izomfájdalmak
|
Cinnanumum cassia A Gui Zhi (fahéj ág) némileg hasonlít a Gui Pui-ra (kéreg), de ezt leginkább a Vér és Chi mozgatására és a bőrpórusok megnyitására használják. Nem olyan ízes, mint a kéreg, de ne főzzük 15 percnél tovább. Tulajdonságai: Stimuláló, édes, melegítő. Érintett meridián csatornák: Szív meridián, Tüdő meridián, és Hólyag meridián. Hatásai: Izzadást okoz. Hideg, merev nyak, izomfájdalmak esetén. Mozgatja a Chi-t a mellkasban. Mellkasi fájdalmakra. Melegíti a keringést. Hideg okozta arthritis esetén. Javítja a Vér keringését. Fájdalmas menstruáció esetén. Adagolása: 3-10 g naponta. Ellenjavallat: Forróság, láz.
Meglehetősen összetett meridiánról van szó. Az orr mellett kezdődik (ahol a vastagbél meridián egyik része fejeződik be), innen felszáll az orr és a szem találkozási pontjához (ahol a húgyhólyag meridiánnal fut össze), újra alászáll az orrba, keresztezi a felső fogínyt, majd kívül haladva eljut az állkapocshoz, ahol szétágazik. Az első ága kívülről száll fel egészen a homlokig, útba ejtve a fül melletti részt, a második, pedig mélyen belül leszáll a rekeszizmot keresztezve a gyomorig (ahol a szív meridiánnal kapcsolódik össze), továbbmegy a has felé, és a lágyékhoz érkezik, ahol a gyomor meridián harmadik szakaszával találkozik, mely kívülről az állkapocs felől indulva keresztezi a nyakat, a mellkast és a has felületét. A lágyéktól a meridián a comb elülső részén egészen a térdig ereszkedik le, ahol ismét két irányba ágazik tovább. Az első a lábujjaknál ér véget, ahol újból kettéválik: egyik része a második lábujj végénél fejeződik be, a másik, pedig a nagylábujj belső oldalánál. A lágyéktól induló meridián második része a harmadik lábujjnál ér véget.
Az energiahiány következtében lassul az emésztés, krónikus gyomorpanaszok lépnek fel, anorexia jöhet létre, a petefészkek rendellenes működése nyomán fájhatnak a vállak, az izmok elveszthetik rugalmasságukat, állandó ásítozási kényszert érezhetünk, fáradékonyságot, és a test elülső részén a hideggel szembeni érzékenység tünetei mutatkozhatnak.
Az energiatöbblet bulimiához vezethet, vagyis az ételek iránti túlzott vágyhoz, de anorexiát, hányást, gyomorsav túltermelődést, állandó szomjúságot, hasi idegközpont tájéki feszítő érzést is eredményezhet. Energiatöbblet esetén gyakoribbak a megfázásos tünetek, az influenza, a szívtáji szorító fájdalom. Ez a meridián szabályozza a gyomor, a nyelőcső és a nyombél működését, nem beszélve a nemi közösülés mechanizmusáról, a menstruációs ciklusról, a szoptatásról és a szexuális funkciókról. A lép üreges párja A gyomor (Vej) a lép párja, mely az elfogyasztott étel megemésztésével foglalkozik, illetve a kínai felfogás szerint ez az étel és a víz „tárolómedencéje". Az emésztés hatékony elindítása a gyomor Chi feladata – ha a gyomor Chi erős, akkor az étel „zavaros" alkotóelemei azonnal megindulnak a vékonybél irányába, ha azonban gyenge, az étel gyakran megreked a gyomorban. A lép és a gyomor szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint a Cang-Fu pár többi tagja, így nem meglepő, hogy a két szerv nevét néha felcserélik. A gyomor a „lefelé irányuló", míg a lép a „fel felé menő" tevékenységeket irányítja: a gyomor lefelé küldi a tápanyagokat és a salakanyagokat, a lép, pedig felfelé mozgatja a vizet, és viszolyog a túlzott nedvességtől. A lép (Pi) a Cang, vagyis tömör szervek egyike, melynek a kínai medicina a nyugati felfogástól igencsak eltérő funkciókat tulajdonít –az emésztés