halál

Széklet hányás esetén undor az életkörülményektől, torkig vagyunk vele, újrarágjuk a múlt régóta lerakódott hordalékát. Emésztetlen dolgainkat a lehető legrosszabb helyen adjuk ki, fordított módon bánunk az anyaggal, a halál birodalmából való visszatérés szélsőséges, fel nem szabadított változata.

Amit tenni kell!

Ismerjük meg, hogyan viszonyultunk eddig tudat alatti életkörülményeinkhez, tudatosan váljunk meg a régitől, a halottól, gyakoroljuk a végleges búcsút és elengedést, hagyjuk az anyagiakat a helyükön, ne engedjük az élet magasabb szintjeire, dolgozzuk fel az árnyképeket. Tekintsük az élet és halál körforgását metamorfózisnak, és óvakodjunk az erőszakos beavatkozástól és befolyásolástól.

Szilikózis esetén a kovasav tartalmú por belélegzése nyomán létrejövő állandó inger hatására megváltozik a kötőszövet általában nappal dolgozó bányászoknál. A levegő elemhez tartozó tüdőlebenyek átalakulnak nehéz, súlyos, a föld elemhez közel álló szövetté.

Szapora légzés és levegőhiány, mivel a szívműködés zavarai következtében a tüdőkapacitás egyre csökken. A folyamatos inger hatására csökken a párbeszédre és a kommunikációra való készség, előkészíti a terepet a tuberkulózis és a tüdőrák számára, felkészülés a kommunikáció teljes berekesztésére.

Amit tenni kell!

Feltéve, ha befejezzük a porral járó tevékenységeket, ahelyett hogy könnyen vennénk a dolgokat, fel kell ismernünk saját kommunikációnk tonnás súlyát. Tisztázni, hogy a kijárt út követése a világgal folytatott létfontosságú kapcsolattartás teljes leállásához és a biztos halálhoz vezet.

Felismerni és elfogadni a határokat, tudatosítani a test által kikényszerített csökkenő párbeszédet, megszabadulni azoktól a külső dolgoktól, amelyek elterelik a figyelmünket. Visszatérni önmagunkhoz, és kommunikációt kezdeményezni a belső énnel, szembenézni a halandósággal, és felkészülni a halálra. Szilikózis esetén a külvilággal folytatott kommunikációt az önmagunkkal és Istennel kötött szoros egységgé alakítani.

Tetanusz vagy merevgörcs esetén az állati ürülékben és a talajban élő kórokozók sebhelyeken keresztül behatolnak a szervezetbe, a központi idegrendszeren keresztül merevgörcs alakul ki, amelybe az érintettek 40 százaléka belehal. Az alsóbb árnyvilághoz az ürülék és a talaj bomlástermékekből áll, tartozó energiák áttörik a határokat, és felszínre jutnak, behatolnak, elfoglalják és megmérgezik a központi területeket. A sebesülés helyén erős fájdalmak lépnek fel, amelyek izomgörcsöket eredményeznek, és a test további részeire is kiterjednek.

Nem tudjuk kinyitni az állkapcsunkat ez az úgynevezett görcsökkel kísért szardonikus nevetés, nyelési nehézség, az arc izmainak görcsbe rándulása, ingerlékenység, erőteljes, görcsös összehúzódások a hát egész területén, a hasi oldalon és a tarkón. A halál beálltáig magunknál vagyunk, így a gyötrelmeket testestül lelkestül átéljük, a halált fulladás okozza.

Amit tenni kell!

Megelőzése a tetanusz elleni oltás az egyetlen biztos védelem. Foglalkozzunk még idejekorán az alvilág sötét erőivel, hogy megkíméljük magunkat a támadásoktól, a harcok elől ne térjünk ki, és ne riadjunk vissza az összetűzésektől. Nevessünk szívből, mielőtt a mosoly görcsös formában az arcunkra fagy.

Az élet által felkínált ingereket addig engedjük közel magunkhoz, ameddig képesek vagyunk reagálni rájuk, ne nyeljünk le mindent ellenállás nélkül, és ne törődjünk bele gondolkodás nélkül a dolgokba, járjuk utunkat egyenesen és határozottan, húzzuk ki magunkat, és ne búsuljunk. Béküljünk ki az alvilág ősi erejével, tapasztaljuk meg a lelkünk mélyén lakozó, kísérteties erőket, mielőtt megszorongatnának bennünket, mérjük fel izmaink teljesítőképességét, és találjunk benne örömöt.

Trichinosis betegségnél a trichinella kórokozóval (borsóka) fertőzött sertéshús fogyasztását követően rosszullét és gyomorpanaszok bélpanaszok jelentkeznek. Később izomfájdalmak, láz, hasmenés, görcsök, csalánkiütések és vérzések is, megjelennek a sertéshúst fogyasztó lakosság kis százaléka jelenleg is fertőzött. A legtöbb embernél többnyire tünetmentes marad a betegség, ha azonban megjelennek a tünetek, akkor 5 százalék, halálozási rátával kell számolni. A szervezet elhárító harcot folytat az izmokra mért támadás ellen, a rosszullét, a hasmenés, valamint a gyomorpanaszok, és bélpanaszok azt jelentik, hogy a lenyelt dolgot nem megemészteni szeretnénk, hanem inkább szabadulnánk tőle. Az izomfájdalmak és görcsök az izmoknak a Trichinella kórokozó ellen folytatott küzdelméről tanúskodnak. A csalánkiütések határ menti védelmi harcokra utalnak, a vérzések megmutatják, hogy elfolyik az életerő.

Amit tenni kell!

Alaposan készüljünk fel a kemény szellemi csatákra, a mozgás területét meg kell védenünk, és tisztán kell tartanunk. El kell távolítani mindazt, ami kárt okoz, és meg kell védeni saját határainkat, és életenergiánkat fel kell használni a küzdelemben. Mérlegelni kell, hogy a sertéshús élvezete, ami számos egyéb hátránnyal is együtt jár, megéri-e a kockázatot. Vizsgáljuk meg, mi az, amivel táplálkozunk, ugyanis azzá válunk, amit elfogyasztunk. Amit saját magunknak „főztünk, együk is meg", azaz meg kell küzdenünk vele, szellemi területeinket bátran meg kell védeni.