kínai gyógynövények

Lycium barbarum

Ezt a pici piros gyümölcsöt líciumnak is hívják, nagymértékben javítja a látást.

Tulajdonságai:

Édes íz, semleges energia.

Érintett meridián csatornák:

Máj meridián és Vese meridián.

Hatásai:

Erősíti a májat és vesét. Impotencia, gyenge hát és térdek esetén.

Táplálja a vért. Szédülés, rossz látás esetén.

Adagolása:

6-15 g naponta.

Ellenjavallat:

Lép nyirkosság okozta laza széklet.

Cinnamomum cassia

Fahéj kéreg. A Rou Gui vietnámi fahéj fajta, a lebecsesebb típus. Összetörés és porítás után csak a főzés utolsó öt percében adjuk hozzá a főzethez, különben elveszíti illóolaj tartalmát.

Tulajdonságai:

Stimuláló, melegítő.

Érintett meridián csatornák:

Szív meridián, Máj meridián, Lép meridián, Vese meridián.

Hatásai:

Melegíti a lépet és gyomrot. Hideg típusú emésztési fájdalmak esetén.

Melegíti a vesét. Hideg okozta lumbális fájdalmak, ízületi gyulladás esetén.

Élénkíti a Vért.

Menstruációs fájdalmakra.

Adagolása:

3-6g naponta.

Ellenjavallat:

Egyértelmű Yin Hiány vagy Forróság

Cinnanumum cassia

A Gui Zhi (fahéj ág) némileg hasonlít a Gui Pui-ra (kéreg), de ezt leginkább a Vér és Chi mozgatására és a bőrpórusok megnyitására használják. Nem olyan ízes, mint a kéreg, de ne főzzük 15 percnél tovább.

Tulajdonságai:

Stimuláló, édes, melegítő.

Érintett meridián csatornák:

Szív meridián, Tüdő meridián, és Hólyag meridián.

Hatásai:

Izzadást okoz. Hideg, merev nyak, izomfájdalmak esetén.

Mozgatja a Chi-t a mellkasban. Mellkasi fájdalmakra.

Melegíti a keringést. Hideg okozta arthritis esetén.

Javítja a Vér keringését.

Fájdalmas menstruáció esetén.

Adagolása:

3-10 g naponta.

Ellenjavallat:

Forróság, láz.

Nem minden Kínából származó gyógynövény bizonyult barátságosnak a nyugati világban – eredeti élőhelyükből kiszakítva néhány növény veszedelmes gyommá vált.

A kellemetlenségeket okozó fajták között találjuk például a japán loncot (Lonicera japonica, Csin Jin Nucl. Ennek az alapvetően kellemes természetű kúszónövénynek George Hall az 1860-as években tenyésztette ki egy igencsak erőszakos válfaját egy New York-i kertészetben. A növény hamarosan átlépte a faiskola kerítését, és az Egyesült Államok nagy részén meghonosodott – veszedelmes gyomként.

A magyarul vad szezám, feketecsalán és kínai bazsalikom néven is ismert Perilla frutescens, a kínai konyha egyik kedvelt fűszernövénye szintén gyomnövényként tenyészik szerte a világban. Kínában a növény magjait (Ce Szu Ce), leveleit (Ce Szu Jel és szárát (Ce Szu Keng) nátha, orrdugulás és köhögés kezelésére alkalmazzák. A levelét főzéshez is használják, hagyományosan rákételekhez, hogy a meleg természetű növény kiegyensúlyozza a rák hideg jellegét.

Harc a kudzu ellen

Az egyik legveszedelmesebb gyomot, a kudzut az USA számos déli államában egyenesen „természeti csapásnak" tartják. A borsófélék családjába tartozó növény az 1870-es években érkezett Japánból az Egyesült Államokba, ahol új táplálék-és takarmányféleként szívesen fogadták. 1910-től az 1950-es évek elejéig nagymértékben támogatták a kudzu termesztését. 1945-re már több mint kétmillió hektárnyi területet ültettek be vele az USA részein. Természetesen elhullatta magvait és ellenőrizhetetlenül terjedt tovább, hatalmas termőterületeket foglalva el, így kiirtása igen nehéznek bizonyult.

A kudzu kiirtására tett erőfeszítések során egyre inkább megfeledkezünk a növény gyógyhatásairól. Kínában a gyökerét (Ko Ken) és a virágát (Ko Hua) használják az orvoslásban. A gyökér remekül alkalmazható lázas meghűlések esetén az izzadás elősegítésére, illetve kanyaró és különféle nyaki fájdalmak ellen. A kutatások szerint csökkenti a magas vérnyomást, és segítséget nyújt a koszorúérgörcs kezelésében. Virágát hagyományosan az alkoholmérgezés enyhítésére alkalmazzák, ám modern vizsgálatok szerint a növény egésze használható az alkohol-és kábítószer-függőség gyógyítására.

Ismerjük meg a gyógyító növényeket, hogy melyik mire való gyógynövények A-Z