szembetegség
|
Merev állású 1/2 m magas növény, mely egészben szürkés színű, szálas, néha hasogatott levelekkel; sziromlevelei kékek, néha vörösek. Vetések között nálunk mindenütt előfordul. A virágjának sziromlevelét gyűjtjük, mely a cyani flost adja. Hatóanyaga festékanyagában rejlik. 5-10 gr 1/2 1 vízzel leforrázva, vízkiválasztó és szem kötőhártya gyulladást oszlató. Szívnyugtató, vérnyomást csökkentő és vértisztító teákba keverik. Ez irányú felhasználása napjainkban sokat veszített értékéből. A virágfüstölő legfőbb alkotórésze.
1. A szél-meleg káros behatása a test felszínére Főbb tünetek: a szem bevérzik, idegen test érzése a szemben, érzékenység fényre és melegre, a szem váladékozása főként alvás után, fejfájás, láz, orrfolyás. Kezelendő pontok: Taiyang (Ex-Hn 5), Fengchi (G 20), Quchi (Li 11)
2. A belső eredetű toxikus patogének túltengése Főbb tünetek: forró, égő érzés a szemben, bevérzés, duzzadt szemhéj, nagymennyiségű, ragacsos váladékozás, fejfájással. Kezelendő pontok: Taiyang (Ex-Hn 5), Quchi (Li 11), Geshu (B 17), Neiguan (P 6).
Vakság: felhívás a „lelki látás" megerősítésére, a valóság „belső szemmel" történő szemlélésére A vakság rendkívül kemény sorscsapásnak tűnik, mégsem árt elgondolkodni az alábbi furcsa eseten. Néhány évvel ezelőtt egy bizonyos operációs technika segítségével néhány vak visszanyerte a látását, ám a következmény meghökkentő volt: a „betegek" e világban „új látásukkal" korántsem igazodtak el olyan jól. Meglehet, hasonló beavatkozások más esetekben A vakság lehet a „korábbi" hibás látás következménye. Behunytam szemem a világ előtt, nem akartam ránézni, vak voltam a valóság meglátásához. A vakság mindenesetre határozott felhívás arra, hogy belső lényemmel szemben ne legyek vak, ne azonosítsam magam külső megjelenésemmel, olyannak lássam magam, amilyen valóban vagyok. Amit tenni kell A vakság kikerülhetetlen felszólítás arra, hogy „belső szemünkkel" lássunk, megtanuljuk, a dolgokat bensőleg szemlélni. Magában rejti a lehetőséget, hogy a megismerés folyamatában ne befolyásoljon bennünket többé a dolgok külső megjelenése. A vak ember végérvényesen megfosztatott a kifelé irányuló látástól, így rákényszerül, hogy befelé tekintsen és belsőleg kialakult világképe szerint éljen. Szemünkkel a teljes spektrumnak egyébként is csupán 8%-át vagyunk képesek érzékelni, a valóság 92%-a ezen érzékszervünk számára „láthatatlan". Bár ennek tudatában vagyunk, gyakran mégis úgy viselkedünk, mintha az, amit látunk, a teljes valóság lenne. Amit valóban megláthatnánk, arról csak képzeteink vannak, s még mi tartjuk magunkat „realistának". A vakság tehát (igencsak drágán megfizetett) esély arra, hogy kényszerűségből a valóság fennmaradó 92%-ára koncentrálhassak. Csak ha az ember elfogadja, hogy valamely fogyatékosság nem katasztrófa, lesz képes azt a maga javára fordítani, minthogy épp fogyatékossága révén válik lehetetlenné, hogy továbbra is úgy éljen, mint eddig. Így válhat a vakság annak eszközévé, hogy igazi látásra tegyünk szert, mely végül a belátás magasabb fokához vezet.
|
||||||
|
|
||||||
Búzavirág (Centaurea cyanus. Dödike, kékvirág, Imola, kékkonkoly, gabonavirág, zsukkolat)
Vaknak lenni annyit jelent, mint nem látni, felismerésre képtelennek lenni. A vak ember a való világot és az összefüggéseket nem látja, így arra kényszerül, hogy „megragadja" azokat. Képtelen többé kifelé látni, így az érzékelésnek e módja a belső térre tevődik át. A vaknak fel kell fedeznie, meg kell ragadnia belső világát, továbbá a szó szoros értelmében „érintkeznie" kell környezetével, hogy megfelelően eligazodjék.
óriási boldogságot jelenthetnek, egy dolog mindenesetre biztos: a vakság nem csupán csapás, melyet a sors „vakon" ránk mér, de egyben az élet hozzánk szóló, közvetlen felhívása is, hogy megtanuljuk a dolgokat megérteni oly módon, hogy a világgal valóságosan (érintkezés révén) szembesülünk.