májbaj

Paradicsom (Solanum lycopersicum Paradicsomalma, szerelemalma)

1-1 1/2 m magasra megnövő növény, melynek levelei mélyen hasogatottak, fiarészesek és éppen úgy, mint a szára, mirigyszőrökkel vannak borítva. Nagy, almanagyságú gyümölcse skarlátpiros, rendesen összelapított, duzzadt nedvdús. Levelei nem kellemes szagúak.

Nálunk kertekben termesztik. Hatóanyaga: olaj, vitamin, sók, kén, solanin, likopin.

A nyers gyümölcs vértisztító, vértolulást oszlató, amiért is véredény elmeszesedésnél igen előnyösen használható. Kitűnő vesetisztító, kezdődő májbajokat és azzal járó fájdalmakat szüntet és megelőzni képes. A nyári vértisztító kúrák elengedhetetlen kelléke, nőknek a változó korban szintén nélkülözhetetlen. Elsőrendűen üdítő, kitűnő táplálóanyag, amiért is gyermekeknek, öregeknek különösen ajánlható. Bár főzve gyümölcsében elbomlik a táplálóanyag, mindamellett kedvelt leves és mártás készül belőle. Nyersen kipréselt levét soványító kúrára használják.

Solanin tartalmánál fogva nem mindenki tudja nyersen megemészteni, ezért az illetők először vágják szeletekre, sózzák meg, a képződő nedvet öntsék le róla, így minden veszély nélkül megehetik.

Hatóanyagai

Egyben megegyezünk mi, emberek a paradicsommal sejtvédő anyagaink 70%-át likopin alkotja, amely a karotinok egyik (szervezetünkben a leggyakoribb) fajtája. A likopinek védik és stabilizálják a sejtek és egyben a sejteken belüli számtalan részecske sejtorganellum, például a mitokondrium (bennük a zsírok és glükóz elégetése, azaz oxidációja szolgáltatja a sejtek energiaellátását) vagy a lizoszómák (ezekben használódik fel, vagy bomlik le a sejt anyaga) olajos-vizes védőhártyáját.

A paradicsom védi a sejteket

• A sejtvédő likopinek adják a paradicsom csodálatosan szép piros színét. Érthető, hogy ezért a még éretlen, részben zöld színű paradicsom viszonylag szegény ezekben az anyagokban.
• A paradicsomban lévő likopinek, karotinok és más értékes anyagok zsírban oldódnak. A likopinek a cellulóztartalmú rostokba vannak zárva, és csak hőhatásra és valamennyi zsír vagy olaj jelenlétében szabadulnak ki onnan. Ideális megoldás: egy kg paradicsomot vágjunk apró darabokra, és a lábasban tegyünk hozzá egy evőkanálnyi olajat, majd főzzük (pároljuk) alacsony hőfokon kb. 10 percig.
• A likopinek funkciója a paradicsomban is ugyanez. A likopinek védőhatása nélkül gyengülne a látásunk (ez lehet az első figyelmeztető jel), a nyálkahártyák test-szerte elsorvadnak, és ez által elvesztik szerepüket a baktériumok, vírusok és gombák elleni védelemben.

Nem csak védi a sejteket

A paradicsom a sejtvédő likopineken kívül, még sok biotint (B-vitamin, amely őrzi a bőr, haj és körmök épségét, részt vesz a vércukorszint szabályozásában), niacint (szintén a B-vitaminok közé tartozik. A jó hangulatért és a pihentető alvásért felelős), folsavat (szükséges a vérképzéshez, a sejtnövekedéshez és az életkedvhez), C-vitamint (az immunrendszer működéséhez) és E-vitamint (az immunvédelemben; a szív működéséhez is kell) tartalmaz. Piros levében bőségesen található még kálium (elősegíti a víz kiürülését a szervezetből, a tápanyagszállítást, vizelethajtó hatású) és cink (kötőszövetek és a hormonok képzéséhez).

Petrezselyem, kerti (Petroselinum sativum)

Szardíniából nálunk meghonosodott konyhakerti fűszeres növény, mely húsos gyökeréből csupasz ágat hajt, e körül páratlanul szárnyas levelek ülnek. Ernyője sokágú.

Hatóanyaga: magjának illóolajában apiol van.

Az egész növény és a magja erőteljes húgyhajtó. Görcsös hólyagbajok, húgycsőgyulladásoknál, melyek hűlés folytán keletkeztek, az öregek vizelettarthatatlanságánál, fájdalmas vizelési ingernél, gyermekek vizelési nehézségénél, hólyag és vesekőnél (a nyers gyökeret rágcsálják) használatos. Kankó, emésztési rendellenesség, máj és lépbajnál rendelik. Általában kis adagot ajánlanak, mert nagyobb adagban szédülést, fülzúgást, fejfájást idéz elő. Kankós folyásnál alkoholos kivonat formájában adják.

