tüdőproblémák
|
A torokcsakra betegségei szinte mindig a beszédproblémákban jelentkeznek. A köhögés, a torokfájdalom és a rekedtség mindig akadályozza a beszédet, ezért a következőkben felsorolt betegségek arra irányítanak, hogy maradjunk egy kicsit csendben. Nyugati kultúránkban sok energiát veszítünk a meggondolatlan beszéddel. Szinte mindig beszélünk, s ez elvonja a torokcsakra energiáit egészen addig, amíg a tipikus megfázásos betegségek véget nem vetnek ennek. A nyugati társadalom verbális kultúra, tehát energiáit a torokcsakrára építi. A torokcsakra problémái gyakran abból származnak, hogy olyan érzelmi impulzusokat nyomunk el magunkban, amelyek kiabálásra, zokogásra, sírásra vagy dühöngésre indítanának. Az elnyomott érzések elzárják a torokcsakra energiaáramlását. A torokcsakra fiziológiája A torokcsakrához tartozó pajzsmirigy thyroxint, és egyéb olyan hormonokat termel, amelyek serkentik a sejtek aktivitását. A pajzsmirigy hibás működése akkor tűnik fel, amikor aktívnak kellene lennie: a pubertáskorban és a változó korban. A pajzsmirigyet nagyon nehéz orvosilag (allopátiásan) kezelni. A torokcsakra-gyakorlatok segítenek harmóniában tartani vagy harmonizálni a pajzsmirigyet. A pajzsmirigy hormonjai, a thyroxin és a trijodthyronin szabályozzák a szervezet energia- és hőháztartását. Ehhez jódra van szükségük, amit általában a táplálékból nyernek. A torokcsakra zavarára visszavezethető testi betegségek és problémák Asztma: Az asztmás betegek gyakran gondolják, hogy nincs elég terük az önkifejezésre, vagy nem értik meg őket. Az asztmarohamokkal felhívják magukra a figyelmet, és így próbálnak meg kommunikálni környezetükkel. Az asztma végül is azzal a szabadsággal függ össze, amelyre az önkifejezéshez van szükségünk – ez, pedig a torokcsakra klasszikus témája Bronchitis: Dohányosoknál gyakori. Sokan azért dohányoznak, hogy elnyomják a beszédet. Egy másik lehetséges lelki ok, hogy az illető ki akarja mondani a véleményét, de nem meri, így köhögésbe menekül. A torokcsakra gyakorlatokkal meg lehet előzni a bronchitist. Fülproblémák: A fül a hallás és az egyensúly szerve. Aki például stressz miatt billen ki egyensúlyából, az gyakran szenved hallásproblémáktól. A fülproblémák szinte mindig arra utalnak, hogy nem hallgatunk sem belső hangunkra, sem mások véleményére. Ezzel ismét a hallásnál és hallgatásnál vagyunk, a torokcsakra egyik fontos témájánál. A fülcsengés (tinnitus) és a fülzúgás azt jelzi, hogy az érintett nem akarja meghallani belső hangját. Ez tipikus torokcsakra probléma. Minden fülproblémánál segítenek az ide vonatkozó, rendszeresen végzett meditációs és légzőgyakorlatok. Köhögés: Hasonló összefüggések illenek rá, mint a megfázásos tünetekre, amelyek közé a köhögés is tartozik. A köhögés gyakran azt jelenti, hogy el akarjuk mondani a véleményünket. Az akut köhögésnél csak a csakrához tartozó meditációs és tudati gyakorlatokat kell végeznünk. Légzési nehézségek: A lélegzet életerő, amit az indiaiak pránának neveznek. A légzés köt össze bennünket a világgal, az életenergiával és Istennel. A héber felfogás szerint Isten életet lehelt az anyagba, így vált az emberré. Ha megtörjük azt a kapcsolatot, amely összeköt azzal, ami nagyobb tőlünk, akkor légzési problémáink lesznek. Mandulagyulladás: E betegség tanulási feladata, hogy egyértelműen jelezzük, mit fogadunk el, és mit nem. A gyulladás mindig azt jelenti, hogy problémák vannak az agresszióval, ezért ilyenkor a köldökcsakrával is kell foglalkozni. Megfázás: A köhögéssel és náthával együtt járó megfázás arra utal, hogy az illető kiürült, túl sokat adott magából. A megfázás