izzasztó

Akác Fehér akác Robinia pseudoacacia

Észak-Amerikából származó, sokfelé ültetett, nálunk honos fa. Virágai (Flos robiniane sen Flos acaciae) robinin, akáciin nevű és egyéb flavonoid glikozidokat tartalmaznak, enyhe görcsoldó hatásúak. A gyomornedv kóros savbőségének (hiperacitiditás), a gyomorfal fokozott feszességének (fokozott tónusának) csökkentésére használják, 3%-os forrázatát langyosan, kortyonként fogyasztják (a napi adag 200-400 ml). Hosszabb használat esetében ajánlatos 3-5 percig főzött kivonatával folytatni a kezelést.

Leveleit a népi gyógyászatban vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő szerként tartják nyilván. Vizes kivonatát 10-15 perces főzéssel kell a levelekből előállítani.

Hosszabb használata óvatosságot igényel, mert a virágok kivételével az egész növény, mérgező: egy robin nevű polipeptidet (lektint) tartalmaz, amely a sejtosztódást befolyásolja, a vörös vértestecskék kicsapódását (agglutinációját) válthatja ki; a robin nagyobb mennyiségben, a kéregben, kisebb százalékban, a magvakban található és hőérzékeny (főzésre tönkremegy).

Virágját gyűjtik, szárítják, télen, meghűlés ellen forrázatát isszák. Izzasztó, mézzel köhögéscsillapító. Ugyanilyen jó tulajdonságú az akácméz is, mivel a fa kiváló méhlegelő. Az akácvirág főzete erős vizelethajtó. Két evőkanálnyi akácvirágot 4 dl vízzel leforrázunk, ebből napi 2x1 dl akár 40%-kal is növelheti a vizelet kiválasztást.

Angyalfű vagy angyalgyökér, orvosi angyélika. Angelica archangelica L. Az ernyősvirágzatúak családjába tartozó, Európa magasabb hegyvidékein, alhavasi tájain honos, nálunk is termesztett, minden részében felhasználható, illatos kétéves növény.

Az első évben csupán szárnyalt dús tőlevélzete fejlődik, a második évben jelenik meg erőteljes szára, amely gyakran 2 méternél is magasabb, egyenes, csöves, a tetején elágazó. Szárlevelei közül az alsók két-három, arasznyi hosszúak, széles, tojás kerületűek, kétszer, háromszor szárnyaltak; alapjuk hüvelyszerű, felfúvódott. A szár felsőbb levelei kisebbedők. A levélkék hosszúkás tojásdadok, 5-15 cm hosszúak, kétszer fűrészelt élűek, a végső levélke karéjos vagy hasogatott. Virágzata gömb alakú, 20-40 cm átmérőjű, 20-40 sugarú, sárgászöld virágú összetett ernyő, az ernyőcskék sokvirágúak. Gallérka levelek az ernyőcskék tövében vannak. Gyökere az első évben répaszerű, egy-két ujjnyi vastag; a második évben a gyökértörzs kisebb ökölnyire is fejlődik, ebből több, kisujjnyi vastag, 10-30 cm hosszú járulékos gyökér ered. A gyökérzet kívül szürkésbarna, belül szennyesfehér színű, kellemes, jellemző szagú, csípős, fűszeres, kesernyés ízű. Kettős kaszat termése 6-8 mm hosszú, elliptikus, lapos, kopasz, könnyű, fakósárga színű, a résztermés hátán három kiálló borda van, szélein szárnyasan szegélyes. Az angyalfű május-júniusban virágzik, termése augusztusban érik.

Drog előállítására felhasználható részei: az első év őszén vagy a második év tavaszán kiásott gyökérzete (Angelicae rhizoma et radix), a levél (Angelicae folium), valamint a termése (Angelicae fructus).

A gyökérzet kb. 5:1, a levél 6:1, a termés, pedig 2:1 arányban szárad be.

A győkérdrog tartalmaz: 0,5-1,0% illóolajat, 0,3% angelikasavat, angelicint, gyantát, viaszt, 23% különféle cukrot, cseranyagot, pektint, keserűanyagot, keményítőt, különféle aromásanyagot ős szerves savakat.

Használják teakeverékben: étvágyjavító, emésztést serkentő, vizelethajtó, vértisztító, szélhajtó, nyálkaoldó, idegerősítő, izzasztó, felfúvódást szüntető szerként, továbbá gyomorbántalmak és epebántalmak ellen. Szeszes kivonatát reuma elleni bedörzsölőkhöz adják. A szesziparban a gyomorkeserű likőrök készítésénél gyakran alkalmazott alkotórész. Illóolajat is állítanak elő a drogból, amelyet a likőr-, az illatszer- és a cukorkaipar használ fel.

