fehérvérűség

A rózsameténg (Vinca rosea L.) a télizöldfélék családjába tartozó, Ázsia, Afrika, Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi területein honos félcserje vagy évelő növény. Európa és más földrészek mérsékeltebb éghajlatú tájain kertekben dísznövényként nevelik.

Gyökere kb. 10 cm hosszú, erősen elágazó, kívül, belül fakó-sárga színű. Szára 40-60 cm hosszú, egyenes vagy felegyenesedő, elágazó, húsos, enyhén vagy erősebben pirosló.

A rózsameténg levelei keresztben átellenesek, nyelesek, lemezük 4-10 cm hosszú, elliptikus, ép szélű, tompa csúcsú, fénylő zöld, kopasz. Virágai a hajtások csúcsán 6-10-esével ülnek, fordított gyertyatartó alakúak, nem egyszerre nyílnak, átlag 4 cm átmérőjűek. A párta ötosztatú, fehér vagy lilásrózsaszínű, a cimpák kissé ferdén levágottak, kihegyezettek. A csésze 5 visszahajló szálas cimpájú, július elejétől szeptember végéig virágzik.

A drog (Catharanthi herba cumradice) rosszindulatú daganatok növekedését meggátló hatású alkaloidákat tartalmaz.

A népi gyógyászatban - eredeti termőhelyén - régóta használják skorbut, cukorbaj, fehérvérűség, bőrkiütések, fekélyek és még sokféle más betegség ellen.