flavonoid

Akác Fehér akác Robinia pseudoacacia

Észak-Amerikából származó, sokfelé ültetett, nálunk honos fa. Virágai (Flos robiniane sen Flos acaciae) robinin, akáciin nevű és egyéb flavonoid glikozidokat tartalmaznak, enyhe görcsoldó hatásúak. A gyomornedv kóros savbőségének (hiperacitiditás), a gyomorfal fokozott feszességének (fokozott tónusának) csökkentésére használják, 3%-os forrázatát langyosan, kortyonként fogyasztják (a napi adag 200-400 ml). Hosszabb használat esetében ajánlatos 3-5 percig főzött kivonatával folytatni a kezelést.

Leveleit a népi gyógyászatban vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő szerként tartják nyilván. Vizes kivonatát 10-15 perces főzéssel kell a levelekből előállítani.

Hosszabb használata óvatosságot igényel, mert a virágok kivételével az egész növény, mérgező: egy robin nevű polipeptidet (lektint) tartalmaz, amely a sejtosztódást befolyásolja, a vörös vértestecskék kicsapódását (agglutinációját) válthatja ki; a robin nagyobb mennyiségben, a kéregben, kisebb százalékban, a magvakban található és hőérzékeny (főzésre tönkremegy).

Virágját gyűjtik, szárítják, télen, meghűlés ellen forrázatát isszák. Izzasztó, mézzel köhögéscsillapító. Ugyanilyen jó tulajdonságú az akácméz is, mivel a fa kiváló méhlegelő. Az akácvirág főzete erős vizelethajtó. Két evőkanálnyi akácvirágot 4 dl vízzel leforrázunk, ebből napi 2x1 dl akár 40%-kal is növelheti a vizelet kiválasztást.

A régi görögök és a rómaiak az édesgyökeret (Glycyrrhiza glabra L.) tonizálóként alkalmazták. A hinduk hittek abban, hogy tejjel elkészített italként fokozza a szexuális képességet. A kínaiak azt tartották, hogy erősekké és kitartókká teszi őket a belőle készült tea.

Köhögéscsillapító szerként is megemlékeznek róla már az egyiptomi papiruszok és régi kínai füvészkönyvek is. A magyar népi orvoslás influenza, köhögés, asztma gyógyszereként, szamárköhögés ellenszereként alkalmazza. Az édesgyökér triterpén jellegű vegyülete gyulladáscsökkentő, flavonidjai görcsoldóak. Használják gyógyszerekben és teakeverékekben íz javítónak, hatása nyálkaoldó, emésztést serkentő, vizelethajtó, vértisztító. Gyomorfekély és bélfekély gyógyítására is ajánlják.

Teofrasztosz, a botanika atyja (i. e. 390-305) ezt írta róla: „Csillapítja a szomjúságot, ha szájunkban tartjuk. Azt mondják, hogy a szkíták ezzel és kancatejjel, sajttal 11-22 napig is kibírják, anélkül hogy innának." Régi szerzők gyakran „szkítiai gyökér"-nek nevezik, mert – elsősorban Teofrasztosz nyomán – úgy tudták, hogy a szkíták, az ókor ezen, félelmetes harcosai édesgyökeret rágva képesek voltak napokig étlen-szomjan vándorolni. Tény, hogy Európa déli részein kívül vadon nő a Kaukázus és Irán azon területén is, melyet valaha a szkíták foglaltak el. Másrészt a gyökér glycyrrizin, glycyrrizinsav nevű anyaga a nádcukornál ötvenszer édesebb, és míg minden más édesség, cukorfajta növeli a szomjúságot, az édesgyökér éppen ellenkezőleg, csillapítja. Ezen kívül gyulladáscsökkentő, a gyomorfalizomzat tónusát fokozó, emésztésjavító, köptető, enyhe hashajtó hatása is van. Triterpén jellegű hatóanyagai a mellékvesék egyes hormonjaihoz hasonlóak, azokkal szinte azonos szerkezetűek. Márpedig a mellékvesekéreg hormonjainak döntő szerepük van a szervezet stresszekkel, fertőzésekkel szembeni védekezésében, általában dinamizmusát, életerejét biztosítják. A mellékvese hiányos működésekor egyre fokozódó gyengeség, elesettség, lesoványodás, izomgyengeség, vérnyomássüllyedés, étvágytalanság, hőmérséklet-csökkenés következik be. Nemcsak mellékvesehormon-szerű, hanem nőihormon-szerű hatóanyagok is találhatók az édesgyökérben.

