lágyéksérv

Az úgynevezett inguinalis hernia már a medencetájékhoz tartozik, és mint a leggyakoribb forma, a sérvek 80 százalékát teszi ki. Lehet veleszületett vagy szerzett, és főleg férfiakat érint. A direkt forma esetében a bél a lágyék külső peremén nyomul át egy kis nyíláson a hasüregből kifelé, a bőr alá. Az indirekt forma esetében a sérv tartalma a spermavezetéket követi, illetve nőknél az úgynevezett lingamentum rondumot, és a herezacskóban, illetve a nagy szeméremajkakban köt ki.

Ebben különösen szemléletesen mutatkozik meg minden sérv közös kiútkereső szempontja, amely zsákutcává válik. A hasi nyomás által keletkezett nyomás egy mellékúton ürül ki, és a nemi szervek tájára vagy legalábbis azok közelébe jut el. A hasprés, a hasi nyomás természetes feladata az, hogy a belek tartalmát kinyomja. Ebben az esetben is azt teszi, csakhogy obskurus utakon. Akkor kerül sor a sérv kialakulására, ha túl naggyá válik a has belső nyomása, például a test olyan túlzott megerőltetésekor, amilyen a túl nehéz dolgok emelése, és ha a gyenge pontok a lágyék környékén találhatók.

Az olyan kifejezés, mint a „megemeli magát", a túlzás alapproblémájára, illetve a felfuvalkodottságra utal. Saját magunknak, illetve erőnknek a túlbecsülése a lágyéksérv alapja. A következmény az, hogy a bél egyes részei mellékutakra jutnak. Túlzott mértékű nyomásnak kitéve a legkisebb ellenállás útjában térnek ki, és az érintett személy lágyékába hatolnak, miután áttörték az izmos hasfalat. Miközben az archaikus érzelemvilág a lágyékba és a herezacskóba, illetve a szeméremajkakba vándorol, a tünet azt mutatja, hogy nem bír ki annyit, amennyit hitt magáról. Ha megpróbálja összeszedni magát, az még jobban erősíti a hasi nyomást és ezzel a problémát is.

Még ha úgy tűnik is, hogy alapjában véve testi szintű túlerőltetésről van szó, elsősorban itt is a tudattalan lelki tartalmak azok, amelyek, miután nem találtak meghallgatásra, a testben csapódtak le. Vannak olyan emberek, akiknek egy életen át nehéz dolguk van, és nehéz terheket cipelnek, anélkül hogy utolérné őket a lágyéksérv. Az objektív fizikai terhelésnél veszélyesebb a bevallatlan lelki tortúra, amely akkor keletkezik, ha az ember valami olyasmit visel, vagy visel el, amivel nem tud mit kezdeni.

Mint más sérveknél, a tanulás feladata itt is új utakat kíván, hogy a belső nyomásnak szelepeket teremtsünk és túllépjünk az eddigi határokon. Figyelemre méltó tény, hogy a belek világa által kifejezett eredendő és ősi érzelmi tartalmak utat keresnek a nemiség területéhez. Fennáll a hasi érzés és a szexualitás kapcsolata. Ha az ösztönző erő a has területéről nem a fenti világba törekszik, mint a rekeszizomsérv esetében, hanem lefelé, a nemi tájékra, akkor pl. szenvedélyes éhségről lehet szó a szexuális kielégülés iránt. Az archaikus érzelmi hatalmak a szexuális szférába nyomulnak. Ez idősebb férfiak esetében, akik sérvüket éveken keresztül sérvkötővel „tartják kordában", elképesztő lehet. A szexualitás azonban lényegesen kevésbé kötődik életkorokhoz, mint általában feltételezzük. Különösen, ha az élet korábbi szakaszaiban mostohán kezelték, akkor kísérheti az embert sokáig ebben a megváltatlanul kifelé nyomuló formában.

Minden sérv két, korábban egymástól elkülönített területet egyesít. Még a bűnügyi betörés is két tulajdoni állapotot hoz létre, amelyek addig el voltak választva. Akinek el kellett szenvednie egy betörést, annak – allopatikusan gondolkodva –még jobban be kell biztosítania és barikádoznia magát. A homeopátia álláspontjából kiindulva viszont ebben azt a felszólítást lehet felismerni, hogy legyünk bőkezűbbek és nyíltabbak. Tudatos nagyvonalúsággal az ember megelőzheti, illetve odaadhatja azt, amit különben a sors erőszakkal vesz el. Az ellopott és az elvesztett miatt lehet siránkozni és panaszkodni, vagy – a sztoikus Epiktétosszal – úgy is lehet viszonyulni hozzá, hogy visszaadtuk.

1. Hol kerültem ősi érzelmeimre vonatkozóan nyomás alá, és hol tévedtem rossz útra?
2. Hol találhatók új utak, és hol nyithatók termékeny terek?
3. Szexualitásom el van-e szigetelve más energiáktól? Hol emelkedem felül a szexuális igényeken?
4. Mennyiben érvényesül ösztönös érzelemvilágom?
5. Mit kell az életemben egyesítenem, ami eddig külön volt választva?
6. Hol terhelem túl, és hol tartom túl sokra magamat? Hol vagyok felfuvalkodott?
7. Van-e valami köze ennek az öntúlbecsülésnek és nagyképűségnek a szexuális energiaforrásoktól való elszakítottsághoz?

A lágyéksérv jelzi, hogy képtelen vagyok többé elviselni egy nyomást, valamilyen megterhelést. De magában foglalhatja a célzást is: valami régi, valami túlhaladott eltört bennem. E betegség bizonyos esetekben egyéni elbizakodottságra vagy önostorozásra, való hajlamra utalhat.

Lágyéksérv: képtelen voltam hozzáedződni a feszültséghez, a terheléshez; valami „megszakadt" bennem; önvádra való hajlam; túlzott elbizakodottság

Bárhogy legyen is, egy „szakadás" mindig megköveteli a terhelő nyomás megszüntetését. Ennek egyik módja, ha az ember gyökeresen megváltoztatja az élet dolgaihoz való viszonyulását. A bennünk rejlő teremtőerő helytelen irányba tért, így készen kell állnunk arra, hogy életünket újra végiggondoljuk, megpróbáljunk választ keresni az alapvető kérdésekre, például életünk értelmére, sajátos feladatunkra. Meg kell vizsgálnunk, mennyiben lenne kívánatos módosítanunk eddig követett életutunkon.