daganatellenes

Fagyöngy, gyimbor, madárlép. Viscum album L.

A fakinfélék (Loranthaceae) családjába tartozó, lombos fákon: akácon, nyárfán, hársfán, elhanyagolt alma- és körtefákon stb. élő, félélősködő, kétlaki, gömb alakú cserje.

Szára fás, tömör, ízelt, többszörösen villásan elágazó; vastagabb részének kérge barna, a vékonyabbé, pedig sárgászöld színű. Levelei átellenesek, zöldek vagy zöldessárgák, bőrneműek, 3-6 cm hosszúak, tompa csúcsúak, ép szélűek, kopaszok, áttelelők. Virágai aprók, a szárak elágazásainál csoportosan állnak. Termése borsónyi, éretten fehér színű, áttetsző, sűrű ragadós nedvű, kétmagvú bogyó.

A drog tartalmaz: kolint, acetilkolint, propionilkolin vérnyomáscsökkentő anyagot, szívre ható viszkotoxin proteint savanyú szaponint, gyantaalkoholokat, mannitot, cukrot, inozitot, keményítőt, zsírsavakat, cerilalkoholt, oxidőz enzimet, csak a bogyóban viszcint: ragadós, lágy gyantát. Hatása vérnyomáscsökkentő, görcsoldó, belső (tüdő-, gyomor-, méh-, bél-) vérzéseket megszüntető, valamint szívműködést serkentő hatású.

Hatóanyagai mindig komplex módon befolyásolják a szervezet működését, mennyiségük és összetételük nagyon változó, elsősorban attól a gazdanövénytó) függ, melyen a fagyöngy élősködik. Az almafáról, tölgyfáról gyűjtött a legértékesebb, valamivel kevésbé értékes a jegenyefenyőn, nyírfán, kőrisfán növő, legkevésbé felelnek meg a juharról, hársról, dióról, fűzről, nyárfáról gyűjtött egyedek.

Egyik leghatásosabb gyógyszere az érelmeszesedés esetében jelentkező magas vérnyomásnak és az ezzel rendszerint velejáró szédülésnek.

A gyermekgyógyászatban görcsoldónak és epilepszia ellen is használják (10 gr 1/41 vízre). Női vérzéseknél sikeresen rendelik főzet alakjában. Bogyói féregűzők.

A görög mitológiában is helyet kapott a fagyöngy, mert örökzöldje a tavasz visszatértébe vetett reményt tartotta fenn. A kelta druidák – más népekhez hasonlóan – nagyon tisztelték, mert amikor minden más növény téli álomba merül, ez zöldell, mintha az életerő belé vonult volna vissza. Az első téli újhold utáni hatodik napon a pap aranysarlóval vágta le a fagyöngy ágait, s mikor lehullottak, kijelölt férfiak a fa tövében vászonlepedőbe fogták fel őket, vigyázva, ne érintkezzenek a tisztátalan földdel; majd a fagyöngyből, áldozati állat véréből és hagymából áldást és egészséget, adó italt főztek.

A német néphit szerint is az új élet záloga és a termékenység szimbóluma a fagyöngy.

A középkori füvészkönyvek mindegyikében találhatunk utalást rá. Collbath angol orvos 1729-ben külön könyvecskét adott ki róla, Hufeland is részletesen foglalkozott vele. Ezután – a népi használaton kívül – feledésbe merült, Kneipp fedezte fel újra és vált értékének hirdetőjévé. Azóta orvosok, biológusok és botanikusok kutatásainak köszönhetően sok titka lelepleződött.

Bizalommal fordulhatnak felé a szív és érbetegek, mert fő hatóanyaga, egy acetilkolinnal rokon kolinszármazék, vérnyomáscsökkentő hatású. Szívre ható polipeptideket (viszkotoxint) is tartalmaz. Kizárólag a fehér fagyöngy levelei és hajtásai gyógyító drogok.

Nyugtató hatású gyógynövényekkel kombinálva ideges szívpanaszokban jó eredmény várható a fagyöngytől. Kedvezően hat az elhasználódási betegségekben, például érelmeszesedésben, időskori szívártalmakban. A magas vérnyomást csökkenti, az alacsonyt emeli. Ez azzal magyarázható, hogy a szívműködést erősíti, a vérkeringést szabályozza, s ez által megszünteti a szédülést, fejfájást, fülzúgást.

2-4 kávéskanálnyi leveles hajtását két és fél deci állott vízben szobahőmérsékleten áztassuk estétől reggelig. Felét éhgyomorra, reggeli előtt, másik felét utána fogyasszuk el. Aznap esetleg még egy adag fogyasztható.

Fenti fő hatásán kívül elősegítheti a menstruációs vérzések szabályozódását, a méhvérzés-zavarok megszűnését is. Fokozza az anyagcserét, az emésztőmirigyek tevékenységét, s ez által az előzőleg csökkent testi és szellemi teljesítőképességet. Daganatellenes hatása is van. (lscador néven injekció készül belőle.)