nyugalomra kényszerít, ezért használjuk ki ezt a betegséget arra, hogy kipihenjük magunkat és semmit, sem csinálunk. Csak a csakrához tartozó meditációs és tudati gyakorlatokat végezzük ez idő alatt. Nyakfájdalmak: Sokszor a ki nem mondott gondolatok, érzések, vagy azok a félelmek okozzák, amelyek nyomasztják az érintettet. Mivel csak ritkán mondhatunk ki mindent, kultúránkban sokan szenvednek nyakfájástól. Itt különösen nagy segítséget jelentenek azok a csakrához tartozó gyakorlatok, amelyek ellazítják a nyakat. Nyelvproblémák: Azok, akik gyakran harapnak a nyelvükbe, vagy más módon sértik meg, sokszor túl szégyenlősek, vagy gyávák bizonyos dolgokról beszélni. A torokcsakra tanulási feladata, az őszinte és nyílt kommunikáció, nekik még nehezen megy. Pajzsmirigy problémák: Az alulműködés a változásokkal szembeni lustaságunkat, ellenállásunkat jelzi. A túlműködés viszont azt mutatja, hogy egyszerre akarunk túl sok mindent tenni, és nem tudjuk kiválasztani a valóban megfelelő kifejezési módot. Fel kell tehát állítanunk a határainkat. Egyik esetben sem használjuk megfelelően a torokcsakra energiáit. Az ide tartozó gyakorlatok különösen a pajzsmirigyproblémáknál segítenek. Rekedtség: A beteg elveszti a hangját, mivel valamit nem tud kifejezni. Ilyenkor a belső hangjára kell hallgatnia. A rekedtség arra utal, hogy a torokcsakrán keresztül túl sok energiát adtunk le, és keveset hallgattunk. Sclerosis multiplex (SM): Christine Page, angol orvosnő szerint a torokcsakra zavaraira vezethető vissza. Nézete szerint ezek a betegek túl analitikusan reagálnak. Állandóan visszafojtják érzelmeik kifejezését, és különösen a frusztrációkat és a negatív érzéseket nem tudják szóban kifejezni. Szájbetegségek: A gyulladás például a kifejezés gátoltságára utal. Az egyéb szájproblémák szintén az érintettben rekedt agresszióra utalnak, amely mérgező is lehet. Szájszag: A gyomorból ered, és rossz emésztésre utal. Feladatát tekintve távolságot teremt. A torokcsakra – gyakran a szexcsakrával együtt – azt mondja: „Ne gyere közel!" Meg kell vizsgálnunk, hogy szükségünk van-e erre a távolságra, vagy sem. Azt is kérdezzük meg magunktól, hogy kit akarunk távol tartani. Torokfájás: Az elnyomott félelmekkel és dühvel függ össze. Az ilyen félelmek a nyak és a tarkó egész területén megnyilvánulnak. A torokfájás minden típusánál foglalkozni kell a torokcsakrán kívül a köldökcsakrával is. Tüdőproblémák: A szabadság és a kommunikáció témáira utalnak. Ha az érintett úgy érzi be van korlátozva, és nincs elég szabadsága, akkor ez hosszú távon károsítja a torokcsakrát, ami később azt eredményezi, hogy a tüdők nem kapnak elég életenergiát. Itt is felléphet azonban a torokcsatira alapproblémája, vagyis az, hogy az illető túl sokat akar beszélni, de nem képes meghallgatni másokat. A torokcsakra zavarára visszavezethető lelki problémák A torokcsakra betegségei lelkileg az önkifejezéssel, ezen belül is a gondolatok kifejezésével függnek össze. A torokcsakra birodalmába tartoznak azok az új elgondolások, amelyek – Heinrich von Kleist szerint –beszéd közben születnek: A régit elengedjük, és helyet adunk az újnak. A torokcsakra zavarával küszködőknek pontosan ez megy nehezen. Nem akarják elengedni a régit, s így nem tudnak helyet adni az újnak, a növekedésnek. Így jellegzetes zavarok jönnek létre: az illető gyakran kér elnézést, mogorva és rosszkedvű. Az ilyen ember zavaros és kusza. A torokcsakra tipikus zavara a racionalizálás, amikor az ember önmagát és másokat, a tetteket és az érzéseket intellektuálisan akarja megmagyarázni. Ezzel elveszti rugalmasságát és megmerevedik.
