szájvizek

Mályva, erdei (Malva sylvestris Nagypapsajt, csuszóka, fürdőrózsa)

Feltörő vagy egészen egyenes, szőröktől érdes, 1 méterre is megnövő növény.

A virág szirmai rózsaszínűek.

Hazánkban erdők szélén, parlagokon, művelt talajon egyaránt vadon megterem.

Hatóanyaga: növényi nyálka, a virágban kevés csersav és festőanyag.

Gyűjtjük levelét (folium), virágát (flos).

Bő nyálkaváladékkal járó gyulladásos esetekben használatos. Éppen ezért a leveleiből készült forrázat (10 gr 1/4 l vízre) kitűnő torok és szájvíz, a torokban fellépő daganatnál, mandulagyulladásnál, és foghúsdaganatnál.

A virág több köhögés elleni tea alkotórésze. A fiatal levél teapótló és élvezhető saláta.

A kereklevelű mályva (Malva neglecta) teljesen hasonló célt szolgál a népies használatban, mint az erdei mályva. Külső alakja kisebb.

Panamakéreg (Quillajae cortex) Dél-Amerikában, főként Peruban, Chilében és Bolíviában előforduló örökzöld fa (Quillaja saponaria) kérge. A törzs kérgét nagy lemezekben fejtik le és meghámozzák. Szagtalan, karcoló ízű, pora tüsszentésre ingerel és vízzel összerázva erősen habzik. Tégla vagy rombusz alakban kerül forgalomba.

A panamakéreg tartalmaz: kvillaja szaponint, borkősavat, oxálsavat, keserűanyagot, keményítőt. Légcsőhurut ellen, köptető szerekben, fogporokban, szájvizek és hajvizekben, az iparban, mint szövettisztító, olajfestmény-tisztító nyer felhasználást. Gyógyászatilag a szappangyökér, pemetefű, kankalingyökér helyettesítheti.

A ratanhiagyökér a dél-amerikai Kordillerák nyúlványain honos Krameria triandra cserjének gyökérágai. Kívül barna, belül vörös, nehezen törhető, fanyar, összehúzó ízű, hengeres, kb. 15 cm hosszú gyökérdarabok.

A ratanhiagyökér tartalmaz: ratanhia cserzőanyagot, keményítőt, cukrot, gumit, viasszerű anyagot. Összehúzó hatásánál fogva nyálkahártya hurutok, hasmenés, belső vérzés ellen, száj- és foghús ecsetelésére használják. Fogpor és szájvizek alkotórésze. Belső célokra helyettesíthető vérontógyökérrel, libapimpófűvel.