és az izomfejlesztés kulcsszervének tartják. A hagyományos elképzelés szerint a lép az elfogyasztott ételek tápanyagait elnyeli, majd serkenti ezek, összefoglaló néven az ételesszencia eloszlatását az egész testben. Ha a lép Chi -je erős, az emésztés és a tápanyagok elosztása jól működik és a szervezet egészséges, ha azonban a lép Chi meggyengül, a szövetek tápanyagellátása elégtelen lesz. A lép gondoskodik az ételből kinyert víz elosztásáról is, melynek célállomása tulajdonképpen a vese. A tápanyagokkal való szoros kapcsolata magyarázatul szolgál arra, hogy miért a lépet tartják felelősnek az erős végtagok és izmok kialakulásáért. A kínai felfogás szerint a lép irányítja a végtagokat és a húst, így az izmokban észlelt fájdalom vagy gyengeség gyakran a lépelégtelenség jele. A normális vérkeringéshez is erős lép Chi -re van szükség – ha gyenge, bőr alatti, illetve felszíni vérzések jelentkezhetnek. A lép a mentális tevékenységekben is fontos szerepet játszik: ő felelős a Ji állapotáért. A Jit szándéknak, akaraterőnek, eltökéltségnek is fordíthatjuk, de akkor is Jiről beszélünk, ha az előttünk álló lehetőségek különleges jelentőségéről, való tudomásunkról van szó.
Vírusos megbetegedéstől van szó, amely lázzal, hidegrázással, fejfájással, izomfájdalmakkal, tüsszentéssel, légzési nehézségekkel járhat. Az influenza, ami a náthánál jóval makacsabb tüneteket okoz a testemben, ágynyugalomra kényszeríthet egy bizonyos időre. Mivel az influenza egy fertőző betegség és a dühhöz kapcsolható, feltehetem magamnak a kérdést, hogy ki vagy mi az, ami ennyire feldühít? A betegséget kísérő tünetek még pontosabban jelzik, hogy milyen élethelyzetet élek meg aktuálisan: a láz dühöt jelez, a tüsszentés a kritikához kapcsolódik, vagy ahhoz a tényhez, hogy valakitől vagy valamitől meg szeretnék szabadulni. Gyakran a családot érintő konfliktushelyzetről van szó: valami olyat mondtak nekem, vagy olyan helyzetet éltem meg, amelyet nem tudok lenyelni, mivel mások szabályokat hágtak át, és határokat léptek át. Valószínűleg olyan vita zajlott le, amelyben az volt az érzésem, hogy a személyes életteremet nem tartották tiszteletben, vagy hogy majdnem elvesztettem valamit vagy valakit, aki hozzám tartozott. Sok esetben az influenza olyan, a társadalomba beidegződött hiedelmek kapcsán jelenik meg, mint például: „Annyira fáztam ma, biztos vagyok benne, hogy megkapom az influenzát." Fel kell tennem magamnak a kérdést, hogy miért lehetek influenzás. Pihenésre van szükségem? Így ágynyugalomra kötelezem magam, s nem kell szembenéznem a munkahelyi és a családi feladataimmal, kötelességeimmel? Akkor is kialakulhat influenza, ha egy helyzet kapcsán nagy csalódás, frusztráció ért engem, amely arra késztet, hogy ne akarjam érezni, mi történik körülöttem (eldugult orr) és amely a légzésemet is megnehezíti. Jobban teszem, ha kifejezem az érzéseimet és kiengedem a könnyeimet azért, hogy a testemben megszűnjön a gyulladás, és harmónia lépjen a helyébe.
A nagylábujj végétől indul, végigfut a lábfej belső oldalán, majd még mindig a belső oldalon haladva felemelkedik végig a lábszáron. Érinti a hasat, a lépet, majd a gyomorig fut fel, ahol találkozik a gyomor meridiánnal. Itt kettéválik a fő- és a mellékvonal. Ez utóbbi legbelül haladva a rekeszizom érintésével a szívhez fut, ahol a szív meridiánnal találkozik. A fővonal leszáll a has külső részére, áthalad a mellkason, majd beljebb húzódik, és a torokhoz érkezik, végül a nyelv tövénél fejezi be útját.