Friss növényt szúnyogcsípés ellen használják, úgy, hogy a szabadon maradt testrészeket egyszerűen bedörzsölik vele. A nemi ingert ösztönző szernek tartják.

A tinktúra 60%-os alkohollal készül 1:1 arányban a friss levelekből.

Hólyagbántalomnál. Veszünk egyenlő részben bodzát, babhüvelyt és petrezselymet, e keverékből 1 evőkanálnyit megfőzünk 2 dl vízzel. Naponta 2 csészényit kell meginni.

Tölgy, kocsánytalan (Quercus sessiliflora Muzsdalytölgy, cserefa, muzsna)

30-40 méterre is megnő. Rövid nyelű levelei szinte ülők, fordított tojósalakúak, korán tavasszal lehullnak. A terméskocsány 10 cm hosszú, vagy kocsánytalan, termése makk.

Az ország minden részén, néha nagy erdőket alkot.

Felhasználjuk a faág kérgét (cortex), levelét (folium), gubacsát (galla) és a makkot (glanc). A fiatal fa kérge sima, szürkésbarna, belül vörösesbarna, íze összehúzó, keserű.

Hatóanyaga: csersav (a fiatal kéreg néha 16-20%-ot tartalmaz, mely nem tannin, hanem attól eltérő tölgyfakéreg csersav), a magban sok a keményítő, zsíros olaj, csersav. A gubacsban (a kisázsiaiban) néha 70% tannin.

A fiatal leveleket a gyenge, tüdővészes egyének tavaszi, vértisztító kúráknál használták. E teához rendesen még ezerjófüvet és ürömfüvet rendeltek és éhgyomorra fogyasztottak naponta 1 csészényit. Gyomorerősítő, vérjavító, vizelethajtó (fehérjevizelésnél), amiért is igen gyakran használt házi-szer hólyag és aranyeres bántalmaknál. Végbélkörüli kényelmetlenségeknél külsőleg. Gyermekeknek ágybavizeléskor is adják. A tea 10 gr 200 gr vízzel készül.

A tölgyfakéreg jellemző sajátságú, különböző testszöveti gyengeségnél használható, összehúzó szer. Ezért és vízelvonó sajátsága folytán kiválóan alkalmas szer hasmenés, vérhas, hólyag-és légcsőhurut, váltóláz és rendellenesen sok hószámnál, továbbá jó eredménnyel jár használata vizelettarthatatlanság és nyálkaömlés kényelmetlen eseteiben. Az elduguló hatás csökkentésére kutyabengével, vagy rebarbarával készül a teakeverék. Külsőleg, belsőleg adagolják.

Borban, vagy alkoholban áztatott tölgyfakivonatot is készítenek, mely elsősorban hasmenés ellen bevált orvosság, de cukorra cseppentve oldalszúráskor, epekőbántalomnál, májbajnál szintén jó eredményt érünk el vele. Gyomorfekélynél fontos alkalmazásra nyílik lehetőség.

Termését, a makkot különösen a gyermekgyógyászatban előszeretettel használják. Angolkór, scrofulosis, csontgyengeség, vérszegénység, idegesség és a gyakrabban fellépő lágyas állapot leküzdésére méltán kedvelt házi-szer. A makkot, mely cca 10% csersavat és szervetlen sókat tartalmaz, kellő elővigyázatossággal kell pörkölni, hogy a csersavat a túl erős pörkölés, odaégés el ne bontsa. (Amikor gyermekgyógyszer készül belőle, a makkot először szeletekre vagdaljuk, leforrázzuk, a szűrőn maradt makkot kiszárítjuk, és csak ezután pörköljük.) A pörkölt makkot eldaráljuk, és úgy készítjük el, mint a kávét. Ezzel angolkóros, scrofulotikus, bélhurutra hajlamos gyermekeknél, de öreg embereknél is bizonyos ideig állandóan használva nagyszerű eredményeket lehet elérni. Kakaóval felesleges keverni.

Gyermekek hasmenésénél: végy 10 gr pörkölt és megdarált makkot, főzzed 3/4 1 vízzel 1/4 órán át, tégy a szüredékhez 40 gr narancsszörpöt és így adagoljad a gyermeknek.

Krónikus veselobnál, lépdaganatnál, az időközönként fellépő arcfájdalmaknál (halánték, állkapocs) a gyakorlatban bevált a következő gyógyszer: vegyünk 250 gr friss összezúzott makkot, áztassuk 8 napig 450 gr alkoholban és annyi desztillált vízben, hogy a szüredék 4 liter legyen.