Dél-Európában sok édesgyökeres vizet fogyasztanak, mert jó vértisztítónak tartják. Törökországban népszerű az édesgyökér sörbet. Belgiumban és Franciaországban az acélipari dolgozók közül sokan isznak – népi gyógyszerként – víz helyett édesgyökéritalt, erősítő-frissítő és szomjoltó hatása miatt. Nálunk is a falusi Magyarországon elterjedt volt a gyerekek körében a külső kérgétől megfosztott édesgyökér rágcsálása. A kedvelt medvecukor is édesgyökérből készült. Jó lenne, ha felnőttek és gyerekek egyaránt országszerte felújítanák ezt a jó szokást, az egyre fokozódó, káros cukorfogyasztás rovására! A kockára vágott, gyógyszertárakban és gyógynövényszaküzletekben is kapható édesgyökér mokkáskanálnyi mennyiségét rágjuk el, a rostos részét köpjük ki. Két-háromszor egy kávéskanálnyi lehet a napi adag, ami 20-25 grammnak felel meg.

Főzet készítése: 40-50 g édesgyökeret tegyünk egy liter vízbe, főzzük tíz percig. A főzetet víz helyett igyuk. Másik elkészítési mód: 50 g gyökeret 1 liter állott vízben áztatunk 24 órán át, ánizs- és köménymaggal, néhány szelet citrommal együtt. Kitűnő frissítő, erősítő ital egészségeseknek és betegeknek egyaránt. A konzerváló anyagokat és sok cukrot tartalmazó gyümölcslevekkel, üdítő italokkal szemben valóban oltja a szomjúságot, frissít.

Libapimpó Potentilla anserina

Szárai a földön terülnek el, kúsznak, levelei páratlanul szárnyaltak, a nagyobb levélkék között kisebbek figyelhetők meg, élük fűrészelt, a fonák ezüstös-fehér. A virágok csészéje kettős, pártája sárga. Agyagos, nyirkos helyeken, árkokban, tavak, folyóvizek partján terem, gyakran tömegesen. A föld feletti részeket (Herba anserinac) májustól-júliustól gyűjtik. 5 kg friss növényből nyerünk 1 kg száraz drogot.

Tartalmaz cserzőanyagokat, flavonoid glikozidokat. Összehúzó vérzéscsillapító, kórokozó baktériumok fejlődését gátló hatású, egyes vizsgálatok szerint görcsoldó tulajdonságú. Száj- és toroköblögető, gyulladásgátló. Vastagbélhurutban (kolitiszben) két evőkanálnyi drogot fél liter vízzel 10 percig főzünk, negyedóra múlva szűrjük; 2 óránként fogyasztandó 50-50 milliliter. Társítható a cickafark (Achillca virágzataival, a füzény (Lythrum salicaria) föld feletti részeivel.

Rozmaring (Rosmarinus officinalis.Rozmarin, Boldogasszonyfája. – Rosmarin.)

Nálunk termesztett növény. Kedvelt park- és szobadísz. Kora nyáron halványkék virágot hajt. Keskeny, örökzöld levelei (ez képezi a drogot) bőrszerűek. Jellegzetes, erősen balzsamos illatuk van.

Hatóanyaga: illóolaj, cineol, borneol, csersav, keserűanyag, kevés saponin stb.

Emésztési rendellenességnél, felfúvódásnál, májpanaszoknál kedvelt népies szer (1 kávéskanál 1/4 1 vízre). Ugyanezen betegségeknél rozmarinbort készítenek, sőt olaját is szokták alkalmazni. Elhájasodásnál gyakran fellépő hószámszünet, vagy gyér hószám esetén fakasztó. Hószámzavarnál és fehérfolyásnál használata jó eredménnyel jár. Mint ideggyógyszert is ajánlják.

Bedörzsölésre, borogatásra, fürdőkhöz elsősorban az inak felfrissítésére, ideggyengeségnél, hűlésnél jó szolgálatot tesz. A belőle készült kenőcsöt ugyanezen célra használjuk. Hajhullás, krónikus bőrkiütések az olajából készült kenőcstől, vagy 1:10 arányban készült alkoholos oldatától elmúlnak.

A rozmaring (Rosmarinus officinalis) szintén régóta használt szer a memória felfrissítésére. A görögök és a rómaiak illatos párlatot készítettek a virágaiból, amelyet belélegeztek, hogy „elpusztítsák szellemükben a rosszat, ne űzhesse tovább emlékezetükkel a maga gonosz csínyeit". Dr. James ezt írja: „A rozmaring nagyon hasznos a fej és az idegek számára... erősíti, a látást és a memóriát." Egy időben, a francia kórházakban a helyiségek szagtalanítására és fertőtlenítésére használták a rozmaringot. Érdekes, hogy a növény hatóanyagai között a tudományos vizsgálatok során két modern csíraölő szert is találtak.

