Keresés

Add a Startlaphoz

Hírdetések

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

yin yang

A kínai medicina lényegében az ember és a természet, a világmindenség kapcsolatának a megértésén alapszik. Az európai orvos történet kezdeteinél találkozunk olyan gondolatokkal, amelyek a kínaiak „egészet néző" szemléletéhez hasonlók. Ilyen, pl. az ókori görög orvos, Hippokratész (i. e. 460-377) egyik könyve, melyben feltette a kérdést az emberi lét eredetéről. A Corpus Hippocraticumban, a hippokratészi iskola gyűjteményes kötetében olvashatjuk, hogy „az orvostudomány kiindulópontja az örökkévaló dolgok természetében rejlik. Ugyanis lehetetlenség a betegség lényegét megismerni, ami végül is a mi (orvos) művészetünk kutatásának a tárgya, ha nem ismerjük magát a természetet, és annak működési törvényeit

Platón, görög filozófus közel 2500 évvel ezelőtt leírta azt, ami a modern orvostudomány számára ma is érvényes: „sokféle baj létezik, amit az orvosok nem tudnak gyógyítani, mert nem ismerik az egészet. Egy rész ugyanis csak akkor lehet egészséges, ha az egész az. Ez napjaink nagy tévedése az emberi test gyógyításában". Az ilyen megállapításokat a természettudományos-technikai szemlélet háttérbe szorította. Az embert ma inkább biológiailag működő rendszernek nézzük, míg a természetgyógyászat a harmonikus energia- és életerő-rendszerből indul ki. A kínai medicina a dolgok egészének és végső lényegének az egységén alapszik: ez az energiatan.

 

A kínai orvoslásfilozófia az energiának kereken egy tucat alapformáját és még egyszer ennyi mellékformáját ismeri. Az emberi testben lezajló energiai történések a kínai szemléletmód szerint rövidesen a következőkben írható le:

A kínai medicina energiatana minden megállapítása inkább filozófiai, mint orvosi teória. A kínai filozófia az embert, körülvevő világot, a makrokozmoszt kapcsolatba hozza az ember életével, a mikrokozmosszal. A világ, a környező természet és az ember környezete ugyanolyan alapelvek szerint épül fel, mint maga az emberi élet. A kínai orvoslásfilozófiának egyik alapelve az identitás, az azonosság a mikrokozmosz és a makrokozmosz között. Minden kínai terápiaforma azon a szemléleten alapszik, hogy az ember életenergiája egy saját vezetékrendszeren, az energiapályákon (meridiánokon) áramlik. Az egészséges, jól működő szervezetben az életenergia  ( Chi ) egyenletesen áramlik, és a két ellentétes erő, Yin és a Yang egymással egyensúlyban van. A harmóniát az zavarja meg, ha közülük valamelyik erő fölénybe kerül a másikkal szemben, az egyensúly felborul. A következmény: az ember rosszul érzi magát, beteg lesz.

yin yang

Mint az ábrán is látható a Yin és a Yang szimbóluma egymástól elválaszthatatlan, de ugyanakkor egymást kiegészítő ellentétek.

Ilyenkor mindent meg kell tenni az erők kiegyenlítése érdekében. Az ember csak akkor lesz ismét egészséges, ha ez az egyensúly helyreállt. Az ókori orvostudomány is az egészséget és a betegséget a testnedvek (vér, epe, váladékok) egymáshoz való viszonyában látta.

Az egészség és a betegség tehát nem állapot, hanem egy folyamatnak a fázisa, amit folyamategyensúlynak lehet nevezni, s ez leginkább a kerékpározáshoz hasonlítható: mozgás közben meg tudjuk tartani az egyensúlyt, de ha megállunk, felborulunk.

A témával kapcsolatos videók itt!

