májbajok

Benedekfű. (Cnicus benedictus Áldottbárcs, pápafű, áldottfű)

A félméter magas növény ötélű szárat hajt. A szár alul érdes, felül mirigyszőrökkel borított. Hosszú, szeldelt levelei lándzsa alakúak és tüskések. A virágzat sárga.

Nálunk termesztik.

Közvetlenül virágzás előtt gyűjtjük az egész földfeletti növényt, mely cardui benedicti herba név alatt jön forgalomba.

Hatóanyaga: cnicin, sokoldalúan felhasználható illóolaj és sok ásványi só.

Az emésztőszervek zavarainál kedvelt gyógyszer. Rendelik epe-, májbajoknál, sárgaságnál, gyomor- és bélbajoknál. A fűből forrázatot készítünk, mely által kitűnő házi-szert nyerünk. (5 gr 1/4 1 vízre). Kitűnő házi-szer gyomorbetegség, gyomorégés, idült hurut és váltóláz ellen; hatása enyhén kiválasztó, emésztést előmozdító.

Hasonló célra használatos a fűből készült alkoholos kivonat. A magját méhfolyásnál szokták használni.

Ideggyengeségnél is élénkítő, erősítő, a légzőszervek megbetegedései esetében eredményes. Vesegyulladásnál nem szabad használni. Állandó és félben hagyó hőemelkedésnél javallva van.

Ott, ahol a gyomrot, az emésztést állandó és sok alkáliával (soda bicarbona stb.) rontották el, ezerjófűvel keverve elsőrendű eredményeket lehet vele elérni. Külsőleg az egész növény főzetét daganat, fagyás, sőt fekélyes, rákos daganat öblítésére ajánlják.

A teákat kellő körültekintéssel kell előkészíteni, mert nem mindenki tudja meginni keserűsége miatt; sőt érzékeny, gyönge idegzetű embereknél rosszullétet, undort, sőt hányingert is előidézhet.

Benedekfű tinktúra. 10 gr benedekfüvet 40 gr vízzel 2 napig áztatunk, aztán leszűrjük és a szűrőn visszamaradt maradékot újra 8 napig 20 gr alkoholban áztatjuk, mialatt többször felkeverjük és leszűrjük. A két szüredéket összeöntjük és alkohollal 60 gr-ra kiegészítjük. A kész tinktúrából naponta 2-3-szor 8-10 cseppet cukorra cseppentve adagolunk.

Gyomor bél és tüdő elnyálkásodásnak, májbetegségnek és hasmenésnek kitűnően bevált házi-szere.

Berberis aquifolium (Mahonia)

Ennek gyökerét májbajok és psoriasis szerű bőrbajok ellen használják. Gyümölcséből hazájában (Észak-Amerika) pálinka és bor készül. Cukorkaízesítésre használják.

Hatóanyaga lényegében a borbolyáéval (berberis vulgaris) azonos. Ezen kívül tartalmaz: berberint, oxyacanthint, berbamint.

Füstike (Fumaria officinalis. Földifüst, földfüsti, földepéje)

Az egész növény kékes, hamvaszöld színű; a párta levelei vörösek, virágzata fúrt; sallangos levelei világosabb zöld színűek, mint a növény többi része.

Parlagokon, szőlők között, cserjés helyen, mészszegény talajon terem. Keserű ízű.

Hatóanyaga: vegyi úton fumarin alkaloidát és fumarsavat állítanak elő belőle.

Egyike talán a legjobb vértisztító növényünknek, amely a vizeleti, emésztőszervek, és a bőr kiválasztását fokozza. Ezért máj, gyomor és bélbajoknál, bőrkiütésnél gyakran sikerrel alkalmazzák.

A népgyógyászatban néha még használják a növény főzetét vízkórnál és székrekedésnél. Virágjából és leveléből készült főzetet idült ekcémánál, hosszabb ideig kell használni (15-20 gr 1/4 1 vízre, a szüredéket 24 órán belül kell meginni). A gyomor jól bírja. A fenti főzet szemgyulladásra, szemvörösségre, arcpörsenésre, sömörre, mint külsőszer jól beválik.

Egyik változatát, a fumaria parviflora-t a múlt század orvosi könyvei a lepra, a rák, valamint a scrofulosis gyógyszerének írják le.

Lestyán (Levisticum officinale)

Váltakozó állású, páratlanul szárnyas, összetett levelű, több éves növény. A virágzat összetett ernyő, színe sárga.

Termése barna, kettőskaszat. Gyöktörzse függőleges, harántul gyűrűzött. Szára kopasz, csöves.

Gyökere és gyöktörzse, mint levistici radix képezi a drogot.

Hatóanyaga: angyelika sav, mézga, invert cukor, illóolaj.

Húgyhajtó elsősorban vízkór levezetésére. Rendelik szívbaj, gyomorbaj, emésztési zavar, haspuffadás, vese-, hólyagbántalom, fehérjevizelés, hószámszünet, lép- és májbajok esetében.

Külsőleg, mint fürdőhozzátét a gyökeréből főzetet készítenek rosszul gyógyuló sebeknél, valamint az altesti szervek erősítésére. Lestyán pálinka lázellenes népies szer.