A fekete nadálytő jótékony hatása, hogy sietteti a horzsolás, rándulás, csonttörés gyógyulását. Továbbá enyhíti a bőrkiütések, pikkelysömör kellemetlen tüneteit Segíti a sebgyógyulást.
Hatásai:
Fájdalomcsillapító, gyulladásgátló, csonterősítő, sebgyógyító.
Javaslatok:
Csonttörés
Évszázadok óta ismert a fekete nadálytő horzsolások rándulások, csonttörések és repedések gyógyulását elősegítő hatása. A növény ahhoz is hozzájárul, hogy a csontok, és ínszalagok kötődése erős legyen. Ha a megrándult bokára azonnal fekete nadálytőből készített borogatást teszünk, jelentősen csökkenhet a sérülés súlyossága.
Emésztés
A fekete nadálytő hagyományosan a gyomorfekély és a bélirritációs problémák orvossága.
Bőrproblémák
A feketenadálytő-olaj vagy kenőcs, pattanások, kelések kezelésére vagy pikkelysömör és bőrkiütések csillapítására használható. Segít a sérült szövetek helyrehozatalában, ezért a sebek kezelésében játszik értékes szerepet.
Hörghurut
A fekete nadálytő légzőszervi megbetegedések, közöttük a hörghurut és mellhártyagyulladás orvossága. Csillapítja a köhögést, és könnyíti a levegővételt.
Figyelmeztetések és ellenjavallatok:
Ne használjuk nyitott sebre! Csak orvosi felügyelet mellett használjuk belsőleg! Néhány országban fogyasztását szigorúan ellenőrzik. A gyökeret ne használjuk belsőleg.
Fűtej (Euphorbia cyparissias Farkasfűtej, szettyin, vizes-tetűfű, kutyatej)
Hatóanyaga: a tejnedvben euphorbin sav, kristályos euphorbon, fehérje stb.
Ajánlják álmatlanság, fül eldugulás, orbánc, pikkelysömör ellen.
Hánytató. A belőle kiömlő tejszerű anyagot a nép szemölcsök, elmulasztására használja. A hasonszenvi gyógymódban a bőr és a nyálkahártyák izgalmi állapotának megszüntetésére használják.
Főzete idősebb emberek szemkötőszövet-gyulladását oszlatja.
Egyik változata a kis sárfű, Euphorbia esula, Teufelswolfmilcb.
A növény nedve bőrgyulladást okoz. Szembe kerülve súlyos gyulladást okozhat, még vakságra is vezethet. Pora éppen olyan veszélyes. Belsőleg is gyulladást okoz.
Besűrített tejnedve az emplastrum cantharides (kőrisbogár tapasz) egyik alkotórészre.
Az Euphorbia lathyris (kerti, vagy nagy sárfű, hasindítófü) hashajtó.
Havasi lórom, havasi lósósdi Rumex alpinus
Vastag gyöktörzsű évelő növény. Levelei nagyok, hosszuk elérheti a 0,5 m-t, kerek tojásdadok, szíves vállúak. A virágzat dús virágú, a termést háromélű szárnyacska veszi körül. A hegyi és alhavasi legelőket lepi el tömegesen. A vízszintes gyöktörzseket (Rhizoma rumicis alpini) ősszel gyűjtik. Antracén-származékokat tartalmaz. A rebarbara (Rheum palmatum) gyökeres gyöktörzsének helyettesítésére alkalmas gyógyszeripari nyersanyagként, de előállítható belőle a bőrgyógyászati használatra szánt krizarobin pótszere. A krizarobin (Chrysarobinum) a forró égövi Andira araroba Aguiar fájából benzolos kivonással, majd az oldószer bepárlása által nyert por, antronokat és antranolokat tartalmaz, erősen redukáló hatású, 5-10%-os kenőcsök formájában rendelik bőrgombásodásokban (dermatomikózis), pikkelysömörben (psoriazis), néhány napi kezelés után szünetet tartanak, majd megismétlik a kezelést.
A könyökízület segítségével tudjuk a világot magunkhoz ölelni, magunkat, pedig átverekedni rajta. Ez az a klasszikus emelő, amellyel minden követ megmozgatunk, másokat kibillentünk vagy gyengéden magunkhoz tudunk húzni. Egyesek olyan kemény könyökvédőkkel dolgoznak, hogy szarupikkelyből páncél nő a könyökükön. Ez a pikkelysömör egyik kedvenc helye, gyakran innen indul ki. Az elszarusodott felületek egyfajta konfliktusokkal terhes könyökvédők. Hogy mennyire szükség van időnként rájuk, azt a ruháink is mutatják. Vagy már eleve megerősítik a könyökünket, vagy utólag kell a könyöknél kikopott ruhaujjakat varrogatni. Az a kifejezés, hogy „könyökölni", finoman írja körül azt, amikor az ember könyöke segítségével nyomul előre az élet különböző területein.
A teniszkönyök elterjedt betegség. Az okozza, hogy a könyök emelőszerű alkalmazása szakszerűtlenül és túlzott igénybevétel mellett történik. Klasszikus példája az ütésre való impulzus és az egyidejű ütési gátlás párhuzamos létezésének. Az ütő, mint a kar meghosszabbítása, rendkívüli módon megnöveli az emelő erejét. Ha ezután az ember görcsösen összehúzódott tartásban „játszik", pl. azt, hogy hoznia kell egy bizonyos teljesítményt, vagy szorongatja a becsvágya, túlzottan nagy nyomásként nehezedik rá, akkor túlerőlteti az emelőízületét. A fájdalmak ezt azonnal jelzik, és jó esetben innen minden szükséges dologra sor kerülhetne annak rendje s módja szerint. Egy fájó könyök ellenáll a további játéknak, és gondoskodik a szükséges gondolkodási szünetről. Ezalatt a játékosnak alkalma nyílik felülvizsgálnia, hogy milyen motívumok hajtják erre a túlfeszített játékra. Csak az jelent problémát, amikor az érintettek nem veszik figyelembe a test világos jelzését, és könyörtelenül játszanak tovább ugyanúgy, mint addig, hogy lefőzzék a másikat. Az lenne a dolguk, hogy átlássák, a játék az, játék, és ennek megfelelően valóban játszva játsszanak. A teniszkönyökkel kapcsolatban leírtak természetesen nemcsak a teniszezésre, hanem más analóg helyzetekre is vonatkoznak. Annak is lehet teniszkönyöke, aki még életében nem fogott teniszütőt a kezében.
- Mit akarok igazán, amikor minden követ megmozgatok? Kit akarok kibillenteni? Hol vetem be magam túlzottan?
- Milyen jeleket nem vettem figyelembe arra, hogy pihennem kellene?
- Milyen ellenállás van bennem, amikor az emelőimet lendítem?
- Milyen be nem vallott motívumok (milyen becsvágy) emelik a karomat? Mely ütések ütnek rám vissza és rázkódtatnak meg (engem és az ízületemet)? Tulajdonképpen kinek szántam őket?
|