A tüdő bántalmai (tüdőbaj, hörghurut, asztma, fibrózis) azt jelzik, nagyon félek attól, hogy megfulladok, meghalok. Annyira idegesnek érzem magamat, hogy nagyon lekorlátozom az életteremet, ami szintén bizonytalansággal tölt el engem. Az is lehet a benyomásom, hogy elvesztettem a területemet (az Én társamat, az Én családomat, az Én barátaimat, az Én munkámat, az Én házamat, az Én gondolataimat jelenti), vagy éppen most veszítem cl azt. Ha elveszítem, akkor az olyan számomra, mintha meghalnék, semmivé válnék. Tehát nehezen találom meg a helyemet a világban, és nehezen irányítom a kapcsolataimat az engem körülvevő világgal. Mivel a tüdőm a légzésemért felelős, ha az nem működik jól, akkor a vérem oxigénellátása nem lesz megfelelő, ami pedig létfontosságú a túléléshez. Ez a zavar arra mutat rá, hogy a halál nagy félelemmel tölt el, és hogy ezen az érzésen kicsit tompítani kellene. Ha légzési fájdalmaim vagy rendellenességeim vannak, akkor fel kell tennem magamnak a kérdést, hogy nem érzem-e magam elnyomottnak, vagy fojtogatottnak az életemben. Lehetséges, hogy az-az érzésem, hogy nincs elég levegőm, főként a családtagjaimmal való kapcsolataimra lehet ez jellemző. Korlátozottnak érzem magam, vagy úgy érzem, nem érdemlem meg a boldogságot? Szomorú és búskomor vagyok, de meg kell tanulnom a saját értékeimet elismerni, és olyan dolgokat tenni, amik örömet okoznak számomra. Ahelyett, hogy régi emlékeken történő rágódásban lelném örömömet, és ettől melankolikussá válnék, ami csak az egyedüllét és izoláltság, elszigeteltség érzéseit növelné bennem, inkább az életem bőségeire kellene irányítanom a figyelmemet, és mindarra, amim van.
Amit tenni kell! Tudatára ébredek, hogy állandó jelleggel védelem alatt állok, és kísérnek utamon. Jogom van ahhoz, hogy legyen egy saját területem, életterem, egy olyan hely, ami csak az enyém, és ami senki máshoz nem tartozik, ugyanúgy, ahogy mindenkinek. Így jöhet csak létre harmónia, és csak így tudok kiteljesedni. Visszaveszem a hatalmamat és „nyitott" tüdővel lélegzem be az életet.