Az energiahiány túlzott étvágyat, memóriazavarokat, álmatlanságot eredményezhet, de nem ritka a gyomornedv pangása, elégtelen nyálelválasztás, a szájszárazság és a szomjúságérzés sem. Ezen kívül csökken a mozgás iránti vágy, mely az alsó végtagok területén tapasztalható elégtelen, keringésnek köszönhető, lelassul az emésztés, a fogíny elhalványul, és fájdalmak léphetnek fel a gerincoszlop területén.
Az energiatöbblet az anorexia – az étellel szembeni idegenkedés – kialakulásáért felelős, más esetekben viszont ezzel ellenkezőleg kialakulhat a vágy, hogy az ember az ételt - kiváltképp az édességeket – főétkezéseken kívül is minél gyorsabban magába tömje. Az energiatöbblet ezen kívül még a következő tüneteket produkálhatja: szomjúság, szájszárazság, gyomorsavtúltengés, ideges eredetű gyomorbántalmak, bulimia, elhízás, alsó végtagi fájdalmak, felső végtagi bemerevedések, rugalmatlan bőr, befeszült vállak, egyre görbülő hát.
Csakúgy, mint a hasnyálmirigynek, a lép meridiánnak is az a fő funkciója, hogy szabályozza az emésztést, az enzimfolyamatokat, felügyelje a nyál- és az epetermelődés működését, a vékonybél salaktalanítását, nem beszélve a mellel és a petefészekkel kapcsolatban álló nemi hormonokról. A lép (Pi) a Cang, vagyis tömör szervek egyike, melynek a kínai medicina a nyugati felfogástól igencsak eltérő funkciókat tulajdonít –az emésztés és az izomfejlesztés kulcsszervének tartják. A hagyományos elképzelés szerint a lép az elfogyasztott ételek tápanyagait elnyeli, majd serkenti ezek, összefoglaló néven az ételesszencia eloszlatását az egész testben. Ha a lép Chi -je erős, az emésztés és a tápanyagok elosztása jól működik és a szervezet egészséges, ha azonban a lép Chi meggyengül, a szövetek tápanyagellátása elégtelen lesz. A lép gondoskodik az ételből kinyert víz elosztásáról is, melynek célállomása tulajdonképpen a vese. A tápanyagokkal való szoros kapcsolata magyarázatul szolgál arra, hogy miért a lépet tartják felelősnek az erős végtagok és izmok kialakulásáért. A kínai felfogás szerint a lép irányítja a végtagokat és a húst, így az izmokban észlelt fájdalom vagy gyengeség gyakran a lépelégtelenség jele. A normális vérkeringéshez is erős lép Chi -re van szükség – ha gyenge, bőr alatti, illetve felszíni vérzések jelentkezhetnek. A lép a mentális tevékenységekben is fontos szerepet játszik: ő felelős a Ji állapotáért. A Jit szándéknak, akaraterőnek, eltökéltségnek is fordíthatjuk, de akkor is Jiről beszélünk, ha az előttünk álló lehetőségek különleges jelentőségéről, való tudomásunkról van szó.
A lép üreges párja A gyomor (Vej) a lép párja, mely az elfogyasztott étel megemésztésével foglalkozik, illetve a kínai felfogás szerint ez az étel és a víz „tárolómedencéje". Az emésztés hatékony elindítása a gyomor Chi feladata – ha a gyomor Chi erős, akkor az étel „zavaros" alkotóelemei azonnal megindulnak a vékonybél irányába, ha azonban gyenge, az étel gyakran megreked a gyomorban. A lép és a gyomor szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint a Cang-Fu pár többi tagja, így nem meglepő, hogy a két szerv nevét néha felcserélik. A gyomor a „lefelé irányuló", míg a lép a „fel felé menő" tevékenységeket irányítja: a gyomor lefelé küldi a tápanyagokat és a salakanyagokat, a lép, pedig felfelé mozgatja a vizet, és viszolyog a túlzott nedvességtől.
|
Az influenza olyan, vírusok útján terjedő betegség, melynek kórokozói az influenza vírusok elsősorban a felső és alsó légutakat, az orrot, a torkot, a tüdőt, a mandulákat és a középfület fertőzik meg.
