izületi fájdalmak
| ||||||||
1.Szél-hideg típus Főbb tünetek: köhögés, híg és fehér köpet, hidegrázás és láz. Kezelendő pontok: Fengmen (B 12), Feishu (B 13), Tiantu (Ren 22), Chize (L 5) 2.Szél-meleg típus Főbb tünetek: köhögés, sűrű sárga köpet, szájszárazság, torokfájás, gyakran orrdugulás, orrfolyás, izületi fájdalmak. Kezelendő pontok: Dazhui (Du 14), Tiantu (Ren 22), Fengmen (B 12), Feishu (B 13), Zhongfu (L 1), Chize (L 5)
Termései tobozbogyók, amelyek két évig fejlődnek, s a második évben augusztus-szeptemberben érnek meg. Éretlenül zöldek, 4-5 mm átmérőjűek, kemények. Éretten az ujjak között könnyen összeroppanthatók, 5-10 mm átmérőjűek, barnás feketék, kékes-hamvas bevonatuk alatt fényesek, héjuk vékony, bőrnemű, belsejük lágy, szivacsos, kevés nedvű, három magvú. Szaguk enyhe, terpentinre emlékeztető, ízük édeskés, aromás, kesernyés. A drog (Janiperi fructus v. bacca) kb. 1% illóolajat, kb. 30% invertcukrot, juniperin glikozidot, egy flavonglikozidot, kb. 10% gyantát, cseranyagot, gumit, viaszt és pektint tartalmaz. A friss bogyóban C-vitamin is van, amely azonban a drogban a tárolás folyamán elbomlik.
A borovicskafenyőből illóolajat és pálinkát is állítanak elő. Tulajdonképpen borókapálinka az angolok „gin" nevű itala is. A borovicskafenyő olajnak is sokrétű a felhasználási lehetősége. Egy- két cseppjét cukorral bevéve ugyanolyan bántalmak ellen használják, mint a teáját. Alkalmazzák továbbá fürdősók illatosítására, valamint hörghurut és tbc elleni vízgőzös belélegzésre (inhalálásra). Reumás és izületi fájdalmak csillapítására bedörzsölő szerekhez is adják az olajat. A borókaolaj a borovicska pálinka készítésénél melléktermékként jelentkezik, a pálinka tetején úszik, onnan gyűjtik össze. Egy másik gyártási mód szerint az illóolaj lepárlása után visszamaradó anyagot cefrézik, és abból készítik a pálinkát. A kereskedelem időnként a borovicskafenyő levelei és a kérgüktől megtisztított ágai iránt is érdeklődik.
Az ízületi fájdalmakat a sérüléseken (pl. ficamon) kívül többnyire reumatikus betegségek okozzák. Hogy mitől lesz valaki reumás, azt még nem tudjuk; az ok lehet fertőzés, kopás éppúgy, mint hajlam, táplálkozási hiányosság, anyagcserezavar vagy megfázás. Gyulladás esetén az egyoldalú megterhelés miatt az ínszalag nyomja az alatta levő idegköteget. Az akupresszúrával az ízület gyulladása miatt beállt fájdalmat kezeljük. De a kezelés előnyös hatású lehet mozgáskorlátozottság, duzzadás és ízületi merevség esetén is. Speciális zónák: Az ujjak ízületeit a hüvelykujjal kell akupresszúrázni, közben a kezelt ujjat jól körülfogni. Ha minden ujj ízületei fájnak, akkor a kínai gyógyelőírás a következő sorrendet írja elő: gyűrűsujj, hüvelykujj, középső ujj, mutatóujj, kisujj. Külső határ. 2 harántujjnyival a kézízület mögött a singcsont és az orsócsont között.
Szára egyenes, 1 méternél magasabbra is megnő, egyszerű, csak a virágzatban elágazó. Levelei szórt állásúak, kb. 10 cm hosszúak, lándzsásak, fűrészes szélűek. Virágfészkei egyoldalú, bugásan álló ívesen hajló, sűrű fürtökben állnak. A jágerkender virágok sárgák, kertekben már júniustól, a szabadban, pedig júliustól egészen őszig nyílnak. A drog (Solidaginis herba) szaponint, cseranyagot, rutint, keserűanyagot, nikotinsavat és kevés illóolajat tartalmaz. Teáját magas vérnyomás, epebántalmak, vesebántalmak, hólyagbántalmak, májbántalmak, nehéz havivérzés, szamárhurut, reumás és izületi fájdalmak ellen, továbbá izzasztóul, vizelethajtóul, külsőleg pedig toroköblítőként használják.
|
||||||||
A ciprusfélék családjába tartozó borovicskafenyő, bróka (Juniperus communis), 2-4 m magas, örökzöld, kétlaki cserje vagy fa. A Duna-Tisza köze homokbuckás területein, Bugac, Soltvadkert és Örkény környékén számottevő erdőket alkot, ahová annak idején a futóhomok megkötésére telepítették. Ezeket a borovicskafenyőket ma védett területté nyilvánították. Még említést érdemlő kisebb elterjedési területei: a Bükk a Mátra és az Abaúj-Tornai hegyek vidékei. A borovicskafenyő levelei ár alakúak, igen szúrósak, 1-2 cm hosszúak, az ágakon hármas örvökben állnak. Virágai kicsinyek, a porzósak barkaszerűek, a termősek gömbölydedek. Április-májusban nyílnak.
Hatása vizelethajtó (vesebajokban vigyázat!), szélhajtó, étvágyjavító és emésztést serkentő, vesekőoldó és epekőoldó. Gyakori alkotó része a húgyutakat fertőtlenítő, a légzőszervi és a reumás megbetegedések elleni teakeverékeknek. Lekvárnak elkészítve is tartják a háztartásokban, amelyből naponta 1-2 kávéskanállal fogyasztanak vizelethajtóul, epeserkentőül vagy a vesétől származó vízkór ellen. A borovicskafenyőt ipari és háztartási fűszerül is használják, különösen húsok pácolására és halkészítmények ízesítésére.
A fészkesvirágzatúak családjába tartozó jágerkender (aranyvesszőfű Solidago gigantea), Észak-Amerikából származó erdők szélén, vizek mentén, ligetekben, sokfelé nagy tömegekben termő, évelő növény. A Dunántúlon általában, de Somogy, Zala és Vas megyében különösen elterjedt. Dísznövényként kertekben és parkokban is ültetik.