Az átváltozások könyvében, a kínai gondolkodásmódnak ebben az alapvető művében ez áll: „egyszer Yin, másszor Yang, ez a Tao". A Tao az Istenség. Egyidejűleg az Út és Cél, a Kezdet és a Vég. A nagy Semmi, és egyidejűleg a Lét forrása. A Tao szimbóluma a teljes Kör, az írásjel, amely a Fej és a Láb szimbólumából áll. Ezek jelentése a kapcsolat az Ég és a Föld között, a gondolkozás és a járás között, az egység a szellem és a mozgás között. A Taot nem lehet szavakkal leírni. A Tao-tekingben, Lao-ce legfontosabb filozófiai művében a következőket olvashatjuk: „Aki tud, az nem beszél, és aki beszél, az nem tud semmit".

A Yin-Yang nem egyéb, mint erőmegosztás, energiaegyensúly vagy energiaellentét. A kínai gondolkodás számára - mint már szó volt róla - minden történés a mindenkori erőviszonyok eredményeképpen és minden eredmény az erők és energiák egymásra hatásának az eredménye. A kínai filozófiában nincs más egymást kizáró ellentétesség. A Yin és a Yang állandóan alkotó és szétválasztó erőként működnek.

Vessünk még egyszer egy pillantást a szimbólumra: a két félkör megfelel a Yin és a Yang közötti ősellentétnek, s mindkettő a Taoból származik - nincs Yang Yin nélkül, és minden Yin tartalmaz Yang-ot is. A mozgás és a nyugalom, a nappal és az éjjel nem ellentétesek egymással, hanem egymáshoz tartoznak: ugyanis nincs mozgás nyugalom nélkül, és a nappal elképzelhetetlen az éjszaka nélkül. Ez az elválaszthatatlan egység, ez a harmónia mindenhol megtalálható, a táplálkozásban éppúgy, mint a gondolkodásban, az ember személyiségében éppúgy, mint a társadalmi együttélésben.

A Yin és a Yang egymáshoz való kiegyensúlyozott viszonya feltétele a test, a lélek és a szellem egészségének. Minden zavarnak és betegségnek gyökere a Yin és a Yang közötti egyensúly felbomlása. Az ember természete nem egyéb, mint a Yin és a Yang közötti állandó kiegyenlítődés. Az ellentétek egyesülésre és harmóniára törekszenek. Az alapelv a következő: a Yang élteti a Yint (Yang = energia), a Yin magába foglalja a Yang-ot (Yin = anyag). Ugyanakkor egyik sem jobb a másiknál, egész egyszerűen más. Más kifejeződése ugyanannak az alapanyagnak.

Ily módon, vagyis azáltal, hogy mi tudomásul vesszük, hogy a bennünk levő ellentétek harmóniára törekszenek, megteremtjük az előfeltételét a jólétünknek, a testi-lelki kiegyensúlyozottságunknak, mert ily módon az életenergia akadálytalanul áramlik.

 

 

Sárga Császár Huang Di könyveA Kínai medicina történetének emblematikus alakja volt a „Sárga Császár" (Huang Di). Róla kapta nevét a legkiemelkedőbb írásos emlék, a Huang Di Nei Jing belgyógyászati könyv, mely a Császár, és annak orvosa Qi Bo közötti párbeszédek összefoglalása.

Shen Nong

Alapvető fontossággal bír az a tény, hogy a Kínai medicina elmélete, illetve a kínai filozófia és gondolkodásmód elválaszthatatlanok egymástól.

A Sárga Császár mellett a másik meghatározó személy Shen Nong, „az Isteni Földműves" volt. A hagyomány szerint ő tanította meg a kínaiakat és rajtuk keresztül az egész emberiséget a növények termesztésére. Már-már mágikus képességeket tulajdonítottak neki a gyógynövények tulajdonságainak felismerésében, amelyeknek hatását saját magán ellenőrizte (ebbe is halt bele a hagyomány szerint). Tanulmánya a Shen Nong Ben Cao Jing, mely tartalmazza az összes fontos gyógynövény leírását és tulajdonságait.

