tüdőbaj
|
A tüdőbajosok köpetkiválasztását kedvezően befolyásolja. A marokkói (Oe. crocata) sárga borgyökér légzési nehézségnél, tüdőcsövek - gyulladásnál használt gyógyszer.
Kúszó, hengeres, csomósan tagozó gyöktörzséből arasznyi hosszú, felemelkedő, bőrszerű, szárnyasan szeldelt levelek nyúlnak ki. A levél fonákján, az erek mentén, spórákat látunk, melyek érintésre lehullnak. Nálunk árnyas sziklarepedésekben, régi fatörzsekben, meszes talajú erdőkben fordul elő. Gyöktörzsét, gyökere nélkül, valamint leveleit gyűjtjük (radix, rhizoma). A drog erősen átható szagú, csípősen édeskés, gyengén összehúzó ízű. Hatóanyaga: mannit, mész, zsíros olaj, almasav, kalcium stb. Gyöktörzséből készült forrázat (5-10 gr 200 gr vízre), citromsárga színű, édeskés ízű és katarrusos köhögésnél oldó hatású. Főzete (20-25 gr 1 l vízre), idült köhögésnél és étvágytalanságnál ajánlható. A főzet íze kesernyés. Reggel, este 1-1 csészényit fogyaszthatunk el. Mellfájásnál, tüdőhurutnál, amikor erős az elnyálkásodás, asztmánál és béldugulásnál ajánljuk a következő tea keveréket: vegyünk 40-50 gr gyöktörzset, 5 gr mazsolát, főzzük azt mintegy 1/2 1 vízzel 10 percig és a szüredéket 2 egyenlő részben fogyasszuk el. A főzet (6-10 gr 1/4 1 vízre) tüdőbajnál, de májbajnál is használatban van. Céklával és málnával megfőzve a gyöktörzse hashajtók, pora elkeverve epe- és nyálka kiválasztó. A néphit szerint ügyessé, fürgévé lesz tőle, aki rendszeresen issza. Csak kis adagban ajánlják.
Csipkésfogú, vesealakú levelei kellemes illatúak, kúszó, tarackos tövű, alacsony növény, virágja lilás-piros. Kaszálókon, erdős, cserjés helyeken gyakori. Hatóanyaga: csersav, keserűanyag, cholin, mézga, szerves savak, illóolaj stb. Tüdőbajra hajlamos egyének légzőszerveinek megbetegedése esetében rendelik a virágos növényt (herba), rendesen más nyálkaoldókkal együtt. Mirigybajok, kankó, fehérfolyás eseteiben is alkalmazzák. Súlyos, szakított, vagy nagynyílású seb kezelésére is használják, amikor gyenge főzetét itatják, és erős főzetével mossák a sebet.
Cserje, ritkábban alacsony fa, termése kopasz, sárgászöld, vagy ibolyabarna, édes ízű. Nálunk a Gellérthegyen és Pécs környékén félig meddig meghonosodott. Hatóanyaga: gyümölcse 60-70% cukrot, mézgát, sókat tartalmaz. Emésztésben beálló zavarokat szüntet, köhögés és tüdőbaj régi házi-szere a gyümölcs főzete. Apró magjainak bélizgató, bélmozgást előidéző hatása van. Régi házi-szer, hogy a szájban fellépő és foghús daganat megérlelésére tejbe főzött fügét, használunk. Különleges tulajdonsága: mint a datolya és a mazsola, jelentős köptető hatással bír. Egyéb hasznos összetevők: cukrok (több mint 70% a szárított fügében), A-, B1-, B2-, PP- és C-vitamin, vas, mangán, kálium, kalcium, bróm. Javallatok: nehéz élethelyzetek (fejlődés, pubertáskor, lábadozás, terhesség, időskori tünetek), intenzív sportolás, vastagbélgyulladás, gyomorhurut, székrekedés, megfázás tünetei, légúti és húgyúti gyulladások, magas láz (vízkúra fügefőzettel), székrekedés (leve vagy pép). Vizelethajtó, köptető és hashajtó. Ideális fogyasztási módjai: friss gyümölcs, szárított gyümölcs, lekvár és kompót, főzve, hozzáadva a főzőlevet is, a megfázás tüneteire, vízkúrák, rossz emésztés és a krónikus székrekedésre való hajlam esetén. Figyelmeztetések és ellenjavallatok: érett állapotban fogyasszuk, mert zölden, azon túl, hogy íze kevésbé élvezetes, irritáló anyagot tartalmaz, vegyük figyelembe erős hashajtó tulajdonságát (lekvár és kompót formájában is), tartózkodjunk fogyasztásától kalória- és cukorszegény diéta esetén.
|

Borgyökér - Oenanthe aquatica (oe. phellandrium)
Édesgyökerű páfrány (Polypodium vulgare)
Földirepkény, kerek (Glechoma hederacea)
Fügefa (Ficus carica Közönséges, vagy édes füge)