mandulák
|
A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon, ritkábban a gégében tapad meg, és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget (toxint) termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. Nehezemre esik a nyelés. Mivel a torok a beszédet, a kommunikálást és a párbeszédet teszi lehetővé, ez azt jelezheti, hogy nem mondok el, visszafojtok bizonyos dolgokat. Nem tudom kifejezésre juttatni, amit érzek, „lenyelem" az érzéseimet, és az igényeimnek sem adok hangot. Félek a visszautasítástól, és mások reakcióinak függvényében cselekszem. Elismerem annak a fontosságát, hogy az igényeimet és érzelmeimet megismertessem másokkal ahelyett, hogy elfojtanám azokat.
Amit tenni kell! Változtatnom kell bizonyos dolgokon. Olyannak kell elfogadnom és szeretnem magam, amilyen vagyok. Ha szeretem és tisztelem magam, akkor mások is viszontszeretnek és tisztelnek.
A polipok a mandulákkal együtt a védelem területének a harcoktól leginkább feldúlt részei. Az összecsapás ideje alatt felduzzadnak. Ha a heveny konfliktus tartóssá válik, akkor a gyulladás is krónikus gyulladás lesz, és mint minden rossz kompromisszum, nagy energiákat emészt el. Ebben a helyzetben világosan látszik a gyerekeken, hogy mennyire blokkoltak és kimerültek. Mivel állandóan el van dugulva az orruk, csak a szájukon keresztül tudnak lélegezni. Az állandóan nyitva tartott száj és néha a kimerültségtől lógó szemhéjak energiahiányról árulkodnak. Gyakran előfordul, hogy a különböző szinteken beállt blokádok jelei buta arckifejezést kölcsönöznek a gyereknek.
A fennálló téma a védekezőképességhez, a harckészséghez és egy tévutakra vezetett kommunikációhoz kapcsolódik, ugyanis a belélegzett levegő nem a neki szánt úton halad, hanem a szájon keresztül. Ez, pedig nem jó megoldás. A tennivaló az, hogy a fenti tematikát be kell hozni a tudatba, és tehermentesíteni kell a testet. Mivel a polipoknál messzemenőleg gyerekproblémáról van szó, a szülőknek kell megteremteniük azokat az alapokat, amelyek a konfliktusokat is elbírják. Míg a torokmandulák területén zajló összeütközések a nyelés körül köröznek, a polipoknál arról van szó, hogy a beteg fellázad a túlzott követelmények ellen. A gyerek makacsnak tűnik.
Hogy milyen az álláspontunk az agresszió témájával kapcsolatban, azt azon a tényen is lemérhetjük, hogy nálunk alig van olyan fiatalember, aki nyirokszerveinek teljes létszámával éri el a serdülőkort. Gyakran ki kell venni a három legfontosabbat (orr- és garatmandula, vakbél) – és ezt megpróbálják elegánsan kifejezni és ártatlan színben feltüntetni.
|
|
|

A diftéria vagy más néven torokgyík egy fertőző, néha halálos kimenetelű betegség, amelyet a baktérium okoz. A diftéria egy erősen fertőző megbetegedés, ami közvetlen érintkezés vagy cseppfertőzés útján terjed. A diftéria - nyálcseppekkel vagy közvetlen érintkezés útján terjedő - baktérium okozta fertőző betegség.
A polipok a nyirokvédelmi rendszerhez tartoznak. Az orrgarat manduláiként is leírhatjuk őket. Amennyiben az ember lelkileg nem tudatosuló védekezési harcokba bonyolódik, akkor beugranak helyette a nyirokszervei, és őt magát helyettesítve megvívják az éppen fennálló háborút. A szövetekben tombol a kórokozók és a védekező sejtek közötti csata. Ez utóbbiakhoz tartoznak a limfociták is. A fehérvérsejtek egyik alcsoportját, a test legfontosabb rendőrőrsét képezik.
Gyakran a sebész az, aki fogja a kését, és vérig harcolja a harcot azzal, hogy egész egyszerűen kivágja a csatamezőt. Az akció, különböző eredményeket szül. A gyerekek egy részének sikerül az operációt követően az összeütközést – aminek most már nincs meg a testben megszokott helye – visszahoznia a tudatába. Ők ennek megfelelően jobban lesznek, és nem ritka az sem, hogy a szülők arról számolnak be, hogy a gyerek az operáció után nagyot ugrott előre a fejlődésben. A gyerekek másik részének nem sikerül ez a lépés, és a védekező harc testi harc marad. Ilyenkor aztán gyakran a test saját védelmi rendszerének egy másik színterére csúszik át, és ott parázslik tovább. Közben a gyerek tovább betegeskedik, és jelzi környezetének, hogy nem tud megfelelően fejlődni. Az agresszió olyan komoly téma, hogy nem lehet csak rövidtávon megkerülni. Gyerekkorban tipikus módon a védekező nyirokrendszer szerveiben jelentkezik a gyulladás, a különböző mandulákban és a féregnyúlványban. A védelmi csata, amit a gyerek tudatosan nem tud megvívni, a testben ölt formát. Eldugult orrával és örökké nyitva álló szájával ő a két lábon járó makacsság képe. Dagadt polipjai blokkolják a kommunikációs utakat, és butának tüntetik fel. Ez az ő tehetetlen védekezési módja a túlkapások, visszaélések és a túlzott követelmények ellen.