fagyöngy

Fagyöngy, gyimbor, madárlép. Viscum album L.

A fakinfélék (Loranthaceae) családjába tartozó, lombos fákon: akácon, nyárfán, hársfán, elhanyagolt alma- és körtefákon stb. élő, félélősködő, kétlaki, gömb alakú cserje.

Szára fás, tömör, ízelt, többszörösen villásan elágazó; vastagabb részének kérge barna, a vékonyabbé, pedig sárgászöld színű. Levelei átellenesek, zöldek vagy zöldessárgák, bőrneműek, 3-6 cm hosszúak, tompa csúcsúak, ép szélűek, kopaszok, áttelelők. Virágai aprók, a szárak elágazásainál csoportosan állnak. Termése borsónyi, éretten fehér színű, áttetsző, sűrű ragadós nedvű, kétmagvú bogyó.

A drog tartalmaz: kolint, acetilkolint, propionilkolin vérnyomáscsökkentő anyagot, szívre ható viszkotoxin proteint savanyú szaponint, gyantaalkoholokat, mannitot, cukrot, inozitot, keményítőt, zsírsavakat, cerilalkoholt, oxidőz enzimet, csak a bogyóban viszcint: ragadós, lágy gyantát. Hatása vérnyomáscsökkentő, görcsoldó, belső (tüdő-, gyomor-, méh-, bél-) vérzéseket megszüntető, valamint szívműködést serkentő hatású.

Hatóanyagai mindig komplex módon befolyásolják a szervezet működését, mennyiségük és összetételük nagyon változó, elsősorban attól a gazdanövénytó) függ, melyen a fagyöngy élősködik. Az almafáról, tölgyfáról gyűjtött a legértékesebb, valamivel kevésbé értékes a jegenyefenyőn, nyírfán, kőrisfán növő, legkevésbé felelnek meg a juharról, hársról, dióról, fűzről, nyárfáról gyűjtött egyedek.

Egyik leghatásosabb gyógyszere az érelmeszesedés esetében jelentkező magas vérnyomásnak és az ezzel rendszerint velejáró szédülésnek.

A gyermekgyógyászatban görcsoldónak és epilepszia ellen is használják (10 gr 1/41 vízre). Női vérzéseknél sikeresen rendelik főzet alakjában. Bogyói féregűzők.

A görög mitológiában is helyet kapott a fagyöngy, mert örökzöldje a tavasz visszatértébe vetett reményt tartotta fenn. A kelta druidák – más népekhez hasonlóan – nagyon tisztelték, mert amikor minden más növény téli álomba merül, ez zöldell, mintha az életerő belé vonult volna vissza. Az első téli újhold utáni hatodik napon a pap aranysarlóval vágta le a fagyöngy ágait, s mikor lehullottak, kijelölt férfiak a fa tövében vászonlepedőbe fogták fel őket, vigyázva, ne érintkezzenek a tisztátalan földdel; majd a fagyöngyből, áldozati állat véréből és hagymából áldást és egészséget, adó italt főztek.

A német néphit szerint is az új élet záloga és a termékenység szimbóluma a fagyöngy.

A középkori füvészkönyvek mindegyikében találhatunk utalást rá. Collbath angol orvos 1729-ben külön könyvecskét adott ki róla, Hufeland is részletesen foglalkozott vele. Ezután – a népi használaton kívül – feledésbe merült, Kneipp fedezte fel újra és vált értékének hirdetőjévé. Azóta orvosok, biológusok és botanikusok kutatásainak köszönhetően sok titka lelepleződött.

Bizalommal fordulhatnak felé a szív és érbetegek, mert fő hatóanyaga, egy acetilkolinnal rokon kolinszármazék, vérnyomáscsökkentő hatású. Szívre ható polipeptideket (viszkotoxint) is tartalmaz. Kizárólag a fehér fagyöngy levelei és hajtásai gyógyító drogok.

Nyugtató hatású gyógynövényekkel kombinálva ideges szívpanaszokban jó eredmény várható a fagyöngytől. Kedvezően hat az elhasználódási betegségekben, például érelmeszesedésben, időskori szívártalmakban. A magas vérnyomást csökkenti, az alacsonyt emeli. Ez azzal magyarázható, hogy a szívműködést erősíti, a vérkeringést szabályozza, s ez által megszünteti a szédülést, fejfájást, fülzúgást.

2-4 kávéskanálnyi leveles hajtását két és fél deci állott vízben szobahőmérsékleten áztassuk estétől reggelig. Felét éhgyomorra, reggeli előtt, másik felét utána fogyasszuk el. Aznap esetleg még egy adag fogyasztható.

Fenti fő hatásán kívül elősegítheti a menstruációs vérzések szabályozódását, a méhvérzés-zavarok megszűnését is. Fokozza az anyagcserét, az emésztőmirigyek tevékenységét, s ez által az előzőleg csökkent testi és szellemi teljesítőképességet. Daganatellenes hatása is van. (lscador néven injekció készül belőle.)