I Ching

A I Ching (vagy Yi Jing, a Változások Könyve) a nyugati világban is régóta használatos jóslásra, jövendőmondásra. Jólehet erre is alkamas, de nem ezért igazán fontos ez a könyv. A I Ching az egyik legfontosabb taoista szöveg, mely elsőként mutatta be a Yin-Yang elméletét különböző vonalak használata segítségével, melyekből hexagramok képezhetők. Nem elég azonban véletlenszerűen előállítani a hexagramot (a jóslás alapja), a könyv szavait értelmezni is kell tudni.

A I Ching először valamikor a Hsia Dinasztia (2205-1766 i.e.) idején jelent meg. Későbbiekben a nagy filozófus, Confucius érdemeit dicséri a könyv gondolatainak megfejtése és továbbvitele.

gyógynövények és akupunktúraA modern korok hatása

A Kínai medicina csak valamikor a 70-es évek elején kezdett általánosan ismertté válni a nyugati világban. Ma már nagy népszerűségnek örvend, ismertsége nő. Habár a legtöbbünk számára akupunktúraként ismert, a Kínai medicina több részből áll, melyek közül az egyik a herbalisztika, a gyógynövények használata.

 

Növények és akupunktúra

Kínában mindig is a gyógynövényekkel való gyógyítás volt az elsődleges a betegségekkel való harcban. Az akupunktúra inkább a gazdag kiváltságosok egyedi kezelése volt. A népi gyógyítók is értettek hozzá, de kevésbé magas szinten. Nyugaton a legtöbb ember azonban csak az akupunktúráról hallott. Csak a legutóbbi éveknek köszönhető, hogy már a herbalisztika is terjedésnek indult a nyugati világban. A legtöbb gyógynövénnyel foglalkozó szakember egyben akupunktőr is, de ez fordítva nincs így. Nem minden akupunktőr tanulta meg a herbalisztika tudományát. Természetesen a kétféle kezelési mód elmélete és diagnosztikai háttere ugyanaz, a herbalisztika mégis a legrégebbi és különleges módja a gyógyításnak.

Akupunktúra - kínai gyógynövényekHagyományos kínai medicina

Mao Tse Dong (Mao Ce Tung) érdeme az orvoslási tradíciók egységesítése, rendszerbe foglalása, ezt nevezzük ma Hagyományos Kínai medicinának. Érdekes módon ez az egész tudomány mostanában jobban érdekli a nyugati világot, mint magát Kínát, ahol inkább a modern nyugati tudományok nyernek egyre inkább teret. Érdekes ez a Yin -Yang változás: ahogyan a kelet egyre inkább Yin világból Yang világgá válik, úgy tűnik, hogy a nyugat fogja felkarolni ezt a csodálatos tudományt.

 

 

 

 

akupunktúrás pontokA kínai medicina szerint a betegség nem más, mint a belső egyensúly felbomlása. Az egyensúly helyreállításának egyik módja az akupunktúra, tulajdonképpen egy ingerterápia, melynek célja a belső egyensúly helyreállítása. Az akupunktúra a hagyományos kínai gyógyászat egy része, és kb. 4-5000 éves hagyományra, tekinthet vissza, és a világ minden táján ismert.

Az akupunktúra a hagyományos kínai orvoslás része. Egy ősi kínai medicina, a hagyományos kínai medicina egyik ága, csak része a kínai medicinának. A kínai orvosok alkalmaztak még gyógynövény készítményeket, masszázst, moxaterápiát, köpölyözést a gyógykezelésben, sőt sebészeti beavatkozásokat is végeztek.

Az akupunktúra olyan eljárás, amely befolyásolja a szervezet energetikai folyamatait. Belső energiánk körforgásban van. Tizenkét fő erővonalon, meridiánon megy keresztül, melyek közül mindegyik kapcsolatban áll valamelyik belső szervünkkel. Ez a kör a következőképpen néz ki: tüdő –> vastagbél –> gyomor –> lép –> szív –> vékonybél –> húgyhólyag –> vesék –> szívburok –> hármas melegítő –> epehólyag –> máj –> és újra a tüdő. Ezzel a kör bezárul.

