mirigydaganat

Diófa (Juglans regia Olasz dió, pompás diófa)

Terebélyes, 10-20 m magas, pompás fa ép szélű, illatos levelei páratlanul szárnyasak. Virágjai barkában fejlődnek. Termése a dió.

Gyűjtjük leveleit (juglandis folium) és a megszáradás után sötétbarna, szagtalan, fanyarízű dióburkot (nuci juglandis cortex).

Hatóanyaga: inozit, csersav, juglon, illóolaj. A dióburokban hydrojuglon, emulsin stb., csersavat nem tartalmaz. A kéregben juglon és kevés csersav.

Az orvosi gyakorlatban vértisztítóként, mirigydaganat (külsőleg és belsőleg), rachitikus csontmegbetegedések, szemgyulladás, általános gyengeség, foghús-megbetegedés, foglazulás eseteiben használatos. A leveleiből készült teának van vértisztító, emésztést előmozdító, féreghajtó hatása. Gyomor- és bélelnyálkásodásnál és általában olyan betegségeknél, melynek oka a vér tisztátalanságában keresendő, kitűnő eredményeket érünk el. 10-20 gr diólevelet főzünk meg 1/2 1 vízben és a szüredéket reggel, kávé helyett cukorral fogyasszuk.

Gyümölcse, a dió vérszegénység és sápadtság esetében jó szolgálatot tesz. Nem ajánljuk fokozott élvezetét olyan egyéneknél, kik gyakran panaszkodnak rosszullét, szédülés és vérttódulásokról.

A dióburok ugyancsak használatos gyomor- és bélelnyálkásodásnál, azon kívül hatásosnak bizonyult higanymérgezés okozta mirigy- és bőrbajnál (5-10 gr 1/41 vízre).

Hószámzavar és fehérfolyás ellen öblítéseket ajánlanak (ilyenkor tea formájában is szokták inni). Görvélykórnál (scrofulosis) 1/2 kg diólevélből erős főzetet készítünk, és a fürdővízhez keverjük. Naponta kétszer is használható az ilyen fürdő, miközben 2-3 csésze diólevél teát itatunk. Rosszindulatú daganatnál, bőrkiütésnél, görvélykóros szemgyulladásnál fürdő, lemosás és borogatás ajánlható. A dióburok és levél kivonatóból sötétbarna hajfesték készül. Diólevélből készült a Karyon (Okolicsányi- Kuthy) tbc-s betegségek specifikuma.

A szürke diófa (I cinerea) nálunk művelik. Kéregfőzete erős adagban hashajtó.

A hazai diófa fája a bútorgyártásban és iparban szép erezése és könnyű fényezhetősége miatt közkedvelt. A cukrásziparban a dió felhasználása közismert. A még éretlen gyümölcs cukrozva, és mint befőtt, igen kedvelt nyalánkság. Az állatgyógyászatban a diólevélből és dióburokból készült főzetet az állatok hurutos megbetegedéseinél és takonykórnál adják.

Ha a diófa nem hoz gyümölcsöt, úgy a néphit szerint ki lehet belőle erőszakolni jövő évre a termést úgy, hogy termés idején felmászunk a fára és egy bottal össze-vissza hadonászva, leütögetjük a száraz ágacskákat.

Kitűnő gyomorjavító.1/2 1 pálinkához tegyünk 5 gr elvagdalt mandulát és 100 gr dióburkot; ezt többszöri felkeverés mellett hagyjuk szobahőmérsékletnél állni 8 napig. Az átszűrt pálinkából 1 pálinkáspohárnyit igyunk meg reggel éhgyomorra.

Pemetefű orvosi (Marrubium vulgare Fehér pemete, peszérce, pöszerece, pesztercefű)

Illatos növény, mely 60 cm-re is megnő. Négyszögletes, elágazó szárral, nyeles, ráncos, ugyancsak molyhos, kerekded, fűrészelt szélű levelekkel. Virága szennyes fehér.

Hazánkban homokos helyen, parlagokon, töltések szélén vadon terem.

Hatóanyaga: marrubiin keserű, illóolaj, csersav, saponin stb.