A levéldrog kb. 0,1% illóolajat, keserűanyagot, cseranyagot stb. tartalmaz. Használják fűszerül, vizelethajtó őserősítő teák készítésére. Az északi országokban a fiatal leveleket salátának és főzeléknek elkészítve is fogyasztják. Húsos levélnyelét, pedig cukrozottan csemegézik. Az idősebb leveleket takarmányozzák, mert tejszaporító hatása is ismert.

A termésdrog 0,5-1,5% illóolajat, kb. 15% zsíros olajat, gyantát, keserűanyagot, aromás anyagokat stb. tartalmaz. Étvágyjavító, vizelethajtó, gyomorhurut és bélhurut, epe- ős idegbántalom elleni teához keverik. A drogot a likőripar is használja. Az illóolajat, a likőriparon kívül, az illatszer-, a kozmetikai és a cukoripar is alkalmazza.

Angyelika, orvosi (Angelica archangelica. Angyalfű

Hosszú, ujjnyi vastag gyökere húsos, gyűrűzött, melyből csupasz szár nő ki. Levelei nagyok, sötétzöld színűek. A virágzat félgömbalakú és zöld színű. Az egész növény kellemes illatú.

Nálunk főleg termesztik. A havasi patakok mentén, szakadékos helyeken, vadon terem.

Hatóanyaga: 1% illóolaj, almasav, valeriánsav, 0,5% angelikasav, keserűanyag, sók stb.

Gyökere (angelicae radix) gyűjtendő.

Az emésztőszervek megbetegedési eseteiben gyomorerősítő, szélhajtó. (Gyomorégés, emésztési zavar, étvágytalanság, gyomorhurut, haspuffadás, szélrekedés aranyeres bántalomtól kísérve.)

Köptető tüdő- és bronchialis bajoknál. Erősítő ideggyöngeség, epilepszia, hiszteria, álmatlanság és babkávétól származó szívdobogás esetében. Kísérletek folynak a rák gyógyításánál.

Belsőleg izzasztó és tisztulást előidéző hatással van a kiválasztó szervekre. Sápadtságnál, vérszegénységnél, általános gyengeségnél, ideges fejfájásnál, elgyengüléssel járó idegbetegségnél, idült légcsőhurutnál, mell elnyálkásodásnál egyike a legkitűnőbb házi-szereknek (10 gr 1/41 vízre).

Alkoholos vagy vizes kivonata, a nemi éréskor (pubertas) fellépő görcsszerű epileptikus rohamok ellen jó szolgálatot tesz. Külsőleg nedvező ótvar, alszárfekély, reuma és köszvény eseteiben eredménnyel használható. Alkoholos kivonata kevés kámfor hozzáadásával elsőrendű bedörzsölőszer (reumatikus fájdalmak), de mint erősítőszer is bevált. A gyökeréből készült főzetet, mint idegnyugtató fürdőt ajánlják, különben is aromás gyökere a növényfürdők kedvelt alkotórésze. Olaját, mely az illatszer- és likőrgyártás értékes anyaga, az oleum angelicát is vehetjük a fürdőkhöz.

Árvácska (Viola tricolor Háromszínű ibolya, papszakáll, császárvirág, macskaszem, viola)

Fűnemű, leveles szárú, 20-30 cm magas növény, levelei hosszúkásak, virága a levelek hónaljában ül. A virág két felső sziromlevele rendesen ibolyaszínű, a két oldalsó sárgásfehér, az alsó sárga. Hazánkban vetések között, parlagokon az egész ország területén előfordul.

Kertekben ültetik. A növény földfeletti része violae tricoloris vagy jacae herba néven ismeretes.

Hatóanyaga: violin alkaloida, metilsalicilsav, metilester, viola quercitrin és kevés illóolaj.

Bőrbajok kitűnő gyógyszere. A száraz és nedvedző bőrkiütésnél, különösen, ha azok görvélykóros eredetűek, ótvar, bőrviszketés esetében használatos. Húgyhajtó teáknak alkotó része, ott, ahol az anyagcserét kell fokozni, (lázzal járó izületi reuma, reuma, vérbaj, kankó, érelmeszesedés) és a húgyutak megbetegedéseinél.

A növény, mint vértisztító és izzasztó-tea van használatban, különösen a gyermekek bőrkiütéseinél, vizeleti zavaroknál használják (15 gr 1/4 1 vízre). Ugyanezt a főzetet borogatásra is alkalmazhatjuk. Tekintve azt, hogy vizelet és izzadás kiválasztó hatású, fehérfolyásnál jó eredményt érünk el. Mint köptető használatos.

Az árvácskával bizonyos ekcéma jellegű bőrbetegségeknél (rhagade), melyek különösen az arcon, fülön jelentkeznek, kitűnő hatást lehet elérni, különösen ott, ahol kátrányos és higanyos kenőcsökkel hiába próbálkoztunk. Naponta kétszer reggel, este 1 csésze tea. (5 gr 100 gr vízre). Hústalan diétával kapcsolatban kiváló eredményt lehet felmutatni.