húgyutak

A kerti zsálya (Salvia officinalis) az ajakosvirágúak családjába tartozó, Dél-Európa karsztos vidékein vadon tömegesen termő, nálunk termesztett, 60-100 cm magas, bokros, illatos félcserje.

A fiatal, lágy hajtásai virágzáskor 20-30 cm hosszúak, molyhos szőrűek. A levelek keresztben átellenesen állnak, nyelesek, a felsők ülők. Lemezük 2-6 cm hosszú, lándzsa vagy hosszúkás

tojásdad alakú, tompa csúcsú, aprón csipkés szélű, molyhos szőrökkel sűrűn borított, szürkés zöld vagy fehéres szürke színű. Az alsóbb levelek alján gyakran magában álló vagy páros cimpa van. Virágai a szár felső részén 3-4-esével álfüzérben állnak. A párta kb. 2 cm hosszú, ibolyás kék, néha rózsás vagy fehér színű, június -júliusban virágzik.

A drog tartalmaz: 1-3 százalék illóolajat, 3-8 százalék katekin csersavat, keserűanyagot, savanyú glikozidot, gyantát, fumársavat, urzolasavat, oleandolsavat, oxitriterpénsavat, klorogénsavat, kávésavat, nikotinsavat, nikotinsavamidot, viaszt, ösztrogén hatású anyagot, fitoncidát, amely a tbc-bacillusokra hat.

Az illóolaj tartalmaz: 30%-50% tujont, 8-14% borneolt, 15% eukaliptolt, linaloolt stb.

A kerti zsálya forrázatát belsőleg a húgyutak fertőtlenítésére, bélhurut ellen, legyengítő izzadás meggátlására használják. Teája általában összehúzó hatású. Használják továbbá külsőleg torokgyulladás és gyulladásos testrészek öblögetésére, illetve borogatására. Aranyér bántalmak ellen fürdőt is készítenek a zsályalevélből.

Lóbab (Vicia faba)

Különleges tulajdonsága: azon kevés hüvelyes közé tartozik, amelyet nem szükséges megfőzni, ezért értékes alapanyag a nyers ételekből összeállított diétákhoz.

Egyéb hasznos összetevők: fehérjék, A-, B2-, K- és PP-vitamin, kálium, vas, kalcium, foszfor, nátrium, rostok.

Javallatok: a húgyrendszer zavarai (segíti a váladékok kiválasztását), a szervezet legyengülése, hasmenés (csak főtt lóbabból készült           pürét fogyasszunk egész nap). Vizelethajtó, roboráló

Ideális fogyasztási módjai: a tavaszi friss, nyers babszemek, szárított babszemek levesekhez hozzáadva és levesek alapjául (előtte áztassuk be), a száraz babszemekből őrölt liszt, őrölt és pörkölt babszemek, amelyekhez ugyanilyen eljárás alá vetett más hüvelyeseket és gabonákat is adhatunk, majd kávépótlónak ihatjuk.

Figyelmeztetések és ellenjavallatok: a nyers babszemekről fogyasztás előtt távolítsuk el a „nyúlványokat", amelyek keserű ízt kölcsönöznek a babnak, csak mértékkel fogyasszunk nyers lóbabot, mert bár ebben a formában őrzi meg összes tulajdonságát, viszont ne kockáztassuk, hogy mérgező fehérjetartalma miatt mérgezés alakuljon ki a vérben.

A rózsafélék családjába tartozó madárberkenye (Sorbus aucuparia), hegyvidékeinken tölgyesekben, fenyvesekben, bükkösökben, cserjésekben, tisztásokon élő cserje vagy fa. Sokfelé dísznövényként és utak szegélyezésére is ültetik.

Levelei szárnyaltak, a levélkék lándzsásak, 5-6 cm hosszúak, hegyesek, szélük a csúcstól kb. a lemez közepéig sűrűn fűrészes. Virágai kicsinyek, fehérek, sátorozó dús fürtben csoportosulnak. A madárberkenye termése bogyószerű csontár, kb. 1 cm átmérőjű, sárgásvörös színű, fanyar, édeses savanykás ízű. Májusjúniusban virágzik, termése ősz felé érik be.

