szájvíz
|
A benzoegyanta belsőleg köptető, külsőleg fog- és szájvizekben használják. Kenőcsök, tinktúrák és rüh elleni szerek alkatrésze.
A fa kérgének használata csak külsőleg indokolt, mint torokfertőtlenítő, szájvíz és foghúsbetegségeknél. Gyümölcse festőanyag.
Feltörő vagy egészen egyenes, szőröktől érdes, 1 méterre is megnövő növény. A virág szirmai rózsaszínűek. Hazánkban erdők szélén, parlagokon, művelt talajon egyaránt vadon megterem. Hatóanyaga: növényi nyálka, a virágban kevés csersav és festőanyag. Gyűjtjük levelét (folium), virágát (flos). Bő nyálkaváladékkal járó gyulladásos esetekben használatos. Éppen ezért a leveleiből készült forrázat (10 gr 1/4 l vízre) kitűnő torok és szájvíz, a torokban fellépő daganatnál, mandulagyulladásnál, és foghúsdaganatnál. A virág több köhögés elleni tea alkotórésze. A fiatal levél teapótló és élvezhető saláta. A kereklevelű mályva (Malva neglecta) teljesen hasonló célt szolgál a népies használatban, mint az erdei mályva. Külső alakja kisebb. |
|
|


India, Jáva, Szumátra erdőségeiben előforduló, különböző Styrax-fajok bevagdalt sebeiből kifolyó gyanta a benzoegyanta (Benzoé resina). Nálunk a világosbarna színű, könnyen törhető sziámi a hivatalos, mert ebben csak benzoesav és észterei vannak. Ezen kívül koniferilbenzoátot, cinnamilbenzoátot, vanilint stb. tartalmaz.
Fagyal (Ligustrum vulgare Vesszősfagyal, fagyirka, fagyó, faggyúfa, fagyállófa, madárhúr)
Mályva, erdei (Malva sylvestris Nagypapsajt, csuszóka, fürdőrózsa)