{flv}akupunktura-chi-aramlasa{/flv}

fül akupunktúrás pontjai

A hagyományos kínai medicina szerint az akupunktúra a fájdalmat nem annak eltompításával, hanem a keringés helyreállításával szünteti meg. Ezt a feltevést alátámasztják a legutóbbi idők kutatásai, amelyek igazoltak, hogy a görcsös izom lecsökkent hőmérséklete akupunktúra stimulálással visszaállítható a normális szintre. Kimutatták azt is, hogy az akupunktúrának az idegsejtekre jellemző kémiai folyamatainak alapja van, és így kizárt a személyi tudat befolyásolásának a lehetősége. A hagyományos kínai elmélet szerint létezik a testben egy felszíni keringési rendszer, amelyet a nyugati fiziológia még nem ismert fel, és ez közvetíti ezeket a hatásokat. Ez a bőrfelszín alatt, valószínűleg a bőrt az izmoktól elválasztó kötőszövetben futó, hosszanti "csatornákból" vagy "meridiánokból" álló rendszer helyenként mélyen behatol a testbe, és így kapcsolatot teremt az összes belső szerv és szerkezet között. Ezeken a csatornákon keresztül folyik egy bizonyos "energia", amit a kínaiak Chi -nek neveznek. láb akupunktúrás pontjaiEz a Chi, amelyet a nyugatiak elektrokémiai vagy bio-mágneses energiához hasonlítanak, az élet elsőrendű meghatározó ereje, minden élettani folyamat alapja. Ahol folyamatosan halad, ott egészség van, ahol viszont áramlása megszakad, stagnál vagy erőtlen, ott betegség lép fel. A kezelés célja ennek az életteli áramlatnak a helyreállítása és újraharmonizálása. Ezzel magyarázható az-az első hallásra hihetetlennek tűnő hatás, hogy akupunktúrával minden szervünk igen sokféle funkcionális zavara, fájdalma kezelhető, az esetek többségében sikeresen.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alkalmasnak tartja az akupunktúrát 104 különböző betegégi tünet gyógyítására. Az igen széles skálából néhány példa: közönséges náthától kezdve, torokgyulladás, allergia, asztma, arcidegzsába, különféle izületi fájdalmak, lumbágó, emésztési zavarok, aranyeres panaszok, menstruációs panaszok, női és férfi változáskori problémák, férfiak merevedési zavarai, impotencia, pszichés problémák, szorongás, idegesség, hangulati zavarok, álmatlanság, testsúly-csökkentés (fogyasztás), a szervezet immunállapotának javítása, ún. időskori cukorbetegség, rákbetegek életminőségének javítása.

 

{flv}akupunktura{/flv}

Az akupunktúra eredete

kéz akupunktúrás pontjaiA kutatók 4-től 5 ezer éves múltra teszik ezt a kínai eredetű gyógymódot. A legenda szerint egy kínai harcosnak nyílhegy fúródott az alszárába, ettől megszűnt a kínzó gyomorfájása, és még háromfalunyi távolságot gyalogolt könnyedén. Kínaiul "zsen csin" (szúrás és moxa-kezelés), latinul „acus„(tű) és „punctura„ (szúrás). Az egészség az éltető energia Chi testünkben való szabad keringésétől függ. A keringetést az ellentétes poláris erők - a yin és yang - tartják fenn, amelyek a környezettel, a makrokozmosszal is kapcsolatban vannak. Több mint, ezer olyan pont van a testfelületen, amely vezetékekben, meridiánokban folytatódik, behálózza egész testünket és a mélybe hatolva, továbbítja az információt (amelyet a hagyományos kínai tűszúrással vagy például a modern lézerterápiával válthat ki az akupunktúrát végző).

A hagyomány szerint ezekben az ősi időkben kő-, csont- és bambusztűket használtak, ezeket váltották fel a fémtűk, melyek aranyból és ezüstből készültek. Manapság rozsdamentes acélötvözetből készült tűket használunk, ezüst vagy réz nyéllel.