A drog (Sorbi fructus) szorbinsavat, szorbitot, almasavat, cseranyagot, pektint, karotint, C-vitamint tartalmaz. A magokban zsíros olajon kívül kevés amigdalin is van. A friss gyümölcsöt vitamin pótlására fogyasztják. Készítenek belőle szörpöt, gyümölcslét és pálinkát is. A megszárított termés főzetét vesekőképződés és általában a húgyutak megbetegedései esetében fogyasztják.

A gyümölcsből kivonható szorbitot C-vitamin előállítására, valamint a cukorbetegek cukorpótszereként használják. Szorbit még sok más gyümölcsben is található, de Szintetikusan is előállítják. A madárberkenye virágából enyhe hashajtó és vizelethajtó hatású tea készíthető. A levele teaként, az „orosztea" (gyarmati tea) pótlására is használható.

Sóskaborbolya Berberis vulgaris

A borbolya több mint 2500 éven át kiemelkedő szerepet játszott a gyógyításban. Az ősi egyiptomiak a pestis megelőzésére használták, antibiotikus hatása miatt. A középkorban külső jegyei alapján (sárga a virága és a gyökérnedve) a szem és a bőr elsárgulásával hozták kapcsolatba. Ezért a máj és az epehólyag betegségeinek gyógyítására használták, s ezért nevezték el „sárgaságbogyónak" is. Egyik aktív alkotórésze, a berberin sokkal hatásosabbnak, bizonyul a baktériumokkal szemben, mint az erős antibiotikus hatású kloramfenikol.

Amikor a bevándorlók Észak-Amerikába bevitték, az indiánok az ott honos oregonszőlőnek a rokon fajtáját ismerték fel benne. Az oregonszőlőt (különben a magyalra is emlékeztető növény) hasonló módon használták gyógyításra az indiánok, mint a világ más táján a borbolyát. Számos hatását, hatásfokát még most is vizsgálják.

Nálunk az utóbbi években kezdik népszerűsíteni az ebbe a családba tartozó, élő sövény kialakítására vagy díszkertekbe való cserjét, a Mahonia aquifoliumot.

A sóskaborbolya kb. 2,5 m magasra megnövő évelő bokor vagy cserje. Sima, szürke kérge, hosszú törzse van, élénksárga virágai fürtökben lógnak. Tavasszal virágzik. Levelei merevek, alapjuknál egyszerű vagy 2-3 ágú tövis található. A virágok sárgás, lógó fürtvirágzatba tömörülnek. A piros, hosszúkás termések savanykás ízűek, kisebb mennyiségben fogyaszthatók. Szántóföldek szélén, bokros, szárazabb helyeken terem. A díszcserjeként termesztett, ázsiai eredetű borbolyarajok bogyói nem fogyaszthatók!

Sokkal több is rejtőzik a sóskaborbolyában és rokonában, az oregonszőlőben. mint csupán a gyulladáscsökkentő hatás.

Serkentik az immunrendszert és ezzel számos gombás megbetegedést, rákos folyamatok kialakulását gátolják. Világszerte végzett kísérletek igazolták, hogy elpusztítja a sebfertőző baktériumokat (staphylococcus, streptococcus), a hasmenést (szalmonella, shigella), a vérhast (Endomoeba histolyca), a kolerát (Vibrio cholerae), a giardiasist (Giardia lamblia), a húgyúti (Escherichia coli), valamint a hüvelyi fertőzést (Candia albicans) okozó mikroorganizmusokat.

Kimutatták, hogy aktiválja a makrofágokat, a fehérvérsejteket, amelyek felfalják a kórokozó mikroorganizmusokat. Németországban ma is használják a szembetegségek gyógyításában. A gyógynövény főzetével borogatják a kötőhártya gyulladásban szenvedők szemét. Magas vérnyomást, csökkentő vegyületeket is tartalmaznak, mivel értágító hatásuk is van.

Bogyói éretlen, félérett állapotban mérgezőek, azonban amikor megcsípte a fagy, s teljesen érettek, lekvárt, gyümölcskocsonyát lehet belőlük főzni. Szörpje üdítő limonádé készítésére alkalmas.