alacsony vérnyomás

Az első csakra betegségei az életenergia felelőtlen kezelésével függnek össze. Vagy állandóan túl sok energiát adunk le, vagy lusták vagyunk használni meglévő energiáinkat. Mindkét eljárás fizikai és lelki problémákhoz vezet. A jól működő gyökércsakra esetében megfelelően váltakozik az aktivitás és a nyugalom. A megfeszítés fázisa után az ellazulás fázisának kell következnie, amikor az életenergia akadálytalanul áramlik az egész szervezetben.

Az olyan ellazulási technikák, mint az autogén tréning, vagy a Jacobson progresszív izomlazítás, segítenek felépíteni az energiát. Emellett természetesen figyelmet kell fordítani az egészséges alvásra és táplálkozásra is.

Ha túl ritkán aktiváljuk ezt a csakrát, akkor állandóan energiahiánnyal küszködünk. Ebben az esetben rendszeresen és fegyelmezetten kell testi gyakorlatokat végezni, sportolni, vagy legalább naponta egyszer olyan testmozgást végezni, ahol felgyorsul légzésünk, és alaposan megizzadunk. Ezzel ösztönözzük a csakra energiáját, így megnyílik ez az energiaközpont is.

A gyökércsakra fiziológiája

Az első csakrával összefüggő minden fizikai megbetegedés fő oka a belső és a külső negatív stressz. A jobb földeléshez, amivel ezt a stresszt feloldhatjuk, hozzátartozik a mindennapok ésszerű és kiegyensúlyozott megszervezése, ahol az aktív fázisok mellett helyet adunk az ellazulási fázisoknak is. A munkában az idő optimális beosztásával tudjuk egészségesebbé tenni a gyökércsakra energiáit.

Ritkább esetben a gyökércsakra zavara állandó lustaságban nyilvánul meg. Ebben az esetben olyan helyzeteket kell keresni, ahol ún. pozitív, stressznek vagyunk kitéve. A pozitív stressz a csakra rövid aktiválása egy bizonyos határig, ami után a nyugodt fázis következik.

Ez a csakra ellenőrzi a veséket is. A csakra megértését nagyban elősegíti, ha elképzeljük a mellékveséket, amelyek hormonjai az ember aktivitására reagálnak. A mellékvesék stabilizálják az emberi testet stressz helyzetben. Ez a mellékvesekéreg által kiválasztott hormonok, az adrenalin, a noradrenalin és a kortizon révén történik. Stressz esetén a mellékvesekéreg megnövekedett mennyiségű adrenalint választ ki. Ennek hatására több vér és energia jut az izmokba, a szívbe. a tüdőbe és az agyba.

Ha nem tudunk pihenni, akkor az állandó adrenalin kiválasztás izomgyengeséget, kimerültséget, szívbetegséget, gyomorfekélyt és emésztési problémákat okoz.

A kortizol nevű mellékvesekéreg-hormon energiával látja el a kimerült szervezetet. A stressz okozta krónikus kimerültség miatt állandóan kortizol ürül a vérbe, ami többek között izomgyengeséget, magas vérnyomást, cukorbetegséget és az immunrendszer betegségét okozza. De alacsony vérnyomást, hideg kezeket és lábakat, csökkent aktivitást is, különösen reggel, amikor az ember úgy érzi, hogy túl kevés energiája van. Mindez a kortizol kiválasztás zavarára utal, ami vezethet depresszióhoz és mániás reakciókhoz is.

A túl aktív mellékvese, amelynek zavarát a tartós megterhelés okozza, vészjeleket küld hirtelen szívdobogás, felgyorsult légzés (szélsőséges esetben hiperventilláció), gyakori székelés, hasmenés és hirtelen izomgörcsök formájában.

A corticoide a mellékvesekéreg hormoncsoportja, amelyek közül a kortizol a legismertebb, a víz- és ásványianyag-háztartást is szabályozza, valamint a test zsír- és szénhidrát- nyagcseréjét is.

