egyensúlyszerv

A szédülés olyan forgó érzés, mintha mozdulatlan tárgyak között forognánk, vagy mintha ezek a tárgyak forognának körülöttünk.

Tünetei és okai

A valódi szédülés megérdemli a nevét. De gyakran helytelenül szédülésről beszélünk akkor is, ha a betegnek csak múló bizonytalanság érzete van, főként akkor, ha hirtelen helyzetet változtat, vagy ha gyorsan elfordítja a fejét. Kezelésünk mind a két variációra kiterjed, mindig együtt kezeljük őket.

A valódi vagy álszédülés két helyről eredhet, a fülből és a gerincoszlopból.

A belső fülhöz tartozó szédülés a Méniére-betegség, ez erős szédüléssel, fülzúgással és süketséggel jár. Akár változtatja a beteg a fej helyzetét, akár teljesen mozdulatlan marad, erősen szédül. E nagy szédülésekhez émelygés, hányás, és elviselhetetlenül rossz közérzet járul. Ugyanilyen szédüléseket okoz a koponyában lezajló trauma. Mindkét esetben a fülben lévő folyadék nyomásváltozása a kiváltó ok.

A belső fül, olyan szerveket tartalmaz, amelyek a halláshoz és az egyensúlyhoz egyaránt szükségesek ez a labirintszerv,  egyensúlyszerv a félkörívű járataival. A tér három síkjában lévő félkörívű ívjáratok adják az egyensúlyérzést. Akár túl nagy, akár túl alacsony a belső vagy külső folyadéknyomás, ez a szervet teljesen megzavarja, innen a szédülés.

Ezzel ellentétben, a gerinccel összefüggő szédülések mechanizmusa sokkal közvetettebb. A nyakcsigolyában, amelyet valójában hét egymás alatt lévő csigolya alkot, olyan artéria halad, amelynek neve pontosan gerinc artéria. Ez az artéria táplálja a kisagyat, amely az egyensúlyérzés második központja a fül mellett. Ez az artéria feszessé válik abban a kis járatban, amely tartalmazza a kisagy vérellátása fokozatosan akadozni kezd, és bekövetkezik az egyensúlyvesztés érzése. Ennél is könnyebben  lép fel, amikor a gerincoszlop maga is rendellenes, csigolyái elmozdultak, vagy izületi gyulladástól deformálódtak.

Végül a szédülések álszédülések eredhetnek abból is, ha a feszültség  vérnyomás, tenzio túl alacsony vagy nagyfokú vérszegénység forog fenn.

Hagyományos kezelés

A fül okozta szédülésnek, különösen a Méniére-betegségnek kevés gyógymódja van. Az értágítókkal történő kísérletezés nagyon eltérő eredményeket adott. A gerinc okozta szédülésnél jelentősen javíthat a helyzeten egy szakavatott nagyon kompetens személy által végzett kezelés.

Akupresszúrás pontok

Gyógykezelésünk szintén nagyon eltérő eredményekkel jár. Mivel ártalmatlan, mindig megérdemli, hogy külön vagy más kezelési módokkal együtt kipróbáljuk.

Kettő fő, kettő kiegészítő pont.

A fő akupresszúra pontok

Az első pont a kézháton van, a 4. és 5. ujjat elválasztó szögben. A második a koponyán, vízszintesen 5 ujjnyira a fül felső szélétől található.

Kiegészítő akupresszúra pontok

Az első pont a koponya hátsó szélén van, kétujjnyira a fül mögött. A második a fül előtt, éppen a fülkagyló porcának hallójárat előtti kiemelkedése, amely előre zárja a hallójáratot.

A Méniére-szédülés esetén a fő pontokat hosszan, 10-30 percig kell stimulálni, naponta többször. Ezzel szemben sokkal mérsékeltebb ingerlés 2-3 perc, 2-3-szor naponta, elég a gerinc, vagy vérnyomás okozta szédülések vagy álszédülések esetében.