Keresés

Add a Startlaphoz

Hírdetések

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

vizelethajtó

AkácAkác Fehér akác Robinia pseudoacacia

Észak-Amerikából származó, sokfelé ültetett, nálunk honos fa. Virágai (Flos robiniane sen Flos acaciae) robinin, akáciin nevű és egyéb flavonoid glikozidokat tartalmaznak, enyhe görcsoldó hatásúak. A gyomornedv kóros savbőségének (hiperacitiditás), a gyomorfal fokozott feszességének (fokozott tónusának) csökkentésére használják, 3%-os forrázatát langyosan, kortyonként fogyasztják (a napi adag 200-400 ml). Hosszabb használat esetében ajánlatos 3-5 percig főzött kivonatával folytatni a kezelést.

Leveleit a népi gyógyászatban vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő szerként tartják nyilván. Vizes kivonatát 10-15 perces főzéssel kell a levelekből előállítani.

Hosszabb használata óvatosságot igényel, mert a virágok kivételével az egész növény, mérgező: egy robin nevű polipeptidet (lektint) tartalmaz, amely a sejtosztódást befolyásolja, a vörös vértestecskék kicsapódását (agglutinációját) válthatja ki; a robin nagyobb mennyiségben, a kéregben, kisebb százalékban, a magvakban található és hőérzékeny (főzésre tönkremegy).

Virágját gyűjtik, szárítják, télen, meghűlés ellen forrázatát isszák. Izzasztó, mézzel köhögéscsillapító. Ugyanilyen jó tulajdonságú az akácméz is, mivel a fa kiváló méhlegelő. Az akácvirág főzete erős vizelethajtó. Két evőkanálnyi akácvirágot 4 dl vízzel leforrázunk, ebből napi 2x1 dl akár 40%-kal is növelheti a vizelet kiválasztást.

 

AnanászAnanász (Ananas sativus)

Különleges tulajdonsága: a bromelin a pepszinhez hasonló nitrogéntartalmú enzim, amely különösen hatékony módon bontja le a fehérjéket: ezért az ananász egyike azoknak a gyümölcsöknek, amelyek fehérjetartalmú ételek után is probléma nélkül fogyaszthatók.

Egyéb hasznos összetevők: cukrok (szacharóz és glukóz); A-, B- és C-vitamin, jód, magnézium, mangán,   kálium, kalcium, foszfor, vas, kén.

Javallatok:

vérszegénység, érelmeszesedés, ízületi gyulladás, lábadozás és ásványianyag-hiány, emésztési problémák, mérgezés, epekő, köszvény, elhízásra való hajlam, méregtelenítő, vizelethajtó, gyomorerősítő.

Ideális fogyasztási módjai: friss gyümölcs; gyümölcslé.

Figyelmeztetések és ellenjavallatok: a friss gyümölcsök legyenek tökéletesen érettek; szoptatás esetén előfordulhat, hogy az édesanya által fogyasztott ananászlé allergiás bőrkiütést okoz az újszülöttnél.

 

angyalfűAngyalfű vagy angyalgyökér, orvosi angyélika. Angelica archangelica L. Az ernyősvirágzatúak családjába tartozó, Európa magasabb hegyvidékein, alhavasi tájain honos, nálunk is termesztett, minden részében felhasználható, illatos kétéves növény.

Az első évben csupán szárnyalt dús tőlevélzete fejlődik, a második évben jelenik meg erőteljes szára, amely gyakran 2 méternél is magasabb, egyenes, csöves, a tetején elágazó. Szárlevelei közül az alsók két-három, arasznyi hosszúak, széles, tojás kerületűek, kétszer, háromszor szárnyaltak; alapjuk hüvelyszerű, felfúvódott. A szár felsőbb levelei kisebbedők. A levélkék hosszúkás tojásdadok, 5-15 cm hosszúak, kétszer fűrészelt élűek, a végső levélke karéjos vagy hasogatott. Virágzata gömb alakú, 20-40 cm átmérőjű, 20-40 sugarú, sárgászöld virágú összetett ernyő, az ernyőcskék sokvirágúak. Gallérka levelek az ernyőcskék tövében vannak. Gyökere az első évben répaszerű, egy-két ujjnyi vastag; a második évben a gyökértörzs kisebb ökölnyire is fejlődik, ebből több, kisujjnyi vastag, 10-30 cm hosszú járulékos gyökér ered. A gyökérzet kívül szürkésbarna, belül szennyesfehér színű, kellemes, jellemző szagú, csípős, fűszeres, kesernyés ízű. Kettős kaszat termése 6-8 mm hosszú, elliptikus, lapos, kopasz, könnyű, fakósárga színű, a résztermés hátán három kiálló borda van, szélein szárnyasan szegélyes. Az angyalfű május-júniusban virágzik, termése augusztusban érik.