Sárgagyökér, aranypecsét Hydrastis canadensis

Az Észak-Amerikában honos sárgagyökér az ott élő indiánok fontos gyógyszere volt.

Használták szemgyulladás, torokfájás, emésztési zavarok kezelésére. Gyökerének sárga levével festettek. A 19. században a Thomsonian gyógynövénycég alapítója rendkívül népszerűvé tette, mint fertőtlenítőszert, ő adta neki a sárgagyökér helyett az aranypecsét nevet. Később a természetgyógyászok hydrastis néven szinte univerzálisan alkalmazták. Külsőleg aranyér, végbélrepedés, fertőző kötőhártya gyulladás, ekcéma, kelések és sebek kezelésére, belsőleg megfázások, mandulagyulladás, diftéria, méhpanaszok, szülés utáni vérzés, emésztési zavarok, általános gyengeség kezelésére használták. Az amerikai polgárháború után aranykorát élte, mivel számos, recept nélkül is árusított gyógyszer alkotórésze lett. Mivel ára vetekedett a ginzengével, annyit gyűjtöttek belőle, hogy majdnem kipusztult. Jó ára miatt hamisították is. Népszerűsége igen nagyra nőtt, a szegények ginzengjének hívták, mivel tulajdonságai valóban az életet hosszabbító csodagyökéréivel azonosak.

Ma már termesztik, azonban ára még mindig magas és hamisítása is gondot okoz.

A hidrasztisz, vagyis a sárgagyökér kicsi, egyenesen álló évelő növény. Szőrös, évenként újra növő, bíborba játszó szára rövid, bütykös, sárgabarna kérgű és világossárga belsejű gyökértörzsből ered. Szárnyalt levelei kissé hasonlítanak a málnáéihoz. Apró zöldes fehér virágai tavasszal nyílnak, narancsvörös bogyókat teremnek. Két fontos hatóanyaga van, a berberín és a hidrasztin. A berberín erősíti az immunrendszert, csökkenti a vérnyomást. A hidrasztin ugyanakkor növeli. Avatott felhasználását, alkalmazását bízzuk szakemberekre! Vigyázzunk, nehogy a vérpipaccsal (Sanguinaria canadensis) hamisítsák, felcseréljék ugyanis megszárítva ez is sárga, azonban erőteljes hashajtó, hányingert, gyomorégést, szomjúságot okoz. Ha valaki Hydrastisként, sárgagyökérként adott volna el gyógyító szert, s az ilyen tüneteket okozna, akkor hamisított droggal csaptak be: vérpipaccsal az eredeti helyett.

A modern természetgyógyászat külsőleg, mint fertőtlenítőt (sebek tisztítására), íngyulladások, szájsebek, ekcéma, kopaszító sömör, epidermofitózis. (lábujjak közti kipállás), viszketés és kötőhártya-gyulladás gyógyítására ajánlja. Belsőleg emésztési zavarok, megfázások ellenszere, erős vérzéscsillapító és vizelethajtó. A homeopátia fontos alapanyaga. Az alkoholizmus, az asztma, az emésztési panaszok, a daganatos betegségek, a vérzékenység és a májbetegségek homeopátiás gyógyszerei készülnek belőle.

Cordyceps sinensis

A cordyceps egy élősködő, amely egy adott hernyófajon fejlődik ki, az állatból táplálkozik, majd tavaszra hajtássá fejlődik. Kínában hagyományosan a halott lárva és a gomba elegyét használták gyógyászati célokra, ám ma a Tung Csung Hszia Cangot már gyakran gabonán termesztik. Az ősi Kínában a cordycepset gyakran kacsasülttel együtt főzték meg, és az így készült gyógyító hatású ételt kizárólag a császár és családja fogyaszthatta.

Felhasználandó része:

A Hepialus armoricanus lárváján levő gomba teljes egészében felhasználható

Tulajdonságai:

Édes

Érintett meridián csatornák:

Tüdő meridián, vese meridián

Hatásai:

Csökkenti a rákos daganatok kialakulásának kockázatát, asztma elleni és nyugtató hatású, stimulálja a mellékvesét, antibakteriális

Alkalmazása:

• a tüdő táplálására, a vese és az esszencia erősítésére
• a tüdő yin erősítésére és köhögés ellen

Adagolása:

6-9 gramm

Együttes alkalmazása:

Általában kacsa-, csirke- vagy disznóhússal sütik meg. Remek élénkítő szer kimerültség és gyenge Vej csi esetén. Kombinálható Tu Csunggal és Jin Jang Huóval impotencia és gyenge vese yang-hoz kapcsolódó hátfájdalmak ellen. Köhögés és asztma esetén Hszing Zsennel és más gyógynövényekkel együtt is.

Ellenjavallat:

Nem alkalmazható külső/ felszíni szindrómák esetén.