A Trichotillománia a szőrzet, főleg a fejen található haj, szemöldök, szempilla kényszeres tépkedése. Kétségbeesett akció „haját tépi", amely nagy feszültség hatására jön létre, és csak a sikeres kitépést követően enyhül. Az agresszió kiélése rövid időre megkönnyebbülést hoz, saját erőnk szimbolikus megjelenítése, a hatalom és kisugárzás autoagresszív módon történő megsemmisítése. Rosszat akarunk magunknak, gyengének tartjuk és mutatjuk magunkat, vaj van a fejünkön. Negatívan látjuk önmagunkat, és lerombolunk minden méltó dolgot, nem engedjük meg magunknak a kalandokat, a kicsapongást „kinövéseket", hanem épp ellenkezőleg, megrövidítjük magunkat és a hajunkat. Magunk verjük, tépjük ki a saját fejünkből a rossz ötleteket, hazugságokat, magunk fosztjuk meg önmagunkat hajkoronánktól, amíg végül „tépett" frizuránk lesz. Extrém esetben kopaszság, illetve igazi fegyenc- vagy szerzetesfrizura a végeredmény. Az egyiket a társadalom tiltja el mindentől, a másik önként von meg magától minden külsőséget, mi ebbe a kategóriába tartozunk. Komplikáció bélelzáródás, mivel az autoagresszió ebben az esetben gyakran a kitépett haj lenyelésével jár, ami végül bélcsavarodást okoz.
Amit tenni kell!
Tudatosítsuk saját agressziónkat, ami személyes kisugárzásunk ellen irányul, tudatosítsuk önmagunkban az egó hatalmi igényeinek elnyomását. Egy szertartás keretén belül vágjuk le az összes hajunkat, az ilyen zaklatott tevékenységben felismerni az értelmetlenséget, de annak lehetőségét is, hogy a szerzetesfrizura által szimbolizált magasabb tudati szintekre jussunk, találjunk okosabb módszert agressziónk és életerőnk megéléséhez. Bocsássunk meg önmagunknak, és engedjük meg, hogy önmagunkká váljunk, hogy megvalósíthassuk és elismerhessük önmagunkat. Ismerjük fel a belső megvalósulás vágyát, amely a kisugárzás (haj) szimbólumainak elpusztításában rejlik, és valósítsuk meg azt a külvilágban (a „tépett tyúkból" váljunk „apácává" vagy „szerzetessé"