Gyűjtjük leveles, virágos szárát, mely erősen molyhos, amiért a kereskedelemben fehér pemetefű (marubii albi herba) néven ismeretes.

A légző utak, a máj (epehólyag) és a női nemi szervek gyógyszere, ha ezek elnyálkásodtak. A fehérpemete nyugtató, oszlató, szárító és gyengén oldó hatású, ezért felhasználjuk a fűből készült teát (10 gr 1/4 l vízre) idegnyugtatónak, sápadtságnál, száraz és elhanyagolt köhögésnél mint köptetőt mézzel ízesítve, továbbá aranyér, lép és máj, illetve epevezeték gyulladásnál, (fokozza az epe elválasztását), azonkívül asztma, krónikus hasmenés, tüdőhurut, mirigydaganat, hisztéria, hipochondria, általános gyengeség eseteiben, úgy hogy a fenti főzetből 2-3-szor 1 csészényit fogyasztunk. Gyermekláncfű-gyökérrel egyenlő részben főzve a tea sárgaság, sápadtság, szamárköhögés, bélhurut, kevés hószám ellen kitűnő eredménnyel használható. Ilyenkor a teát 2 percig főzzük, 20 percig állni hagyjuk és naponta 2-3 csészényit fogyasztunk el. A rendszertelen szív- és érverést is szabályozza.

Szörpöt is lehet a fiából készíteni, amikor erre – különösen a gyermekgyógyászatban – szükség van.

Bőrbetegségnél fehérpemetefű lemosást adnak.

Zsírba főzve mirigycsomót, daganatot és gyulladást oszlat. Az állatgyógyászatban, amikor feltűnő kevés nyálka elválasztásban nyilvánuló lágyas betegség jelentkezik, fehér pemetefű teát (30 gr 1 l vízre) adnak a beteg állatnak.

Sarsaparilla, radit (Smilax)

A drogkereskedelemben a hondurasi és veracruzi fajtájának gyökerét ismerik.

Hatóanyaga: parillin, smila-saponin, sarsa-saponin, zsíros olaj, salétromsó és kevés illóolaj.

A sarsaparillának elismerten jó hashajtó, vértisztító, vizelethajtó, izzasztó sajátsága van. Elsősorban anyagcserezavar és lues okozta bőrbajoknál, használják. Ott is rendelhetik, ahol a salvarsan túlérzékenység folytán nem alkalmazható, továbbá köszvényes, reumatikus bajoknál.

Hólyaghurutnál, homok és kőképződésre való hajlamosságnál, sőt vesezsugornál is láttak eredményt. Vesekólikánál tinktúrájából 10 cseppet veszünk, ezzel eredményt fogunk elérni.

Régi időben – nálunk is hivatalos gyógyszer volt – vérbajnál, köszvénynél, reumánál, scrofulosisnál, bőrkiütéseknél használták. Egyes vidéken, mint „édenkúrát" scrofulosisnál, fülfolyásnál, mirigydaganatnál, csontbetegségnél, még ma is használják főzetét (5 gr 200 gr vízben). A kúrát bizonyos dietikus szabályok figyelembevételével hajtják végre. A vértisztító és hashajtó keverékek állandó alkotórésze (Decoct. Zittmani).

Újabb vizsgálatok szerint főzete 3-5 héten belül a vér nitrogén-salakanyagát a normálisra csökkenti. Ezzel együtt a fejfájás, étvágytalanság megszűnik, a beteg közérzése javul.

A vesebajnál nagy fontosságú alkalmazása, mert a sótalan, fűszertelen konyha néha undort vált ki, ami által erőgyűjtésre alkalmatlanná teszi a szervezetet; míg ez esetben nem kell óvni annyira a beteget a fehérje tartalmú ételektől, mert ha ezek a nitrogén tartalmú feleslegek a vérpályába kerülnek is, nem fognak ott zavarólag hatni. A méregtelenítés a vizeletmennyiség fokozása nélkül, felesleges folyadék felvétel nélkül történik és így a veséket, nem terheljük meg. Az egészséges vesét nem izgatja.