolatát követi –életet adó pajzsmirigyhormonokkal fejt ki hatást a beteg élettelensége ellen –, a radioaktív jódos sugárzás már szinte homeopatikus utakon jár. A betegek radioaktív jódot vesznek be, ami felgyülemlik a pajzsmirigyben, és azt belülről sugározza be. A kezelés ideje alatt a beteg olyan radioaktív sugárzást fejt ki, hogy szigorúan el kell különíteni. A kórisme testbe hatolt agresszív létimpulzusait a radiológusok még agresszívabbakkal ütköztetik. A radioaktív anyagok az elképzelhető legaktívabbak és legelevenebbek közé tartoznak. Belülről szinte szétrobbannak, más szóval megszakadnak halált hozó elevenségükért.

 

Ahhoz, hogy a beteg fel tudja oldani az elégtelenség problémáját, azt kell megtanulnia, hogy tudatosan egészen visszahúzódjon magába, az aktivitást a minimálisan szükségesre korlátozza és hagyja maguktól zajlani az eseményeket. Azt a „minden mindegy" hangulatot, amivel az érintett mindenki máshoz viszonyul, át kell alakítania a „legyen meg a Te akaratod!" tudatosságába. Nem az a feladat, hogy hagyja magát ide-oda lökdösni, hanem az, hogy türelmesen várja ki, míg az élet kijelöli a saját helyét. Nem az élettel szembeni rezignáció, hanem a visszavonulás a helyes út az „akarom!"-tól a „legyen meg a Te akaratod!"-ig.

kreténizmusMíg a túltengés hátterében az élet húzódott meg, e mögött a halál rejlik. Ezért hagyni kell meghalni minden régi dolgot, a régi mintákat és programokat, mindazt, ami már régóta elfáradt. A mixödémás beteg olyan külsőleg, mint egy hulla, hideg, felpuffadt, vértelen. Elsődleges feladata a halállal való szembesülés. Csak akkor élhet, ha megtanul meghalni. A modern ipari társadalomhoz nem nagyon illik ez a feladat. Léteztek viszont olyan kultúrák, amelyekben a halálra való felkészülés volt az élet legfontosabb feladata, például az óegyiptomi, a maja vagy a tibeti lámák kultúrájában. Erről az útról a megfelelő halottas könyvek tanúskodnak.

 

A pajzsmirigy veleszületett elégtelensége vagy működésképtelensége esetén a kreténizmus kórisméje alakul ki, amely törpenövéssel és különböző fokú szellemi fogyatékossággal jár. Ebben az esetben a tanulás fentebb leírt feladata még világosabbá válik, ám lényegében teljesen a szülőkre irányul. Ahhoz, hogy az „akarom" legalább alkalmanként megvalósulhasson, intelligenciára van szükség. Ha ez teljesen hiányzik, akkor fel sem merülhet a külvilág saját akarat alá vetésének témája. A kretének a világot ösztönösen, nem, pedig intelligenciával érzékelik, ők kezdettől fogva kívülállók. Mivel a társadalom céljaira használhatatlanok, mégis annak segítségére szorulnak, terhesek a közösség számára. Az érintetteknek mindezeket a megalázó helyzeteket el kell viselniük, akár akarják, akár nem. Számukra ez többnyire kevésbé nehéz, mint szüleik számára. Az egyetlen megoldás abban rejlik, hogy a megaláztatásból alázatot tanuljanak. A kifejezetten alacsony növést is ilyen szempontból kell értelmezni. Az életben nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy eljátsszák a „nagyfőnök"-öt, hanem hogy egy nagyvilágban kis keretek közé illeszkedjenek be, és apró, szerény szerepeikkel azt töltsék be.

 

  1. Miért nem akarok tovább eleven lenni? Mi ad okot arra, - - - hogy takarékra állítsam magam?
  2. Miért van szükségem ilyen vastag bőrre?
  3. Mit akar közölni a túlsúlyom*? Mit helyettesít?
  4. Hová rejtem életenergiámat?
  5. Mitől válok jégtömbbé?
  6. Hogyan változtathatom rezignációmat odaadássá, fatalizmusomat alázattá?
  7. Mit kellene hagynom, meghalni, hogy újra elevenné válhassak?
  8. Mennyire maradtam még a halállal való konfliktusban adós?
  9. Hol van a helyem, ahol élhetnék és fejlődhetnék?

 

 
ElsőElőző12KövetkezőUtolsó
Hirdetés
A honlapon található információk leírások csupán tájékoztató jellegűek, felhasználás, alkalmazás csak saját felelősségre!