bolhák
|
Szára felemelkedő, 15-40 cm magas, egyszerű vagy elágazó, tompán négyélű. Levelei 1-2 cm hosszúak, tojásdadok, nyélre-futók, tompa hegyűek, ép szélűek vagy finoman fogazottak. A mocsári menta virágai levélhónalji örvökben állnak, kicsinyek, bíborlila színűek, júniustól őszig nyílnak. A növény illata a borsosmenta és kakukkfű keverékére emlékeztető. A drog (Pulegii herba) 1-2% illóolajat, keserűanyagot, heszperidin flavonglikozidot, diozmint, gyantát s cseranyagot tartalmaz. Teája szélhajtó, görcsoldó, bélféregűző, epehajtó hatású. Sárgaság ellen is fogyasztják. Óvatosan használandó, mert a drog erősebb hatásúnak ismert! Vidéken a friss növényt bolhák ellen a szalmazsákba teszik. Illóolaját asztma ellen inhalálásra, reuma elleni bedörzsölők készítésére, valamint az illatszeriparban is alkalmazzák.
Finomra megporítva a növényvédelemben porozószerként, lakásokban bolhák, poloskák, svábbogarak ellen, valamint hintőporokhoz keverve az állatok bőrélősködőik ellen használják. Finom, szagtalan petróleummal készült rovarporvirág-kivonatot legyek, szúnyogok, molyok irtására használják.
|
|
|

Az ajakosok családjába tartozó mocsári menta (csombormenta, Mentha pulegium) árterületeken, mocsaras helyeken, árokparton, nyirkos réteken termő, évelő, illatos növény.
Rovarporvirág (Pyrethrum cinerariaefolium) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, Dél Európa karsztos vidékein is vadon termő, nálunk termesztett, évelő növény. Virágzata (Pyrethri flos) rovarölő, emberre és állatra is ártalmas anyagokat: piretrin I és piretrin II nevű észtereket (0,5-1,5%), 0,3% illóolajat, krizantint, gyantát, egy glikozidot tartalmaz. A piretrin I mérgezőbb, mint a piretrin II.