A gyökércsakra zavaraira visszavezethető fizikai megbetegedések és problémák

Aranyér: Ennél a panasznál a véredények nem lazulnak el székeléskor. Az érintett nem szán elég időt a székelésre, mivel állandó rohanásban él. A székelés természetesen szimbolikusan jellemzi életét. Itt is, mint a gyökércsakra más zavarai esetén is, nyugalomra és ellazulásra van szükség.

Arthritis: Ennél a Szaturnusz princípiumához tartozó betegségnél az érintett testrész megmerevedik. A gyökércsakra -gyakorlatokon kívül –amelyek bizonyos fokig védenek az arthritistől – különösen ügyelni kell az egészséges táplálkozásra.

Arthrosis: A földelés hiányára utal, különösen, ha a csípőt érinti, mivel ennek helyzete lényegesen meghatározza azt, hogy hogyan járunk. Ha a test jeleit értelmezzük, akkor ez a mozgáskorlátozás arra utal, hogy az illetőnek nem kell úgy végigrohannia az életen, mint eddig tette. Teste arra kényszeríti, hogy lassabban mozogjon, és mondjon le a megbetegítő rohanásról. Az arthrosisnál gyakran nagy szerepet játszik a rossz táplálkozás is, amely viszont a stresszel függ össze. Ilyenkor az érintettnek nincs elég ideje az evésre, és hirtelen fellépő éhségét édességekkel csillapítja, ami viszont a hormonrendszernek nem tesz jót.

Bélgyulladás: A bélgyulladás fő tünetei a hasmenés és a sipolyképződés. E betegség okai többnyire a tartós negatív stressz és az elnyomott düh (lásd még: a köldökcsakrát). Gyakran merev beállítottságú embereknél alakul ki bélgyulladás, amely állandó belső nyomás révén stresszt okoz, s ez izgatottságban, ingerlékenységben mutatkozik meg.

Ide tartozó betegség a colitis is. Vastagbélgyulladás, amelyet véres hasmenés kísér, és testi gyengeséget okoz. E bélgyulladás oka szinte mindig a stressz. A colitisre hajlamos egyének legtöbbször drámaian reagálnak minden eseményre, és félnek a kudarctól. A hasmenés azt fejezi ki, hogy az illető szeretne elfutni, és mindentől megszabadulni. A hasmenés azonban meg is akadályozza a túl mozgalmas életet, hiszen az érintett soha nem távolodhat el túl messzire a kényszerű ürítés helyétől.

Fogínygyulladás: Gyakran az ősbizalom hiánya okozza, amely a zárt (passzív) gyökércsakra jellemzője. Fogínygyulladást okozhat a C-vitamin hiánya is.

Gerincpanaszok: Lásd: Hátproblémák.

Hasmenés: Mindig a félelem vagy a bizonytalanság tünete, ha nem külső mérgezésről van szó. Szimbolikusan a gyökércsakra egyik fontos témájára utal: arra, hogy az illető nem képes elengedni.

Hátproblémák: Egyenesség- és tartásproblémákra utalnak. A gyökércsakra témakörébe tartozik, hogy mennyire biztosan viselkedünk és járunk az életben. Ezen kívül a bűntudat is okozhat hátfájdalmakat, hiszen tonnányi bűnt hord a hátán az érintett. Ezt a bűntudatot főként a gyökércsakrához tartozó meditációkkal oldhatjuk fel. Segíthet még a homlokcsakrát tisztító meditáció is, hiszen a hátproblémák többnyire hibás gondolatok, koncepciók miatt lépnek fel,

hideg végtagok. Az életenergia túl gyengén áramlik az érintett területeken. Ilyenkor gyakorlatokkal kell aktiválni a gyökércsakrát, hogy az alvó életenergiát (Kundaliai) felébresszük.

Influenza: Arra figyelmezteti az érintettet, hogy ki kell pihennie magát. Ha gyógyszerekkel nyomjuk el a test egyértelmű jelzését, akkor ez komoly zavarokhoz vezethet a gyökércsakra energiaháztartásában. Az akut betegség alatt csak pihenni kellene, és nem gyakorlatozni.

