belső vérzés

A lógesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum) a vadgesztenyefélék családjába tartozó, parkokban, fasorokban, temetőkben sokfelé ültetett díszfa.

A fa nagy bugában álló, fehér vagy pirosas virágai, az öt-hét levélkéjű, tenyeresen összetett levelei, valamint a tüskés tokterméséből kifejtett, vörösesbarna, vékony, de szívós, nagy festék- és csersav tartalmú héjú magjai, újabban, pedig a fa kérge szolgáltatják a drogokat.

A virágdrog kampferol ramnoglikozidot, rutint, izokvercitrint flavon glikozidot, cseranyagot, kolint, purin származékokat és szaponint tartalmaz.

Hatása összehúzó, erősítő, gyomorgörcsoldó és bélgörcsoldó, trombózist megelőző

A levéldrog tartalmaz: eszkuletint, eszkulint, fraxin glikozidot, C-vitamint, kvercitrint, kolint, kevés szaponint, purin-származékokat (adenozin, adenin, guanin).

Házi-szerként bélhurut, belső vérzések ellen, külsőleg pedig pattanásos arcbőr kezelésére mosdóvíz gyanánt használják. A külföldi eredetű Hamamelisz (gyűrűfa) cserje levelének, kozmetikai arcvizek készítésére, pótlására alkalmas.

A magdrog tartalmaz: 10-30% eszcint, szaponint, 40-60% keményítőt, 9% cukrot, 8-10% fehérjét, 2% katekin-csersavat, kolint, purinszármazékokat, 5% olein tartalmú zsíros olajat, flavonokat, kolint, B-, C-, K-vitamint.

A lógesztenye készítményei az erek átbocsátóképességét csökkentik (eszcinhatás), az érrendszert erősítik, trombózist, lábszárfekélyt, a visszérgyulladást gyógyítják, a véralvadást lassítják, enyhítik a fájdalmas havi vérzést, megszüntetik a sérülések utáni, valamint az agy- és tüdővizenyőt stb.

A lógesztenye kérgéből előállított eszkulin kumarin származékot napozó, fényvédő kenőcsök és krémek, napolajak készítésére használják. A készítmények az ártalmas ultraviola sugarakat elnyelik.

A szaponin tartalmától megfosztott magot állatok takarmányozására fel lehet használni.

A magot házi-szerként finom kelmék mosására is használják. Előállítható a magból étkezésre is alkalmas zsíros olaj, alkohol, cserzőanyag és ragasztóanyag (dextrin) is.

Nadálytő, fekete (Symphytum officinale Forrasztófű, madárgyökér, sarkosfű

Az egész növény serteszőröktől érdes, a középső szárlevelek a következő levélig futnak, hosszúkásak, lándzsa alakúak, a virág ibolyaszínű, néha sárgásfehér.

Nedves helyeken, árkokban gyakori. Gyökere képezi a drogot: symphyti radix.

Hatóanyaga: symphitin, cyrnoglossin, consolidin, allantoin, csersav, nyálka stb.

A szívre hasonló hatással van, mint a galagonya (lásd ott). Főzete nyálkaoldó is.

Meleg pakolást adnak reumatikus és köszvényes izületi bajoknál, érgörcs és íngyulladáskor, amikor a fájdalmakat gyorsan szünteti, a karok mozgékonysága, vérellátása gyorsan bekövetkezik. (Lábfürdő.)

Főzete a fogmeder gennyfolyását elősegíti. Belső vérzésnél, cukorbajosok bélrenyheségénél, nyálkás hurutnál ugyancsak ajánlják.

Százszorszép (Bellis perennis Tavaszthozófű, bojtike)

Hatóanyaga: szerves savak, keserűanyag, illóolaj, inulin, saponin stb.

A virágzat a véredény rendszerre van befolyással. Belső vérzést szüntet.

A népgyógyászatban használata elterjedt ugyan, de különben mind kevesebbet alkalmazzák, mint oldót, hashajtót, fájdalmat és görcscsillapítót.

Forrázatot és tinktúrát készítenek belőle.

A vérhasgyökér vagy vérontó pimpó (Potentilla erecta) a rózsafélék családjába tartozó, nyirkos réteken, lápos erdőkben termő, göcsös gyökértörzsű, sárga virágú, alacsony, évelő növény. Gyökértörzse sok csersavat tartalmaz.

A vérhasgyökér főzetét belsőleg makacs bélhurut ellen, belső vérzések csillapítására, külsőleg gyulladt testrészek borogatására, fogíny erősítésére és torokgyulladás ellen öblögetőként használják.

A drog tartalmaz: 20% katekin vaszöldítő csersavat, tormentillavöröst, flobafént, tormentillín glikozidot, tormentolt, ellágsavat, gyantát, gumit, kinosavat, illóolaj-nyomokat.