lépbetegségek

Csicseriborsó (Cicer arierinum)

Különleges tulajdonsága: a benne levő alkaloidák intenzív élettani hatást gyakorolnak (ha nem a megfelelő módon használjuk ki őket, akkor azonban hatásuk káros lehet).

Egyéb hasznos összetevők: fehérjék, C-, B- és K-vitamin, foszfor, kálium, magnézium, kalcium, nátrium.

Javallatok: kimerültség, túlhajszoltság, csökkent vizelet kiválasztás (kevés vizelet), a hagyományos hüvelyesek, okozta emésztési problémák, közelgő szülés, szoptatás (segíti a tejképződést), májbetegségek, a lép megbetegedései. Antiszeptikus, vizelethajtó, energiapótló. Segíti a szülést gyomorerősítő

Ideális fogyasztási módjai: a megfőzött, egészben hagyott csicseriborsót olívaolajjal és fűszerekkel ízesítjük, vagy pürének és lepénynek összenyomkodva, levesek, erőlevesbe, ugyanannyi árpával készítve (vizelethajtó).

Figyelmeztetések és ellenjavallatok: minden száraz hüvelyes elkészítésénél nagyon kell ügyelni az áztatásra, valamint, hogy a főzést hideg vízben kezdjük el, és addig folytassuk, amíg teljesen magába nem szívta a vizet, a már említett alkaloidák miatt a hüvelyesek közül a csicseriborsót nem ajánlott túl gyakran fogyasztani.

Kenderpakóca (Eupatorium cannabinum Sédkender, májgyógyítófű, fokhagymaszagúfű, vizigyopár, vizikender)

A növény vöröses szára 1 m magasra is megnő. Levelei lándzsa alakúak, a fonákon mirigyesek. Halvány óborszínű kosár virágai fürtökben állnak a szár végén.

Nedves réteken, utak szélén vadon terem.

Az egész növényt felhasználjuk (eupatorii herba).

Hatóanyaga: eupatorin, illóolaj stb.

A máj, lép, epe megbetegedéseinél vértisztító és lázellenes gyógyszer (váltóláz, spanyolnátha). Ilyenkor az egész fűből készítenek főzetet (10 gr 1/4 1 vízre), mely gyakran használt házi-szer köhögés, vízkórság eseteiben is. Belső sebre és belső zúzódáskor egy csészényit szoktak a fenti főzetből kétezerre elfogyasztani. Húgyhajtó is.

A gyökere külön főzve hashajtó is.

Az állatgyógyászatban kehes lovaknak adják, hogy megtisztuljanak. A friss növénnyel bekent állatokat a férgek elkerülik.

Kutyabenge (Frangula alnus Festőkökény, büdöscseresznye, büdösfa, ebsefa, feketeéger, puskaporfa)

Középnagyságú cserje, melynek ágait szürke, fénytelen kéreg borítja, melyen fehér foltok láthatók. A fiatal ágak vörösen árnyaltak. A fiatal levél felsőlapján szőrös és sötétzöld, a fonákon világosabb, a levél idősebb korban kopasz. Termése bogyó, mely megérve fekete.

Nálunk nedves erdőkben, patakok mentén terem.

Hatóanyaga: chrysofánsav, frangulin, melyből állás közben az emodin glycosida képződik, sók stb.

Az egy évnél idősebb zöldes barna, vagy fekete kérge képezi a drogot (cortex), mert az 1 évnél rövidebb ideig beraktározott kéregben egy hányást előidéző anyag van, mely állás közben elbomlik, ártalmatlanná lesz (100 C fokra hevítve is elveszti ezt a sajátságát).

Kitűnő hashajtó, a bélre hat elsősorban; a béltisztító és soványító teák állandó alkotórésze. Használják még lázcsökkentőnek, féreghajtónak, továbbá a máj, epe és a lép betegségeinél, székszorulásnál, vízkórságnál és aranyérnél. E betegségeknél 20-30 gr-ot veszünk 1/2 1 vízre és 1/2 óráig főzzük. A szüredéknek 200 gr-nak kell lennie.

Bogyói is erős hashajtók. Használatuk azonban veszélyes, mert erős hányást okozhatnak.

Fája esztergályozásra igen alkalmas, csapok és faszögek készítésére használják. A fa szene puskaporgyártásban nyert alkalmazást.

Egy hozzá hasonló cserje, a varjútövis (Rhamnus cathartica – Kreuzdorn) kérgének hasonló gyógyhatása van, ezért ezt is gyűjtik. Gyermekeknek ne adjuk.

Egy harmadik válfaja a Cascara sagrada, Rhamnus purshiana. Ugyanazon betegségekre alkalmazható, mint az előbbieket, már csak azért is, mert ez tulajdonképpen a frangulának Amerikában honos fajtája. Gyermekeknek és szoptatós anyáknak inkább ezt adják. Tartalmaz 1.75 oximethyl antrachinont.

Ökörfarkkóró-virág (Verbascum thapsus, molyhos. V. thapsiforme, keskenylevelű Ökörfarkvirág, királygyertya, gyapjúfű)

Erőteljes szára ember, magasságig is megnő, nagy levelei lefutók, virágai sárgás színűek.

Nálunk parlagokon, utak mentén, házak körül mindenütt vádon terem.

Mindkét növény virágát gyűjtjük csésze nélkül, mely, mint verbasci flos jön a kereskedelembe.

Hatóanyaga:     nyálka, illóolaj, saponin, hesperidin stb.

Teája (10 gr 1/4 1 vízre) torokban fellépő ingert csillapító, izzasztó. Rendesen mályvafélékkel keverve használják elnyálkásodás, rekedtséggel járó ugató köhögés, légzési nehézség, meghűlés és katarrusos állapot megszüntetésére. Sárgaságnál a máj és lép megbetegedéseinél, vizelettarthatatlanság eseteiben kitűnő szolgálatot tesz. A virágból készült teát szűrőpapíron, vagy sűrű ruhán kell átszűrni.

A leveleiből készült, tejjel főzött folyadék külsőleg, daganatok és kelések felpuhítására, valamint aranyeres csomók, elmulasztására szolgál. Gyökerét is felhasználják e célra. Alkoholos kivonatot nem készítenek belőle, mert nyomasztó fejfájást, az izomzatban fájdalmat, légzési zavarokat, étvágytalanságot, csuklást, székrekedést válthat ki. Fülfájdalmaknál, fülzsírdugó esetében gőzölést ajánlanak a virágaiból.

A virágjából készült főzet hajszőkítő. Magját a halászatban használják.

Az állatgyógyászatban kis állatok hurutos köhögésénél szoktak belőle teát főzni.

Köhögés elleni szer gyermekeknek. 1/2 l vízzel főzünk 15-15 ökörfarkkóró virágot és Bibisgyökeret 2-3 percig. A kész főzetet sűrű ruhán szűrjük át. A szüredékhez 1/4 kg cukrot, vagy 1/8 kg mézet adjunk és adagoljunk belőle naponta többször 1 evőkanálnyit.