csecsemő
|
A fokozott kilégzés és belégzés prána az életenergia túladagolása által görcsök alakulhatnak ki. Szükség félelem, ha a születés traumáját még nem dolgoztuk fel kellőképpen az embrionális póz felvételében, megnyilvánul, a szervezet ki akarja szabadítani magát ebből a szűk, lélegzetelállítóan félelmetes helyzetből, túl nagy szelet kavarunk, sok hűhó semmiért.
Amit tenni kell! Lélegezzünk tovább, mélyüljünk el a folyamatban a félelem legmélyebb pontjáig, itt nyilvánul meg ugyanis a leginkább a szükség, a bezártság érzése, csak így szabadíthatjuk fel önmagunkat. Vegyük fel a harcot az ősi félelmekkel gyakran a születés traumájából adódóan, hiszen a szülőcsatorna az egyik legszűkebb terep, amelyen a csecsemőnek át kell küzdenie magát. Hagyjuk, hogy elárasszon minket a légzésből fakadó energia, az energiaáramlás gátjai felszakadjanak, ássunk le egészen problémáink gyökeréhez, hogy utána, amikor a szűkösség kellőképpen tudatossá vált, észrevehessük a mögötte rejlő bőséget, tágasságot. A külvilággal való mély és tudatos eszmecsere által mély légzés szabadítsuk ki magunkat félelmeink bilincséből. Engedjük, hogy új szelek fújjanak az életünkben, hagyjuk, hogy mámoros bűvöletbe ejtsen a prána életenergia ereje. Érezzük át korlátlanságunkat és a határtalan életörömöt, amely minden egyes levegővételkor elönti testünket, lelkünket.
Amit tenni kell! Az anyánál felismerni a hiányos táplálkozást, és feltárni a mögöttes okokat, belátni, hogy ez a helyzet mennyire veszélyezteti a gyermek életét, például az intelligencia fejlődését. Lepényelégtelenség esetén idejében megbékülni a terhességgel és az anyaszereppel, a gyermekbe bizalmat helyezni, táplálni és szolgálni.
Amit tenni kell! Tejótvar esetén az érintett szülők számára, akiknek problémáit gyakran a gyermekek tükrözik, az anya tudatosítsa esetleges belső ellenszenvét. Részesítse a gyermeket gyakori testi kapcsolatban szoptatás, de figyeljen arra is, hogy emocionálisan és, vagy testileg ne önmaga miatt tegye ezt. A baba bőrfelülete lehetőleg gyakran érintkezzen az anyáéval, de más felületekkel is találkozzon, levegővel, széllel, homokkal, nappal, vízzel és földdel. Gondoskodjunk a gyermek és önmagunk számára elegendő kapcsolatról, érintésről.
Ujjszopás közben az édesanyám hasában érzett komfortérzést szeretném újraélni. Az is előfordul, hogy a hüvelykujj helyett a középső ujjamat szopom, amely az érzékenységet jelképezi. A szám melege és biztonsága biztonságérzetet, a külvilágtól való védettségérzést nyújtja számomra. Meg kell erősítenem a belső biztonságérzetemet, úgy, hogy foglalkozom magammal, és örömet szerzek magamnak.
|
Hiperventilláció esetén a szervezetet elárasztja az életenergia oxigén, prána, miközben túl sok salakanyag széndioxid vész el, ebben a túlzottan tiszta helyzetben minden tisztátalan dolog felszínre kerül, és távozik. Ami gátolja saját fejlődésünket, megnyilvánulhat, mint születési minta, de szexuális problémák vagy túlzott ragaszkodás is megmutatkozhat általa, felszínre törhet a ridegség, a ki nem élt gyász vagy öröm.
Lepényelégtelenség vagy placenta elégtelenség esetén az anyánál, képtelen a gyermeket a szükséges ideig megfelelően táplálni. A gyermeknél alultápláltság, a placenta bolyhok szklerózisa miatt a placenta vérellátási zavarai erősen dohányzó anyáknál, nem megfelelő táplálkozásnál, mérgezőanyag túlterhelésnél, huzamos ideig tartó fogamzásgátló szedésénél, túlhordott csecsemőknél.
Csecsemőknél a tejótvar, nedvedző, viszkető kiütés az arcon és a fülek mögött, valamint esetleg a szemöldök tájékán. Idősebb gyerekeken száraz, korpás, viszkető kiütés különösen a nagyízületi hajlatokban. A tejótvar a második életév végéig általában visszafejlődik. Lelki okai mögött a baba határokat érintő konfliktusa, mert úgy érzi, hogy túl kevéssé érintik, szeretgetik, de taszító kiütéseivel még jobban hárítja az érintést. Érzelmileg elhanyagolttá válik, kísérlet, hogy áttörje elszigeteltségét, nehézségei vannak a magzatburok vízi világából át kell lépnie ebbe a levegős világba, vedleni szeretne, kibújni a bőréből.
Az ujjszopás a csecsemőkorban, sok esetben, a kisgyermekkorban is még megfigyelhető. Az idő múlásával általában megszűnik. Kóros esetben, gyermekkorban, esetleg serdülőkorban is fennmarad, illetve kialakulhat. Az ujjszopás nem jelent önálló betegségkategóriát, a sztereotíp mozgászavarok csoportjába sorolható.