Az i.e. 3. századból származik az egyik legősibb orvosi könyv: a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Ti Nei Ching), mely máig kiindulási alapként szolgál a keleti orvoslással foglalkozók számára. A mű foglalkozik a kínai medicina alap teóriájával (az öt elem tannal, yin és yang viszonyával), meglepően pontos leírást ad az anatómiai viszonyokról (többek közt a vérkeringésről - 2000 évvel Harvey előtt!), kérdés - felelet formájában próbál választ adni különböző klinikai tünetekre, foglalkozik a helyes légzéstechnikával, masszázzsal, moxaterápiával. A könyv második része a Ling Shu ("Az akupunktúra") leírja a meridián rendszert (az akupunktúra csatornák rendszerét), foglalkozik a szúrástechnikával és a tűk fajtáival. Felmerül a kérdés: vajon hol tartott ekkor még a nyugati medicina?

 

 

A Sárga Császár intelmei.

Sárga Császár könyveAz akupunktúra kezelés törvényszerűsége az, hogy alkalmazkodni kell a Nap, a Hold, a csillagok, a bolygók mozgásához valamint a négy évszak és a nyolc égtáj Chi -jéhez. Ha ez a Chi megállapodott, akkor lehet akupunktúrás kezelésbe fogni.

Hiány esetén ne alkalmazzunk akupunktúrás kezelést. Ha többlet mutatkozik, melyet az anya hasában lévő magzat növekedése okoz, csak nagyon körültekintően alkalmazhatjuk az akupunktúra kezelést, nehogy kárt tegyünk ezzel a magzatban. A felmerülő probléma a magzat világra jöttével magától megoldódik.

A betegség lehet felszíni vagy mély, s az akupunktúrás kezelés során alkalmazott tűszúrásoknak is ehhez igazodva kell felszíninek vagy mélynek lenniük. Minden esetben be kell tartani ezt az elvet, s nem szabad elvéteni. Mindig el kell érni a betegség pontos helyét, de nem szabad olyan mélyre szúrni, amivel már károsíthatnánk az öt Zang-szervet. Ha viszont nem szúrunk elég mélyen, azzal csak azt érjük el, hogy szabad utat engedünk a kórtényezőnek, amely így bejuthat a páciens szervezetébe. Ha tehát a szúrás mélysége nem megfelelő — mert vagy túl mély, vagy túl sekély — azzal ahelyett, hogy gyógyítanánk, csak még nagyobb kárt okozunk.

Nem szabad akupunktúrás kezelést alkalmazni ittas állapotban lévő páciensen, mert azzal összezavarnánk a Chi -jét. Nem szabad akupunktúrás kezelést alkalmazni dühös vagy ingerült állapotban lévő betegen, mert azzal lázadóvá tennénk a Chi -jét. Továbbá nem szabad akupunktúrás kezelést alkalmazni olyan pácienseken sem, akik kimerültek, fáradtak, akik teleették magukat, akiket kínzó éhség vagy szomjúság gyötör, s akik túlságosan is rémültek.

A kilencféle tűnek különböző a mérete, a formája és az alkalmazása. Ha akupunktúrával kezeljük a többlet állapotát, akkor szedálnunk kell. Nevezetesen a tű beszúrását követően addig kell várnunk, amíg a Yin Chi meg nem érkezik. Ezt a hideg megjelenése fogja jelezni. Ekkor el kell távolítanunk a tűt. Ha akupunktúrával kezeljük a hiány állapotát, akkor tonizálnunk kell. Nevezetesen a tű beszúrását követen addig kell várnunk, amíg a Yang Chi meg nem érkezik. Ezt a hőség megjelenése fogja jelezni. Ekkor el kell távolítanunk a tűt. Ha a megfelelő Chi megérkezett, akkor nagyon körültekintően és pontosan kell eljárnunk, nehogy nem kívánatos változásokat idézzünk elő. Ügyelnünk kell a tű beszúrásának pontos mélységére annak függvényében, hogy a betegség hol. Milyen mélységben helyezkedik el. Ha a betegség felszíni, akkor a tűt sem szabad mélyen beszúrni, ha viszont a betegség belül található, akkor a tűszúrásnak elég mélynek kell lennie ahhoz, hogy elérje.

