tarkómerevség

A tarkó a gerincoszlop teteje, és minden energia keresztülhalad rajta, mielőtt még a testemben szétáramolna. A gerincem a támaszom, testem vázát alkotja. A merev tarkó egyfajta visszautasítást, elutasítást vagy energiamegrekedést, torlódást jelent. A fejemet nem tudom szabadon mozgatni. Úgy érezhetem, nincs támaszom, és hajlamos vagyok mereven és csökönyösen gondolkodni. Ez passzivitáshoz vezet, mert megakadályozza, hogy a dolgokat előrevigyem, és aktívvá váljak. Tartozom magamnak annyival, hogy a fejem szabad mozgását, korlátozó gondolataimat megvizsgálom, a megrekedt terveket újra „beindítom". Úgy hiszem, nem rendelkezem a vágyaim és ötleteim megvalósításához szükséges képességekkel, tulajdonságokkal, ezért az ötletek a terv vagy a „megvalósíthatatlan álom" állapotában maradtak. Lazábbnak, rugalmasabbnak kell lennem a gondolataimban és érzelmeimben. Elfogadom a hozzám eljutó érzéseket, és azokat szabadon áramoltatom magamban. A nyílt tekintettel nézek a világba, az élet adta különböző lehetőségeket egyszerre láthatom. Szükséges, hogy szeretettel nézzek a képekre, kritika és ítélet nélkül, teljesen szabadon. Most, hogy felfedeztem a bennem lévő gazdagságot, már nem kell azzal foglalkoznom, mit mondnak rólam mások. Tudatában vagyok a bennem lakozó erőknek.

Tarkómerevség, tarkófájdalom esetén önfejűség, merevség, makacsság a központ az agy megmozdíthatatlan. Szemellenzővel járkálunk a világban, tudat alatt ugyan, de visszautasítjuk az egész világot, minden megjelenési és megnyilvánulási formájában, mely sokszor kellemetlen és erős fájdalommal jár

Amit tenni kell!

Tarkómerevség, tarkófájdalom esetén járjunk egyenes úton, ne használjuk a kerülőutakat, összpontosítva és következetesen haladjunk a lényeg felé. Vizsgáljuk meg, hogyan tálalják, kínálják fel nekünk a dolgokat, ismerjük fel, ha figyelmünk elterelődik, és kerüljük az ilyen helyzeteket. Az egyetlen és igaz szemléletmód az, amely mindent magában foglal, ismerjük fel a részben az egészet.