Drog előállítására felhasználható részei: az első év őszén vagy a második év tavaszán kiásott gyökérzete (Angelicae rhizoma et radix), a levél (Angelicae folium), valamint a termése (Angelicae fructus).

A gyökérzet kb. 5:1, a levél 6:1, a termés, pedig 2:1 arányban szárad be.

angelica archangelica angyalfűA győkérdrog tartalmaz: 0,5-1,0% illóolajat, 0,3% angelikasavat, angelicint, gyantát, viaszt, 23% különféle cukrot, cseranyagot, pektint, keserűanyagot, keményítőt, különféle aromásanyagot ős szerves savakat.

 

Használják teakeverékben: étvágyjavító, emésztést serkentő, vizelethajtó, vértisztító, szélhajtó, nyálkaoldó, idegerősítő, izzasztó, felfúvódást szüntető szerként, továbbá gyomorbántalmak és epebántalmak ellen. Szeszes kivonatát reuma elleni bedörzsölőkhöz adják. A szesziparban a gyomorkeserű likőrök készítésénél gyakran alkalmazott alkotórész. Illóolajat is állítanak elő a drogból, amelyet a likőr-, az illatszer- és a cukorkaipar használ fel.

A levéldrog kb. 0,1% illóolajat, keserűanyagot, cseranyagot stb. tartalmaz. Használják fűszerül, vizelethajtó őserősítő teák készítésére. Az északi országokban a fiatal leveleket salátának és főzeléknek elkészítve is fogyasztják. Húsos levélnyelét, pedig cukrozottan csemegézik. Az idősebb leveleket takarmányozzák, mert tejszaporító hatása is ismert.

A termésdrog 0,5-1,5% illóolajat, kb. 15% zsíros olajat, gyantát, keserűanyagot, aromás anyagokat stb. tartalmaz. Étvágyjavító, vizelethajtó, gyomorhurut és bélhurut, epe- ős idegbántalom elleni teához keverik. A drogot a likőripar is használja. Az illóolajat, a likőriparon kívül, az illatszer-, a kozmetikai és a cukoripar is alkalmazza.

 

 

aranyvesszőaranyvessző virágAranyvessző Közönséges aranyvessző Solidago virgaurea

Évelő növény, gyöktörzse ferde, szára 50-100 cm magas, rendszerint nem ágazik el, csúcsán sárga, fészkes virágzatokkal. Alsó levelei tojásdadok, fűrészes élűek, a felsők lándzsásak, gyakran ép szélűek. Júniustól szeptemberig virágzik. Erdőkben, vágásokban, bokros helyeken, különösen a hegyvidéken terem. Virágzó szárát gyűjtik (Huba solidaginis) júliusban, augusztusban.

Flavon származékokat, illóolajat tartalmaz. Vizelethajtó. Forrázatot 15 g drogból készítenek 150 ml vízzel, aznap elfogyasztják, egymás utáni napokon ismétlik.

A nálunk már meghonosodott, eredetileg dísznövényként termesztett Solidago gigantea és a Solidago canadenns szintén gyógyító erejű, az indiánok kígyómarás ellenszerének tartották, mert erélyes vizeletkiválasztó, anyagcsere fokozó.

 

 
Hirdetés
A honlapon található információk leírások csupán tájékoztató jellegűek, felhasználás, alkalmazás csak saját felelősségre!