folyadékgyülem

Nyálkatömlő gyulladás (bursitis) túlerőltetés után fellépő panasz, a védelem és rugalmasság eszköze maga is nyomás alá kerül, gyakran folyadékgyülem a következménye. Általában túlterhelésből adódik, pl. valaki túl sokáig csúszott-mászott térden az emberek lába előtt, akiknek a padlóját súrolta, vagy akiknek a járólapot rakta le. Gondok a rugalmassággal az alázat területén, konfliktus az elnyomott düh miatt, amelyet a lélekben az el nem fogadott alázat vált ki.

Amit tenni kell!

Annak tisztázása, hogy hol vállaljuk túl magunkat, hol vagyunk kíméletlenek önmagunkkal szemben, illetve hol ütközünk. Szükségszerűen felvállalni az alázatos testtartást, vagy felülemelkedni rajta esetleg foglalkozást váltani. A kikényszerített alázat által átélni a valódi alázat érzését, felismerni, hogy mire kell kényszerítenünk magunkat, a léleknek túl kevés befolyása van a belső tartás kialakulására, túl nagy az akaraterő. Elfogadni és önként huzamosabb időre felvállalni a nyugalom és a mozdulatlanság állapotát, amelyre a test kényszerít bennünket, a megalázottságból igazi alázatot kovácsolni.

A petefészekrák általában a 60 és 75 éves kor közötti nőket érinti, a tumor csak akkor okoz panaszokat, ha az áttétek már az egész hasüreget ellepték és hasi folyadékgyülem keletkezett. Megsérül az élet forrása, a nőiesség őstraumája, azaz ősi félelme, hogy mindig a rövidebbet húzza.

A petefészekrák megbetegedés hátterében gyakran a gyermekekkel vagy a családtervezéssel kapcsolatos probléma áll, amelytől nem tudunk elszakadni, elhatárolódni, fenyegetővé válik saját méhünk gyümölcse.

Amit tenni kell!

Megtanulni, védekezni az idegen támadásokkal, túlkapásokkal szemben, amelyek önös érdekeket képviselnek, és veszélyeztetik saját kreativitásunkat. Belsőleg is minden téren elengedni gyermekeinket, legfőképpen a leánygyermeket.  Petefészekrák esetén konzekvensen a saját, nőies kreatív utunkon járni. Felismerni annak szükségességét, hogy a testi életveszélyes szintről a kihívásokkal teli, de életmentő szellemi lelki szintre lépjünk, és ezen a szinten expanzív lelki fejlődést érjünk el.

Petefészekrák esetén felfedezni a minden határt felülmúló szeretetet, szerelmet, felülkerekedni a saját magunk által gyártott, de számunkra éppúgy idegen normákon is, csak saját kreativitásunknak, illetve legfelsőbb törvényeinknek engedelmeskedni, és ezáltal fejlődni.

A szívelégtelenség esetén a szívizom összehúzódó erejének, és ezzel teljesítményének csökkenése folytán a szívbeteg mindennapos tevékenysége kényszerűen korlátozott. A szív már nem tud megfelelni az elvárásoknak, a szív összeroskad, a tudattalan már nem bírom tovább jelszó beteljesülése. Az élet központja felmondja a szolgálatot, összeomlás előtti kényszerintézkedések, tágítás, többletmunka a frekvencia növelése, a vér térfogatának növekedése hígítja a vért, azaz az utolsó tartalékok mozgósítása.

Az összeomlással együtt jár a folyadékgyülem a tüdőben gyakori bal oldali szívelégtelenségnél, vagy a testben például hosszadalmas asztma után. A lelki dolgok a víz elem felhalmozódása, a részvétel a körforgásban lehetetlenné válik, a tüdőben való folyadékgyülemnél tüdőödéma a saját lelki folyadékban való megfulladás fenyeget. Csődöt mondunk saját életfeladatunk megvalósításában, vagy tudatos kilépés a káosz állapotából, menekülés, búcsú a polaritástól: végül is az élet mindig a szív leállásával ér véget, mert az adott körülmények között már nem képes tovább működni.

Amit tenni kell!

Szívelégtelenség esetén tágítsuk ki határainkat a szívügyek terén, hogy több életenergia kerülhessen életünk középpontjába. Ismerjük fel feladataink kétoldalúságát, addig cselekedjünk, ameddig van értelme küzdeni, de fel kell adnunk a harcot, ha eljön az ideje. Fogadjuk el sorsunkat, gyakorlatok: terápiásan alkalmazott böjtölés, hogy megadjuk szívünknek a felépülés lehetőségét, hogy újra visszakerülhessen eredeti formájába, és kitárulhasson. Nagylelkűség, szálljunk magunkba, és pihenjünk, hogy valóban, belülről tárhassuk ki szívünket, adjuk oda magunkat a teremtésnek, és alkossunk egységet a mindenséggel. Találjuk meg végső nyugalmunkat, váltsunk át, a legyen meg az én akaratom-ról, a legyen meg a Te akaratod-ra.