Aki igazán járatos az akupunktúra medicinában, az a vizsgálat megkezdése előtt meghallgatja a páciensét, hogy az, mit mond a saját panaszairól.

Ha a betegség a fejben található, ami fejfájás formájában jelentkezik, akkor a csont mélységéig le kell szúrnunk, hogy megszüntessük a betegséget. A szúrás során azonban nem szabad kár okoznunk a csontban, a húsban vagy a bőrben.

A Yin szúrás abból áll, hogy behelyezünk egy tűt a központba, majd átlós irányban, a négy sarokba további tűket szúrunk be, s ezzel szabályozhatjuk a hideget és a hőséget.

Akupunktúrás készülékHa a kórtényező már egészen mélyen tartózkodik, akkor az akupunktúrával az érintett Zang szervet kell kezelni oly módon, hogy az adott Zang szervhez kapcsolódó Shu-pontot szúrjuk meg a páciens hátán. A Zang szerv helyes kezelését követően a hideg vagy éppen a forró kórtényező távozik a szervezetből, a páciens, pedig meggyógyul. Fontos, hogy a tű eltávolításakor egy kevés vér is távozzon.

Utóbbi években tűszúrás nélküli technikák is rendelkezésre állnak - mint a lézer, elektromos-, magnetikus-, ultrahangos akupunktúra. Létezik homeopátiával kombinált akupunktúra is. A szakértő akupunktúrát végző orvos képes eldönteni, hogy melyik módszer melyik betegnél javasolt.

Az akupunktúrás egészségmegőrző készülékeket a hagyományos kínai medicinában szereplő meridiánok és a kollaterálisok elmélete alapján házi használatra fejlesztették ki.

Állandó mágneses hatás, impulzushatás, és piezoelektromos hatás modern csúcstechnológiájának átvételével az elektromágneses energiát bejuttatja a megfelelő meridiánokba és kollateriálisokba, ezzel segítve a szervezet hatékony építését.

akupunktúrás pontok a testen elől akupunktúrás pontok a testen hátulakupunktúrás pontok a testen oldalról

 

 

A gyógyító Chi a hagyományos kínai medicina egyik ága. A Chi, amely levegőt, lélegzetet vagy „életerőt” jelent, azt a téves benyomást kelti, hogy a Chi légzőgyakorlat, amelynek célja a megnövekedett oxigén bevitel. A változatok különböző elveken nyugszanak, mint a yin yang, Öt elem, stb., de mind egyetért abban, hogy a Chi az élet alapja.

A leánygyermekek hétéves korukban bővében vannak a vese Chi energiáknak, fogaikat váltani kezdik és nő a hajuk. Tizennégy éves korukban megérkezik a„mennyei harmat" a Befogadó Csatornájuk akadálytalanná válik, a Kereszteződés Különleges Csatornája telítődik, havi bajuk rendszeres időközönként jelentkezik, ezért képesek a megtermékenyülésre. (A nőknek) huszonegy éves korukra vese Chi szabályossá válik, így aztán utolsó fogaik is kinőnek és elérik teljes (testmagasságukat). Huszonnyolc éves korukra az inaik és a csontjaik erősek lesznek, hajuk eléri a teljes hosszúságát, testük, pedig erőssé és termékennyé válik. Harmincöt éves korukra a Yang Ming csatornájuk lankadni kezd, arcukon ráncok jelennek meg, hajuk pedig hullani kezd. Negyvenkét éves korukra a három Yang csatorna lankadni kezd a (test) felső részében, és az arc teljes felületén ráncok jelennek meg, a hajuk, pedig őszülni kezd. Negyvenkilenc éves korukra a Befogadó Csatornájuk kiürül, a Kereszteződés Különleges Csatornája ellankad, peteérésük megszűnik, menstruációjuk elmarad, ezért testük öregedni kezd és nem képesek többé megtermékenyülni.

