fogínygyulladás

A tüdő meridián végpontjától, a mutatóujj végétől indul. Végigfut a kéz felületén a mutatóujjnak a hüvelykujj felé eső sarkán keresztül, még mindig a felszínen haladva éri el a könyököt, majd leszáll alkar oldalsó részének peremére, aztán végigfut a kar külső részén és a vállak csúcsához, érkezik. Itt két irányba halad aztán tovább: mélyen belül a tüdő és a rekeszizom felé egészen a vastagbélig, a másik része, pedig felszáll a nyakhoz, keresztezi az arcot, majd itt ismét kétfelé megy tovább: egyszer a mélyben haladva a fogakhoz és az íny belső részéhez, a külső részen haladva, pedig a felső ajkak felé fut, és az orr-ajak redőben végződik.

Az energiahiány gyakran idéz elő orrszárazságot, légzőszervi gyengeséget, hasmenési ingert, gyulladásos állapotot, valamint vastagbél-működési zavarokat. Akiknél az energiaáramlás e meridiánon akadályba ütközik, azok gyakran rosszkedvűek, önállótlanok és döntésképtelenek.

Az energiatöbblet tompa fejfájást, akut orrüregi és mandulagyulladást, alsó fogínygyulladást, medence környéki keringési zavarokat, aranyeret és esetenkénti hasmenést válthat ki. Az energiatöbblet egyértelmű jeleit az arcon is megfigyelhetjük, mely ilyenkor kipirosodik, az orr, pedig elveszti természetes fényét, szárazzá válik. A túlzott étvágy, valamint a nyaki, illetve karizmok merevsége is a vastagbél meridiánon felborult egyensúlyi állapottal függ össze.

A vastagbél meridián a tüdő funkcióit egészíti ki: méregtelenít, kiválasztja a salakanyagokat, és hozzájárul ahhoz, hogy a testben stagnáló energia újra folyamatosan áramolhasson.

A vastagbél a tüdő üreges párja, mely főleg anyagszállítással és átalakítással foglalkozik: kiválogatja és tömöríti a salakanyagokat. A kínaiak úgy jellemzik, mint a „testnedvek irányítóját". Ha a vastagbél valamilyen okból nem képes megfelelő mennyiségű nedvességet felszívni, a széklet vizenyős lesz, vagyis hasmenés tapasztalható. A székrekedés megzavarhatja a tüdő Chi lefelé áramlását.

A kínai felfogás szerint a székrekedés a vastagbéllel áll szoros kapcsolatban. Az öt elem tanában a vastagbél a tömör tüdőhöz tartozó üreges szerv, így a hagyományos kínai medicinában a tüdő gyenge működése gyakran összekapcsolódik a székrekedéssel.

Gyakoribb azonban, hogy a problémát a lép egyensúlytalansága és az anyagcsere rendellenességei miatt fellépő emésztési zavar váltja ki.

A kínai orvoslás szerint a székrekedésnek a következő kiváltó okai lehetnek:

• a túlzott belső hő
• a túlzott belső hideg;
• gyengeség (idősebb korban, szülés után);
• a száraz-meleg szindrómákkal járó testnedvhiány, mely megnehezíti az emésztőrendszer számára a salakanyagok mozgatását;
• vese- és lépelégtelenség.

A helyes diagnózis természetesen ilyenkor is nagyon fontos, hiszen ha a székrekedést gyengeség okozza, erős hashajtók szedése semmiképpen sem javasolt. Mivel a problémát belső meleg és hideg egyaránt kiválthatja, mindenképp meg kell határozni, melyikkel állunk szemben az adott esetben. A túlzott meleg többnyire a székrekedés és a laza széklet váltakozásával, és esetleg lázzal, bőrirritációval vagy szomjúsággal jár. A túlzott meleg okozta székrekedés esetén leggyakrabban hasfájós és puffadás észlelhető.

Zsálya, orvosi (Salvia offinalis Kerti zsálya)

60 cm magas, molyhos félcserje. Szára négyszögletes, levelei hosszúkásak, tojásdadok, csipkézettek, alul erősen erezettek és bársonyosan molyhosak. Virágai sötétkék színűek.

Ezt a zsályafajt nálunk csak termesztik. A virágzó növény leveleit (salviae folium) gyűjtjük.

Hatóanyaga: illóolajok, asparagin, glutamin stb.

Elsősorban kitűnő, klinikailag is kipróbált szer tüdővészesek éjjeli izzadása ellen, (10 gr 1/4 1 vízre). Ebből a teából naponta három-négyszer 2 evőkanálnyit kell hidegen elfogyasztani, továbbá gyengeségből származó izzadás ellen. Sajátossága, hogy erősen izzadó egyénekre izzadást csökkentő, azoknak, kik nehezen izzadnak, izzasztó hatású. Növényi aspirinnak is nevezik. Alchemillával felváltva cukorbajosok is használhatják. Vértisztító, különösen köszvényes ekcéma, nehezen gyógyuló sebeknél. A tea mézzel vagy cukorral ízesítve hurut, köhögés, gyomor és torok elnyálkásodásnál a nyálka leválasztását is eszközli. Hízásra hajlamos egyének reggeli teája.

Alkoholos kivonat (10:100) is készül belőle, melyből a fenti betegségeknél 34-szer naponta 20-30 cseppet lehet adagolni. Borban főzve máj és vesebaj ellen használatos. A zsályalevél porát a fent elsorolt betegségeknél az ételre is szokták felszórni. Spanyolnáthánál és szamárköhögésnél tejben főzik meg a levelet. Szoptatás után a tejmirigyek, kiválasztását lecsökkenti. A töményfőzet nem csíraölő, de megfelelő hígításban eredményes csíraölő hatásúnak bizonyult.

A frissen készült zsályalevél forrázat daganatok tisztántartására kiválóan alkalmas. A meleg zsályatea kitűnő toroköblítő szájban fellépő betegségeknél, mandulagyulladásnál, de használatos foghúslazulásnál, foghúsvérzésnél, fogínygyulladásnál és szájpenésznél. Aranyeres bántalomnál rendszerint fellépő végbélviszketegségnél ajánlatos külső mosást végeztetni és itatni főzetét. A porított levél szájvizek, fogporok és különböző kenőcsök készítésére alkalmas. A fogkövet is leválasztja. A hajnövés előmozdítására is zsályakenőcsöt szoktak használni. Alkoholos kivonata néha bedörzsölő szer.