Isiász: Ez a betegség azt szimbolizálja, hogy a vesék területén lévő életenergia áramlása gátolt. A testgyakorlatok megelőzik az isiászt. Akut problémánál nem ajánlatos testgyakorlatokat végezni, de erre a legtöbb beteg nem is képes.

Izomgörcsök: Legtöbbször a lábat érintik, egyértelműen a gyökércsakrára utalva. A szaunán kívül a gyökércsakrához kapcsolódó gyakorlatok rendszeres végzése segít. Ha máshol lépnek fel a görcsök, akkor a testrésznek megfelelő csakra gyakorlatait kell végezni.

Lábfej: A lábfejjel kapcsolatos valamennyi probléma, így a haránt-vagy á b9kasüllyedés is, földelési problémára utal. Itt fel kell tenni magunknak a gyökércsakra egyik alapvető kérdését: hogyan birkózom meg a hétköznapokkal?

Reuma: Az utazási betegséghez hasonlóan a mozgékonyság hiányából fakadó megmerevedésre utal. Ebben az esetben azonban a test drasztikusabban fejezi ki magát. A gyökércsakrával kapcsolatos gyakorlatok segítenek megelőzni a reumát.

Székrekedés: A gyakori székrekedés is állandó stresszre utal. Nem engedjük, hogy csökkenjen bennünk a nyomás, így sok terhet kell magunkkal cipelnünk. Mint a vesekövet, ezt a problémát is az elengedéstől való félelem váltja ki.

Tartáshibák: Arra utalnak, hogy a gyökércsakra szaturnuszi princípiuma zavart szenvedett. Főként olyan testgyakorlatok segítenek, amelyeket lehetőség szerint naponta kétszer végzünk. A tartáshibáknál fontos, hogy a többi csakra testgyakorlatait is rendszeresen végezzük.

Utazási betegség: A mozgékonyság hiányára utal. Azt is mondhatnánk, hogy az érintett annyira legyökerezett, hogy fennáll a megmerevedés veszélye. Az utazás előtt különösen intenzíven végezzük valamennyi gyökércsakra-gyakorlatot.

Vesék: A veseproblémák legtöbbször a gyökér- és a szexcsakrát is érintik, mivel gyakran párkapcsolati gondokról van szó.

Vesekő: Sokáig fennálló stressz váltja ki, amelyet felerősít az, hogy az illető fél az elengedéstől. Aki nem tud elengedni, az megkeményedik. Ez a vesekövek fájdalmas üzenete. Mindenfajta megkeményedés és megkövesedés a gyökércsakrával függ össze.

Vérnyomás problémák:

Magas vérnyomás (a diasztolés érték 100, a systolés érték 170 felett ' van): A magas vérnyomásban szenvedők nem tudnak ellazulni, ezért szívük és véredényeik sem pihennek eleget. A szó valódi értelmében állandó nyomás alatt állnak. Számukra a rendszeres, mély ellazulás ugyanolyan fontos, mint a leföldelő gyakorlatok végzése.

Alacsony vérnyomás (a diasztolés érték 60, a systolés érték 90 alatt van): A pszichológiai kutatások azt mutatták, hogy az alacsony vérnyomású emberek gyakran nem saját szükségleteik szerint élnek, hanem szüleik, vagy a társadalom elvárásai szerint. Nem keletkezik bennük, úgymond ellennyomás, nem állnak ellent a feléjük irányuló elvárásoknak. Az ilyen pácienseknek különösen azok a gyökércsakra-gyakorlatok segítenek, amelyeknél külön azt ajánlom, hogy reggelente végezzék rendszeresen aktiválás céljából.

Vizelési problémák: Az indokolatlanul fellépő gyakori vizelés arra utal, hogy a hólyag állandóan aktív. Ez gyakran azoknál a pácienseknél fordul elő, akik jobban hajlamosak a stresszre. A gyökér- és szexcsakra gyakorlatai gyors segítséget nyújtanak e problémában.

A gyökércsakra zavaraira visszavezethető lelki betegségek

Egy csakra energiaellátási zavarai legtöbbször nemcsak fizikailag nyilvánulnak meg, hanem lelkileg is. A betegség először általában a lélekben keletkezik, és csak később jelenik meg a testben. Azért fontos megértenünk a lelki tünetek üzenetét, hogy megfelelő eljárásokkal segíthessünk rajtuk, és megelőzhessük a testi zavarok fellépését.

