hisztéria
|
Apró növény, melynek négyélű szárán a lándzsa alakú levelek 6-8-ával ülnek. Fehér virágai ernyőt képeznek. A fonnyadt levél illatosabb. Nálunk a hegyvidék árnyékos bükkerdeiben fordul elő. Az egész földfeletti növény, mint asperulae herba ismeretes. Hatóanyaga: cumarin, asperulosid, illóolaj stb. Vértisztító, izzasztó, s enyhén vizelethajtó, miért is vízkór és kőbántalom ellen isszák a 6 gr fűből 1/2 1 vízre készült teáját. A friss növény forrázata üdítő. A drogból készült főzet nyugtató altesti fájdalmak, álmatlanság és zavart szívműködés alkalmával. Az idegzsába (neuralgia), féloldali fejzsába (migrén), szédülési rohamok bevált házi-szere. Búskomorság, hisztéria eseteiben eredményt lehet főzetével elérni. Leggyakrabban kakukkfűvel, földieper és szeder leveleivel készül a tea. Lábadozó betegek, mint erősítő teát isszák. A friss növényből borogatást tesznek lüktető, fájdalmas daganatra és fejfájáskor. A friss fűből illatos italok (bolé) készülnek, a száraz füvet egyrészt szekrények tartalmának illatosítására, másrészt molyok távoltartására szokták felhasználni. Elvezeti teák alkotó része: dohányt és sajtot szoktak vele zamatosítani.
1/2 m magas növény, mely egészben érdes. Levelei lándzsásak és ép szélűek. Virága megnyúlt fűzér. Száraz talajon, dombos vidéken, nálunk vadon terem. Hatóanyaga: csersav, nyálka, illóolaj. Leveles, virágos szárát gyűjtjük, mely sideritis herba néven ismeretes. A tisztesfűből tea (10 gr 1/4 l vízre) vagy alkoholos kivonat (1:5) készül, melyből naponta 2-3-szor 1 csészényit, illetve többször naponta 20 cseppet veszünk be hisztéria, kólika, mirigydaganatok és vizelési nehézségeknél.
|

Szagos müge (Asperula odorata Szagos májusi, borvirág, csillagos májfű, erdeimester, érdeske)
Tisztesfű, hasznos (Stachys rectus Babonafa, tarlóvirág, tiszteshunyász)