A fiúgyermekeknek nyolcéves korukra telítődik a vese Chi, hajuk növekszik, fogaikat váltani kezdik. Tizenhat éves korukra bővében vannak a vese Chi energiának, ondótermelésük kezdetét veszi, magömlésük lesz, (képesek) közösülni és képesek gyermeket nemzeni. (A férfiaknak) huszonnégy éves korukra vese Chi szabályossá válik, az inaik és a csontjaik erősek lesznek, így aztán utolsó fogaik is kinőnek és elérik teljes (testmagasságukat). Harminckét éves korukra az izmaik és a csontjaik erejük teljében vannak, húsuk bővelkedő és termékeny. Negyvenéves korukra vese Chi lankadni kezd, hajuk hullani, fogaik, pedig szuvasodni kezdenek. Negyvennyolc éves korukra a (testük) felső részében Yang Chi lankadni kezd és elapad, arcuk ráncosodik, hajuk, pedig halántéktájon őszülni kezd. Ötvenhat éves korukra a máj Chi ellankad, izmaik nem képesek többé (a megfelelő) mozgásra, ondótermelésük elapad, magjuk kevesebb lesz, vese Chi ellankad, fizikai erejük a végére ér. Hatvannégy éves korukra fogaik, és hajuk kihull.

chi ying yangAz egészséges ember állandó Chi -jét a gyomor fogadja be. A gyomor tehát az egészséges ember állandó Chi -éért felelős. Ha viszont a gyomrából hiányzik a Chi, akkor háborgásról beszélünk, a háborgás, pedig halálhoz vezet.

Ha a Chi sérülést szenved, akkor fájdalom (érzet) keletkezik, ha a test sérülést szenved, akkor duzzanat keletkezik. Ezért, amikor előbb jön létre a fájdalom és csak utána a duzzanat, akkor a Chi okozott sérülést a testnek; ha viszont előbb jön létre a duzzanat, és csak utána jelentkezik a fájdalom, akkor a test okozott sérülést a Chi -nek.

Ezért van az, hogy a tavaszi Chi a fejben okoz megbetegedést; a nyári Chi a Zang szervekben okoz megbetegedést; az őszi Chi a váll és a hát tájékokon okoz megbetegedést; a téli Chi, pedig a négy végtagban okoz megbetegedést.

Az Égi Chi átjárja a tüdőt; a Földi Chi átjárja a torkot; a szél Chi -je átjárja a májat; a mennydörgés Chi -je átjárja a szívet; a völgy Chi -je átjárja a lépet, az eső Chi -je átjárja a vesét. A hat meridián a folyamok; a has és a gyomor a tengerek; a kilenc testnyílás az áramló Chi torkolatai; az Ég és a Föld pedig a Yin és a Yang.

A Yang -jellegű verejték ugyanolyan fontos, mint az Ég és a Föld esője. A Yang -jellegű Chi ugyanolyan fontos, mint az Ég és a Föld viharos szelei. A dühöngés Chi -je olyan, mint a mennydörgés; a csökönyösség Chi -je pedig olyan, mint a Yang.

A nagy bajok a páciens Chi -jének ellenkező irányba áramlását idézik elő, és hátfájdalmat okoznak, valamint ingerültté teszik az embert. A tökéletlenség zihálást okoz a páciensnek, a ki- és belégzés során csak kevés Chii jut a szervezetbe, ami köhögést eredményez; ha (a betegség) felfelé húzódik, akkor láthatóvá lesz a vér, ha pedig lefelé húzódik, akkor jól hallhatóan betegesnek tűnik a páciens hangja.

 

 
Hirdetés
A honlapon található információk leírások csupán tájékoztató jellegűek, felhasználás, alkalmazás csak saját felelősségre!