A gyökércsakra fő tünete a földelés elvesztése. Ennek egyik jele, hogy az érintett nem tud kellőképpen megbirkózni a hétköznapokkal, különösen a pénzkereséssel. Ez ahhoz vezethet, hogy az illető egészen különlegesnek kezdi érezni magát, akinek „túl alantas" ez a földi élet. Az ilyen emberek sem önmagukban, sem embertársaikban nem tudnak megbízni. Gyakran érzik úgy, hogy egy másik bolygóról jöttek ide. Aki idegennek érzi magát ezen a Földön, az tudattalanul is a gyökércsakrája zavarát fejezi ki, amit pedig feltétlenül kezelni kell a megfelelő gyakorlatokkal, mielőtt fizikai problémákhoz vagy szociális nyomorhoz vezetne.

Az olyan szélsőséges energiaproblémák, mint a depresszió, a kiégettségi tünetek és a hiányzó motiváció, de említhetjük a paranoiás tüneteket is – ezek tipikus kijelentései: „engem senki sem ért meg", „mindenki csak rosszat akar nekem" – zárt gyökércsakrára utalnak. A beteg ideges az állandó belső feszültség miatt, és nagyon fél minden új dologtól, mivel hiányzik belőle az ősbizalom. Ez, pedig állandó félelmeket szül, amelyeket gyakran a testtartás is tükröz. Az illető összeszorítja a fenekét, és zaklatottan jár-kel az életben. De a fenéken lerakódott zsírpárnák és a túl vastag altest is az első csakra zavaraira utal, mivel a zsír azokon a helyeken rakódik le, amit az érintett leginkább védeni akar.

A nyitott gyökércsakra megnyilvánul a biztonságérzetben és az egészséges önértékelésben. Az ilyen ember elégedett otthonával, helyzetével és otthon érzi magát környezetében. Az elzáródott gyökércsakra viszont kisebbrendűségi érzést okoz, és a kudarctól való félelem, pedig perfekcionista viselkedésbe hajszolja az embert, amitől csak nő a belső nyomás. Az érintett mindent ellenőrizni akar, és csak a sikerre figyel. Félelmeitől hajtva győz le nála erősebb és sikeresebb embereket, ez viszont ellene is fordulhat. Kellő földelés hiányában paradox módon a saját sikerétől is félhet.

A gyökércsakra legfontosabb feladata az aktivitás és a passzivitás kiegyensúlyozása úgy, hogy oldottan és nyitottan forduljunk a világ felé.

Félelmek: Lelki síkon a gyökércsakra energiáinak zavara félelmekben nyilvánul meg. A rövid ideig tartó félelmek természetesek, ha viszont hosszabb ideig fennállnak, akkor gyakran a gyökércsakra-gyakorlatok is segítenek, mivel emelik az energiaszintet. A félelmek sokszor az alacsony energiaszintre vezethetők vissza, vagy pedig arra, hogy a gyökér- és a szexcsakra energiáit az illető más síkokon éli ki (lásd még ehhez a szexcsakrát).

Depresszió: A valódi depressziót (ellentétben a depresszív hangulattal) terápiásan kell kezelni. Ez a betegség a gyökér- és gyakran a köldökcsakra energetikai zárlatára vezethető vissza. Sajnos a depressziósaknak jelent a legnagyobb problémát a rendszeres gyakorlatozás. A gyakran hullámszerűen fellépő depresszió lecsengése után a beteg keressen egy csoportot, ahol végezheti a csakragyakorlatokat.

Az idős kori depressziót (involúciós depresszió) a testi leépülés megtapasztalása okozza. Az érintett nem ismeri fel, hogy e kor tanulási feladata az, hogy a szellem felé forduljon, és ezért a régi időket sírja vissza. Itt különösen a csakrához tartozó meditációk segítenek.