A rozmaring egyben a becsületesség, a szerelem, és a halhatatlanság jelképe is volt, és egykor úgy vélték, nemcsak a memóriát erősíti, hanem a szívet is.

Ma a rozmaringot a szellemi fáradtság és a feledékenység ellenszerének tekintik. A belőle készíthető tea egyre népszerűbb az üzletemberek és a diákok körében, akik felfrissülést, szellemi felüdülést remélnek tőle.

Dr. Eric Rowell közlése szerint számos vizsgálat bizonyítja, hogy a rozmaring valóban jó „emlékeztető". „Semmi kétség, hogy a friss növény kis adagban javítja az emlékezetet" –mondja. „Akár a kamilla vagy az édesburgonya, kedvezően befolyásolja a vértolulás okozta fejfájást és az álmatlanságot is. Bizonyos, hogy az agyat célozza meg."

Egy lelkes pártfogó

Amikor a 88 esztendős D. B. asszonytól megkérdezték, ho­gyan őrizte meg emlékezőképességét, azt válaszolta: „Nem egészen értem, miért foglalkoznak olyan sokat a memóriám­mal. Abban a faluban, ahol felnőttem, mindenki – a fiatalok éppúgy, mint az öregek – mindennap ivott rozmaringteát. Én azt hittem, nincs ember széles e világon, aki ne tudná, hogy a rozmaring javítja a memóriát. Ekkor ujjával a kertjében sorakozó cserjékre mutatott, mondván: „Ez itt mind rozma­ring."

A magyar népi orvoslás szívgyógyszerként tartja számon: „Egy liter fehérborba tégy rozmaringot háromujjnyi magasan az üvegbe, akinek szívasztmája van, naponta egy decinyit igyon." Egy másik recept szerint három szál fehér rozmaringot áztassunk borba, szeszbe. Kneipp is kitűnő szíverősítőnek tartja.

A rozmaringlevélben 1-2,5% illóolaj (Aetheroleum Rosmarini) található. Az illóolajban 15% borneol és 20-30% eukaliptol van. Jelentős a flavonoid tartalma is. Az egész szervezetet áthangolja, tágítja az ereket, javítja a vérkeringést. Az alacsony vérnyomást, a szívtevékenységet, szívműködést helyreállítja, javítja a szív teljesítőképességét, szünteti a szívritmuszavart, az extraszisztolét. A pajzsmirigy fokozott működése (hipertireozis) miatti vérkeringési zavarokban és idegi eredetű szívnyomásban, -fájásban (sztenokardia) teakeverékben hatásos. Általános leromlottságot kísérő szívgyengeségben, öregkori szív- és vérkeringési gyengeségben is ajánlott, mert tonizáló-stimuláló idegerősítő, életerő-fokozó szer. Egy XIV. századi legenda szerint neki köszönhette a 72 éves Erzsébet királynő, hogy meggyógyult, visszanyerte életerejét, és annyira elbűvölte a lengyel királyt, hogy az bolondulásig beleszeretett és feleségül kérte. Az elmúlt századokban oly népszerű, rozmaringot is tartalmazó „magyar királynő vize" ennek a legendának köszönhette hírét.

Mantovani – többek közt – rossz vérkeringés ellen ajánlja, és megjegyzi, hogy kevés szükséges belőle, mert különben izgató hatású: egy csipet két deci vízre. Egyéni beállítás szükséges. Az átlagos adag: egy mokkáskanálnyit forrázzunk le 2 deci vízzel, 5 percig hagyjuk állni. Napjában egyszer vagy kétszer, reggel és esetleg délben fogyasszuk.

Alacsony vérnyomás elleni teakeverék: 50-50 g borsosmenta és rozmaringlevél, 20 g kálmos. A keverékből két kávéskanálnyit (amennyiben túl erősnek érezzük, egy kávéskanálnyit) tegyünk fel negyed liter hideg vízben főni, miután felforrt, rögtön szűrjük le. Kétszer napjában igyunk belőle egy-egy csészényit. Tonizálja, erősíti a vérkeringést és az idegrendszert. Jó gyógyszer a vérkeringés gyengeségi állapotában, az alacsony vérnyomást is beleértve. Aszténiás, gyenge testalkatú és szervezetű sápadt fiatal embereknél válik be, akik, anélkül hogy szervi bajuk lenne, hajlamosak az ájulásra.