A tüdőtágulás idült légúti szűkülettel járó tüdőbetegség, amelyre nehézlégzés, légszomj és a tüdő működésének a romlása a jellemző. E betegség elsősorban a dohányosokat és azokat fenyegeti, akik szennyezett levegőt, port és izgató hatású anyagot lélegeznek be, de asztmás és hörghurutos gyermekeken is kifejlődhet. Ennek kialakulása még magzatkoromhoz, a tüdőm kialakulásának idejéhez nyúlik vissza, és arra utal, hogy mennyire köteleztem el magam az élettel kapcsolatban, milyen mértékben mondok igent az életre, amely a légzésemnek köszönhető. Ha félek az élettől, vagy ha azt akarom, hogy valaki más gondoskodjon az én életemről, akkor a tüdőmmel problémáim lehetnek. Ha felszínesen lélegzek, akkor nem akarok szembesülni a valósággal. Szorongok és félek, mivel fenyegetve érzem magam. A tüdő, működés közben állandóan kitágul, majd összehúzódik, ami azt a képességemet szimbolizálja, hogy mennyire vagyok képes kinyílni, „belefolyni" az életbe, és mennyire vagyok képes „összehúzódni", elszigetelődni, elvonulni. Ha tüdőtágulás a betegségem, ez légzési rendellenességgel jár, és egyfajta fojtogató erőlködést érzek magamban. A légzéssel az életet veszem magamhoz. Miért esik nehezemre az életemet magamhoz venni? Így akarok az élet, elöl elmenekülni? Az élet nem érdekel többé, nincs semmi célom. Nagyon nagy félelmeim vannak, és ennek egyike az érvényesülésemmel, a világban elfoglalt helyemmel kapcsolatos. Miért vesztette el az élet számomra az értelmét? Zsákutcában érzem magam. Nem tanultam meg önmagam lenni, és nem vagyok képes megtalálni, elfoglalni a nekem szánt helyet a világban, hanem mások elvárásai szerint élek. A frusztrációim és elégedetlenségem megfullasztnak engem. Az a benyomásom, hogy nem érdemlem meg az életet.
Amit tenni kell! Tudatára ébredek annak, hogy mindenkinek megvan a saját helye és feladata a világban, és hogy nekem is meg kell találnom az enyémet. Elfogadom, hogy jobban fogom szeretni magamat, hogy érvényesítem az akaratomat, és igényeimnek hangot adok, egyszóval megpróbálok önmagam lenni. Az általam érzett nyomásérzést a tüdőmbe beáramló levegő, az élet öröme váltja fel. Újra meglátom az életem, nyújtotta lehetőségeket. Újra képes leszek a boldogságra.
Hatásai: Összehúzó, gyulladásgátló, folyadék visszatartást csökkentő.
Javaslatok: Visszértágulat Kis adagban belsőleg használva, vagy borogatás, kenőcs vagy gél formájában külsőleg használva a visszérfalak megerősítésével csökkennek a visszértágulatok és az aranyér. A gyógynövényt lábfekélyre és fagyás ellen is használják.
Folyadék visszatartás A vadgesztenye a hajszálerek áteresztőképességének növelésével csökkenti a folyadék-, visszatartást és hagyja, hogy a felesleges folyadékmennyiség újra felszívódjon a szervezetbe.
Reuma A néphagyomány szerint a zsebben tartott vadgesztenye megakadályozza és meggyógyítja az izületi gyulladást. Franciaországban a vadgesztenye olaját használják külső kezelés formájában reumás fájdalmak ellen.
Légzőszervi betegségek Az Egyesült Államokban a növény leveléből készített főzetet adják szamárköhögés ellen is. A magok hasznosak hörghurut és más hurutos betegségek esetén.
Figyelmeztetések és ellenjavallatok: Szervezetbe jutáskor mérgezés léphet fel. Ne használjuk a vadgesztenyét öngyógyításra, csak borogatás, kenőcs vagy gél formájában vigyük fel a sértetlen bőrfelületre. Hámozzuk meg a gesztenye héját, amikor elkészítjük, mert mérgező.
|
|
|

A tüdőm működése teszi lehetővé számomra, hogy az élet keringhessen bennem. A tüdő szűri meg a testembe kerülő levegőt. Belélegzem az „életet", majd visszaadom azt az Univerzumnak. A tüdőm jó működése lehetővé teszi, hogy minden sejtemet kiszellőztessem. A tüdőm által ébredek rá arra, hogy „ÉN" létezem. A tüdőm rávilágíthat tehát egy, a létezéssel kapcsolatos problémára, és ez lehetővé teszi számomra, hogy ezeket a negatív érzéseket kiszellőztessem, amelyeket a belélegzett szeretettel kell megtisztítanom.
A tüdő diffúz, krónikus, progresszív folyamata, melynek során a tüdőhólyagocskák fala átszakad, ezáltal a légző felület csökken, a tágult tüdő rugalmatlanná válik.
A vadgesztenye hatásosan csökkenti a folyadék-visszatartást. Továbbá hatásosan kezeli a visszértágulatot és az aranyeret. Segít a tüdőproblémáknál.