A tölgyfakéreg főzet elmulasztja a legmakacsabb sebet és gyulladást. A főzet kisebesedett lábnál lábfürdőnek, fagyásnál, égési sebek borogatására, felfekvésnél, és aranyér elleni ülőfürdő készítésére igen alkalmas. Beöntéshez, öblítéshez (irrigáció) különösen ajánlható. Mint gargarizáló szer elismert.

Fagyás elleni házi-szer. Vegyünk valamennyi csersavat és vízzel sűrű pépet, keverünk belőle. Ezt a keveréket kenjük fel a megfagyott testrészre és hagyjuk ott megszikkadni.

A tölgyfa moszat (evernia) az illatszergyártásban nyer felhasználást.

Az állatgyógyászatban erős hasmenésnél, daganatra, felhorzsolásra tölgyfakéreg főzetet adnak.

Sokat használt és nagyra becsült cserző anyag. Ősidőktől fogva hajók, hidak, cölöpök, talpfák és bútorok készülnek belőle. A bor derítéséhez és az ecetgyártásban is felhasználják. A tölgyfagubacs a festőiparban és a tintagyártásban nyer alkalmazást. A fiatal tölgyfalombot koszorúk és girlandok készítéséhez használják. A babkávé pótszere. A makk őzek és vaddisznók téli tápláléka.

Történelmi munkákban olvashatjuk, hogy a görögök és rómaiak Istent megillető tiszteletben részesítettek egyes tölgyfákat, innen van a tölgyfának még ma is élő tisztelete.

Sok babona is él még a népek tudatában a tölgyfával kapcsolatban; így azt tartja róla a néphit, ha a gubacsot kettévágjuk, és hernyót találunk benne, úgy ez az év termékeny lesz, ha pók van benne, szűk esztendő következik, ha viszont üres, úgy ragályos betegségek tizedelik a népet. Sok és nagy gubacs korai telet jelent. Ősidőben a tölgy jelképe volt az erőnek, bátorságnak és dicsőségnek.

Zsálya, orvosi (Salvia offinalis Kerti zsálya)

60 cm magas, molyhos félcserje. Szára négyszögletes, levelei hosszúkásak, tojásdadok, csipkézettek, alul erősen erezettek és bársonyosan molyhosak. Virágai sötétkék színűek.

Ezt a zsályafajt nálunk csak termesztik. A virágzó növény leveleit (salviae folium) gyűjtjük.

Hatóanyaga: illóolajok, asparagin, glutamin stb.

Elsősorban kitűnő, klinikailag is kipróbált szer tüdővészesek éjjeli izzadása ellen, (10 gr 1/4 1 vízre). Ebből a teából naponta három-négyszer 2 evőkanálnyit kell hidegen elfogyasztani, továbbá gyengeségből származó izzadás ellen. Sajátossága, hogy erősen izzadó egyénekre izzadást csökkentő, azoknak, kik nehezen izzadnak, izzasztó hatású. Növényi aspirinnak is nevezik. Alchemillával felváltva cukorbajosok is használhatják. Vértisztító, különösen köszvényes ekcéma, nehezen gyógyuló sebeknél. A tea mézzel vagy cukorral ízesítve hurut, köhögés, gyomor és torok elnyálkásodásnál a nyálka leválasztását is eszközli. Hízásra hajlamos egyének reggeli teája.

Alkoholos kivonat (10:100) is készül belőle, melyből a fenti betegségeknél 34-szer naponta 20-30 cseppet lehet adagolni. Borban főzve máj és vesebaj ellen használatos. A zsályalevél porát a fent elsorolt betegségeknél az ételre is szokták felszórni. Spanyolnáthánál és szamárköhögésnél tejben főzik meg a levelet. Szoptatás után a tejmirigyek, kiválasztását lecsökkenti. A töményfőzet nem csíraölő, de megfelelő hígításban eredményes csíraölő hatásúnak bizonyult.

A frissen készült zsályalevél forrázat daganatok tisztántartására kiválóan alkalmas. A meleg zsályatea kitűnő toroköblítő szájban fellépő betegségeknél, mandulagyulladásnál, de használatos foghúslazulásnál, foghúsvérzésnél, fogínygyulladásnál és szájpenésznél. Aranyeres bántalomnál rendszerint fellépő végbélviszketegségnél ajánlatos külső mosást végeztetni és itatni főzetét. A porított levél szájvizek, fogporok és különböző kenőcsök készítésére alkalmas. A fogkövet is leválasztja. A hajnövés előmozdítására is zsályakenőcsöt szoktak használni. Alkoholos kivonata néha bedörzsölő szer.