Alvászavarok: Gyakran a stressz tünetei és annak a jele, hogy az illető nem tud megfelelően átkapcsolni az aktív fázisról a passzívra. Ebben az esetben a gyökércsakra gyakorlatait lefekvés előtt kell lassan és meditatívan végezni, a gyakorlat végén, pedig különösen jól és mélyen ellazítani.

Fogbetegségek: A fogak állapota a vitalitás kifejezője, s ezzel a gyökércsakra energiáié is. A fogak az agresszióval is összefüggnek, ez azonban már a köldökcsakra témája.

Az ajakosvirágúak családjába tartozó hurkafű, vagy borsikafű (Satureja hortensis), a Földközi-tenger , mellékéről származó, nálunk nagyban, de sok helyen házi kertekben is termesztett illatos, egyéves növény.

A hurkafű szára 30-50 cm magas, elágazó, tövén elfásodó. Levelei szálas lándzsásak, 1-2 cm hosszúak, ép-szélűek. Virágai kicsinyek, egyoldalú füzérben állnak, pártáik fehérek vagy rózsásak, egész nyáron át nyílnak.

A drog (Saturejae herba) 0,5-2% illóolajat, cseranyagot, nyálkát, gyantát, keserűanyagot stb. tartalmaz. Teáját alacsony vérnyomás, bélhurut, felfúvódás és köhögés ellen isszák. Ipari ős háztartási fűszer. Illóolaját a konzerv- és a likőripar használja.

A szédülésen nem sok értelmeznivaló van: Nomen est omen. A szédülés egy mélyebb értelemben vett szédülésre utal. Ez a betegség a prototípusán, a tengeri- vagy úti betegségen világosan látszik. A jelenség arról kapta a nevét, hogy a tengeri hajóutak alkalmával gyakran előfordul, noha autózáskor, a hullámvasúton, sőt még a liftekben utazva is fellép. A tünet keletkezésének feltételei elvileg mindig azonosak. A tipikus helyzet valahogy így játszódik le: az ember éppen hajón utazik a tengeren, a fedélzet alatt ül az ebédlőben, és eszik. A szeme egy terített asztalt lát maga előtt, amely szilárdan áll a padlón, és egyáltalán nem mozog. Következésképp ezt jelenti a szem a központnak: „Minden nyugalomban és rendben van." Ugyanakkor az egyensúly érzékszerve „ingó mozgásokat" jelez. Ezzel egyfajta double óind helyzet áll elő, amelyre az agyközpontnak nincs megoldása. Vagy nyugalom, vagy mozgás uralkodik, de a kettő egyszerre nyilvánvalóan nem lehetséges. Ebben a helyzetben testesíti meg a szervezet a nyilvánvaló csalást, azaz a szédítést, és értesíti róla a tudatot. Ebben az esetben különösen világossá válik, hogy mennyire őszintévé teszi a betegség az embert. A tünet az érintett testében hozza létre azt, amit kívül nem ismert fel, nevezetesen, hogy inog a talaj a lába alatt.

A tengeri betegség esetében ez a kijelentés ártalmatlan, mert valóban a konkrét talaj az, ami mozog az ember lába alatt. Az olyan betegségeknél azonban, mint a sclerosis multiplex (SM), a tünet a velejáró hányingerrel ugyanúgy azt jelzi a testnek, hogy „hányni tudna", és ezt a helyzetet a legszívesebben a leggyorsabb úton kiadná magából. A betegek a szó legvalódibb értelmében nem érzik magukat a saját elemükben. Ellenkezőleg, abban az illúzióban élnek, hogy még mindig az ismerős és nyugodt földön állnak, mialatt már régóta a tenger hullámain hintáznak. Ezt a helyzetet kellene minden érzékükkel belátniuk és teljesen ráhagyatkozniuk az őket vivő vízelemre. Ezután hamar rendbe jönnének. Ha kevesebbet kellene hányniuk, akkor átvitt értelemben a helyzetet adnák ki magukból.

