placenta

Lepényelégtelenség vagy placenta elégtelenség esetén az anyánál, képtelen a gyermeket a szükséges ideig megfelelően táplálni. A gyermeknél alultápláltság, a placenta bolyhok szklerózisa miatt a placenta vérellátási zavarai erősen dohányzó anyáknál, nem megfelelő táplálkozásnál, mérgezőanyag túlterhelésnél, huzamos ideig tartó fogamzásgátló szedésénél, túlhordott csecsemőknél.

Amit tenni kell!

Az anyánál felismerni a hiányos táplálkozást, és feltárni a mögöttes okokat, belátni, hogy ez a helyzet mennyire veszélyezteti a gyermek életét, például az intelligencia fejlődését. Lepényelégtelenség esetén idejében megbékülni a terhességgel és az anyaszereppel, a gyermekbe bizalmat helyezni, táplálni és szolgálni.

A terhességi gesztózisnál megkülönböztetjük egymástól a korai hatodik-tizennegyedik hét közötti, és a késői gesztózist. A későit terhességi mérgezésnek toxikózis is hívjuk. A gesztózis magas vérnyomásban, a vesén keresztüli fehérjeveszteségben, görcsökben terhességi eklampszia, émelygésben és reggeli hányásban nyilvánul meg. A teljes kép a gyermek elutasítására utal, részben konkrét, részben szimbolikus kísérlet a gyermektől történő megszabadulásra. A vese által kiválasztott fehérjére a gyermeknek tulajdonképpen a legnagyobb szüksége volna. Ha azonban ezt a fehérjét elveszítjük, a gyermek nem kaphatja meg, tehát kirekesztjük azt az anyagot, amelyből építkezne, és ezzel növekedésében próbáljuk meggátolni. A görcsök a terhesség megszakítás kísérletének felelnek meg szülési fájások. Mindezek a relatíve gyakori tünetek a fent leírt konfliktust jelzik. A szimptómák erőssége és veszélyessége arról tanúskodik, milyen erősségű a gyermek elutasítása, illetve milyen mértékben tudta feldolgozni az anya a gyermek elfogadásának gondolatát.

A kései gesztózis még extrémebb helyzet, mert nemcsak a magzatot, hanem az anyát is komolyan veszélyezteti. A kórképnél a méhlepény vérellátása rohamosan csökken. A placenta anyagcsere felülete tizenkéttizennégy négyzetméter nagyságú. A gesztózisnál ez a felület körülbelül hét négyzetméterre csökken, s négy és fél négyzetméternél elhal a magzat. A méhlepény a magzat és az anyag közötti kontaktusfelület. Ha a magzat vérellátása gátolt, a kontaktusból éppen az életet vonjuk ki. A placentaelégtelenségek egyharmadában ez a gyermek halálához vezet. Ha a magzat a kései gesztózist túléli, többnyire nagyon kicsi, alultáplált, öreges látványt nyújt. A kései gesztózis a gyermek megfojtására tett kísérlet, melynek során az anya is kockáztatja az életét.

Az orvostudomány a cukorbetegeket, a vesebetegeket s különösen a kövér nőket sorolja a gesztózissal veszélyeztetett páciensek közé. Ha e három csoportot saját nézőpontunkból megvizsgáljuk, azt találjuk, hogy mindháromnak van egy közös problémája, a szeretet. A cukorbetegek nem képesek szeretetet befogadni, ezáltal szeretetet adni sem tudnak, a vesebetegeknek partnerproblémáik vannak, s az elhízott nők falánkságukkal éppen szeretethiányukat próbálják meg kompenzálni. Így cseppet sem meglepő, ha azok a nők, akiknek a szeretet témájával ilyen problémájuk van, a gyermek számára sem tudnak megnyílni.