bélfekély

Kereklapu, partilapu, lókörműfű, szattyú. Tussilago farfara L

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó, nyirkos réteken, csatorna- és árokpartokon, agyagos szakadékos helyeken, gyakran téglagyári agyagbányákban is nagy tömegekben termő évelő növény.

Gyökértörzse kisujjnyi vastag, hengeres, kúszó; ebből sokfonalas gyökér ered. Szárai kora tavasszal, a levelek megjelenése előtt fejlődnek. 10-30 cm hosszúak, pikkelylevelesek, tetejükön egy virágzattal. A fészek kb. 2 cm átmérőjű, fészekpikkelyei egysorosak. A virágok élénksárgák, csészéjük fehér bóbitaszőrökből áll. Levelei tőből erednek, hosszú nyelűek. Lemezük 10-25 cm széles, szíves kerekded vagy szögletes kerületű, széle öblös, egyenlőtlenül aprón fogazott, felszínén sötétzöld, fonákján, pedig fehéren vagy szürkén molyhosan szőrös. Erezetük 7-11 ága a levél nyelébe tenyeresen összefut, március-áprilisban virágzik.

A martilapu virágzatait (Farfarae flos) félig nyitott állapotukban kocsányrész nélkül, valamint a kifejlett, ép, egészséges leveleit (Farfarae folium), legfeljebb 3 cm hosszú nyélrésszel kell gyűjteni. Mindkét fajta növényrészből 8 kg friss anyagra van szükség 1-1 kg száraz áru előállításához.

A virágdrog nyálkát, xantofillt (sárga festéket), cseranyagot, nyomokban illóolajat, faradiol-triterpént,- fitoszterineket és szteréneket tartalmaz.

A levéldrog nyálkát, 0,05% keserű glikozidát, 17% vaszöldítő csersavat, galluszsavat, inulint, paraffint, sztearinsavat, palmitinsavat, fitoszterineket, sok salétromsavat, kb. 3% cink-sót tartalmaz.

Teája légzőszervi megbetegedések igen hatásos gyógyszere. A levelet asztmások - görcsös köhögésük csillapítására - pipába tömve is füstölik. Gyomor- és bélfekély elleni teák alkotórészeként is használják.

A martilapu régóta megbecsült köptető, köhögés elleni szer. Az ókor orvosaitól Kneipp páterig egyöntetűen nagyra értékelik „a mell minden betegségei ellen". Virága és levele a drog. 7-8% nyálkaanyagot, valamint keserű glikozidát, csersavat, cinksót, fitoszterineket tartalmaz. A gyulladt légúti nyálkahártya ingerlékenységét csökkenti, a köhögést csillapítja, köptet, a gyulladást szünteti. Mivel keserűanyag is van benne, ezért étvágyjavító, Tonizáló hatású. Idült tüdőtágulás és szilikózis esetén különösen ajánlott. E két esetben a reggeli kínzó köhögés, a reggeli felköhögési nehézség jellemző. Mindjárt reggel, még az ágyban, reggeli előtt igyon meg a beteg egy csésze, forró martilaputeát. (Este elkészíthető és reggelig termoszban tárolható.) Elkészítési mód: 1-2 kávéskanálnyi martilapulevelet forrázzunk le 2 deci vízzel, és 10 percig hagyjuk állni, szűrjük le, és forrósítsuk újra. Este, lefekvés előtt is igyon meg a beteg egy csészényi teát.

Orbáncfű (Hypericum perforatum.Lyukaslevelűfű, csemegefű, patikai csengővirág, vérfű)

36-60 cm magas növény, melynek szára kétélű, levele tojásdad, virágzata sokvirágú bogernyő. Az egyes virágok sárgák.

Nálunk ritkás erdőkben, cserjés lejtőkön, mezőkön, főleg száraz hegyvidéken fordul elő.

Hatóanyaga: illóolaj, csersav, invert cukor, cerylalkohol és hypericin stb.

Leveles, virágos szárát gyűjtjük (hyperici herba).

A drog (Hyperici herba) glikozidát, cseranyagot, színanyagot, cukrot, kolint, pektint, nikotinsavat stb. tartalmaz. Teáját gyomor- és bélfekély, magas vérnyomás, emésztési zavarok, belső és külső vérzések, vese- és epebántalmak ellen használják. Forrázatával külsőleg bőrbántalmakat és nehezen gyógyuló sebeket kezelnek. Öblögetőként torokgyulladás és fogínysorvadás ellen is használják.

Az orbáncfű a májbaj, vízibetegség, krónikus szívbaj és ideggyengeség legrégibb gyógyszere. Nyálkaoldó, vizelethajtó, veseműködést támogató és gyomorégés elleni szer. A belőle készült fürdő az altesti szerveket erősíti. Tea készítésekor 10 gr-ot vegyünk 1/4 1 vízre. Olajban főzve sebkezelésre alkalmas. Bőrgyulladás és ekcémára külsőleg ajánlják.

Az idegállomány sérülés okozta zavarainál, vérszegénységnél, szellemi kimerültségnél alkalmazott orvosszer. Nőgyógyászat terén is értékes gyógyszer az orvos kezében.

Vizelethajtó tea: végy egyenlő részben orbáncfüvet, tövises iglicét, összezúzott borókabogyót, édesgyökeret. E keverékből 1 csésze teához 1 evőkanálnyit vegyél 1/41 vízre.

Az orvosi szemvidítófű (Euphrasia officinalis) a tátogatók családjába tartozó, hegy- és dombvidékeink nyirkosabb rétjein termő, egyéves növény. Szára 10-20 cm magas, bokrosan elágazó. Levelei keresztben átellenesen állnak, az alsók ék alakúak, a felsőbbek széles, tojásdadok, 1-1,5 cm hosszúak, erősen kihegyezetten fogas szélűek.

Az orvosi szemvidítófű virága a levelek hónaljában egyenként ülnek, pártájuk

kb. 1 cm hosszú, kétajkú, tarkázott fehér színű. Egész nyáron át virágzik.

A drog aukubin (rhinantin) glikozidot, 0,15% illóolajat, zsíros olajat, keserűanyagot, 3-8% gallusz csersavat, gyantát, kék festéket tartalmaz.

Teája gyomorfekély és bélfekély elleni szer. Forrázatát „szemgyengeség" ellen borogatásul használják.