A betegség már magában foglalja a megoldást is, ugyanis mivel hánynia kell, a fedélzetre kényszeríti az érintettet. Ott aztán a szeme látja a víz és a hajó mozgásait, és újra megegyeznek a látottakból és a belső fülből származó információk. Elülhet a szédülés és a hányinger. Ha egy vitorlás hajóban a „szédülős" embernek a kezébe adják a kormánybotot, akkor csakhamar rendbe jön: a vízre kell koncentrálnia, és szeme belátja tévedését. Ez az oka annak is, hogy miért nem lesz soha tengeri beteg az ember, úszás közben. Az autó vezetőjét sem fogja el a betegség soha, csak az útitársakat. Mindenekelőtt a gyerekek hajlamosak a „szédülésre". A vezetővel ellentétben általában nem az utat nézik, hanem szemük az autó belsejében folytatott játékukat követi. Ez azonban az a helyzet, amikor fellép a kétértelműség. Az érintett érzékszervek egymással összeegyeztethetetlen dolgokat jelentenek. A fellépő hányingerrel a gyerekek természetesen azt is megmutatják, hogy az autó nem az ő elemük. Egyszerű megoldás az, ha mozgatjuk őket, vagy az utazás során érdekes dolgokat mutatunk nekik. A legegyszerűbb, az összes hasonló esetben bevált módszer, pedig az, hogy a hibás jelentéseket, küldő érzékszervet átmenetileg lezárjuk, azaz egyszerűen becsukjuk a szemünket. Így az előbb még kellemetlen és felkavaró mozgások megszelídülnek, és álomba ringatják az illetőt. Az ember ezzel ismét saját elemébe került, mert hasonló módon ringatózott annak idején a magzatvízben. Ezért van az, hogy sok gyerek annyira szereti, ha hintáztatják. Az a fontos tehát, hogy becsukjuk a szemünket, feladjuk a kontrollt és rábízzuk magunkat a kialakult helyzetre.

Ugyanaz az elv érvényes minden típusú szédülésre, még a sokkal gyakoribb keringéses eredetű szédülésre is, amit az alacsony vérnyomású emberek éreznek, amikor túl gyorsan kelnek fel az ágyból. Úgy tesznek, mintha nagy lendülettel vetnék bele magukat egy új napba vagy egy új helyzetbe. Ha ezt nem erősíti meg egy belső tartás is, akkor a testnek kell felfednie, illetve megtestesítenie ezt a szédítést. Az érintettek megint lefekszenek, és ezzel új esélyt kapnak arra, hogy a nekik megfelelő sebességgel lassan keljenek fel újra.

A mellkastól indul, de nem magától a szívtől, hanem a szívizmot védő membrántól, és itt két irányba halad tovább. Az egyik szakasza leszáll a rekeszizomhoz, és ott a tripla melegítő meridián felső, középső és alsó részével kapcsolódik össze. A másik szakasza keresztülhalad a mellkason, majd felszáll a bordák felszíni területére. Továbbemelkedik, megkerüli a hónaljat, és a kar belső oldalán halad végig egészen a tenyérig. Itt ismét kétfelé ágazik, a mellékág a gyűrűsujj végéhez érkezik (ahol a hármas melegítő meridiánnal kapcsolódik össze), a főág, pedig a kéz középső ujjának végénél fejezi be útját.

Az energiahiány nyelési problémákat válthat ki, a nyelv lepedékessé válik, mandulagyulladásra való hajlam alakul ki, szívműködési zavarok léphetnek fel, jellemző lesz az alacsony vérnyomás, fájdalom tapasztalható a mellkas, a gyomor és a nyombél területén.

E meridiánon folyó energia hiányában szenvedő ember gyakran feszült, és nehezére esik koncentrálni, álmatlanságban szenved, és bizonyos helyzetekben szorítást érez a mellkasában.

Az energiatöbblet okozhat tompa fejfájást, szédülést, keringési zavarokat, feszítő érzést vagy fájdalmat a mellkasban vagy a gyomorban, a vastagbélgyulladás következtében, pedig hasmenést vagy székrekedést.

A felborult egyensúly túlérzékenységhez, dekoncentráltsághoz és alvási zavarokhoz vezethet.

A szívburok meridián a koszorúérrel kapcsolatban álló keringési műkődésekért felelős, de ez a meridián szabályozza általában a tápanyag beviteli és a keringési funkciókat is.