vérerek

Zingiber officinale

A szél hideg okozta meghűlések ellen alkalmazott friss gyömbér neve Seng Csiang, míg az inkább tonizáló hatású szárított gyömbér a Kan Csiang. A friss gyömbérgyökér héját (Seng Csiang Pi) többnyire vizelethajtó. A hagyományos kínai gyógyászat a gyömbért más növények mérgező hatásának semlegesítésére is gyakran használja.

Felhasználandó része:

Gyökere

Tulajdonságai:

Csípős

Érintett meridián csatornák:

Szív meridián, tüdő meridián, lép meridián, gyomor meridián

Hatásai:

Elmulasztja a hányingert és a hányást, görcsoldó, fertőtlenítő, enyhíti a puffadást és az emésztési zavarokat, serkenti a keringést, izzasztó, köptető hatású, ellazítja a vérereket

Alkalmazása:

Seng Csiang: a test külső részének felszabadítására, a Vej chi megerősítésére és a hideg eloszlatására, a középső melegítő melegítésére, más növények mérgező hatásának semlegesítésére

Kan Csiang: a yang helyreállítására, a lép, a gyomor és a tüdő melegítésére és a nyálka eloszlatására

Adagolása:

3-9 gramm

Együttes alkalmazása:

A gyomorban fellépő hideg hiányszindrómákra Kan Canggal és Kao Liang Csianggal, a lép rendellenes működésére Paj Csuval alkalmazzák. A Seng Csiangot hányás és nedvességnyálka kezelésére Pan Hsziával, a külső szél-hideg ellen, pedig Ta Canggal kombinálják.

Ellenjavallat:

Meleg szindrómák esetén mellőzzük.

Csikófark (Ephedra vulgaris. Kazuárbokor, bogyópikk)

Ázsiai, kínai növény, de előfordul Tirolban, Olaszországban, sőt még nálunk is a Duna-Tisza közén, a Pilisi-hegyekben. Szereti a homokos helyeket.

Fűféle cserje, néha 1 méterre is megnő. Bütyökkel tagolt ága hengeres, zöld és a zsurlóhoz hasonlít. Virágzata barkás, termésfűzérkéje piros.

Hatóanyaga. ephetonin, ephedrin. Herbája a drog.

A mellékvesékre hat és ez által az érmozgató idegekre, ami által a vérerek összehúzódnak és a vérnyomás emelkedik, továbbá hat az izmokra és a vérerekre. Hatása a tőle eltérő származású adrenalinéhoz hasonló.

Allergikus megbetegedéseknél rendelik. Szénaláz, nehéz légzés, étrendi hiba folytán előállott csalánkiütés esetében használják.

A légzőszervekre is hatással van olyképpen, hogy az érmozgató idegek izgatása által a tüdő finomabb elágazásai meghosszabbodnak, megnyúlnak, ami a tüdőizmok görcsös állapotát megszünteti, ezért asztmánál használják. Tejbe főzve reuma ellen hatásos.

Crataegus pinnatifida

A galagonyát a nyugati orvoslás elsősorban a szív élénkítésére és a vérnyomás szabályozására használja. Érdekes módon a növény kínai fajtáját emésztési problémák kezelésére alkalmazzák, azon belül is gyakran javasolják az ételmegrekedés gyógyítására. A vérkeringést is serkentő San Csa először a Csu Cseng Heng által a XIV. században készített Pen CangJanJi Pufi című gyógynövénygyűjteményben jelent meg.

Felhasználandó része:

Termése

Tulajdonságai:

Savanyú, édes

Érintett meridián csatornák:

Lép meridián, gyomor meridián, máj meridián

Hatásai:

Antibakteriális, vérnyomáscsökkentő, lazítja a vérereket, szíverősítő, csökkenti a koleszterinszintet

Alkalmazása:

• az ételmegrekedés elmulasztására és az emésztés serkentésére
• a vérkeringés élénkítésére és a megrekedt vér mozgatására

Adagolása:

9-15 gramm

Együttes alkalmazása:

Az ételmegrekedéssel összefüggő hasfájás, puffadás és hasmenés gyógyítására Zsou Tou Kouval és jácintbabbal (Dolichos Iablab, Pien Tou) együtt használják. A szívcsatornában megrekedt vér okozta mellkasi fájdalmak ellen Tan Sennel, míg a menstruációs és gyermekágyi fájdalmat okozó megrekedt vér esetén Csuan Hsziunggal és Tang Sennel együtt alkalmazzák.

Ellenjavallat:

Lép- és gyomorelégtelenség, illetve öklendezés esetén csak nagy elővigyázatossággal használható.

Szőlő (Vitis vinifera)

A szőlőművelés eredete a régmúltra nyúlik vissza, ezért a szőlőtőke származási helyére vonatkozó adatok bizonytalanok, az viszont biztos, hogy a Földközi-tenger medencéjében ideális körülményekre talált. A szőlőművelés a Római Birodalom bukásával indult hanyatlásnak, majd a középkor kezdetén ismét töretlen erőre kapott, amely kezdetben kapcsolatban állt a szerzetesrendek földművelésével, akiknek szükségük volt a borra a mise szertartásához. Amerika felfedezése után új, vad tőkéket hoztak Európába, amelyek keresztezés útján új fajtáknak adtak életet, és amelyek igen hasznosnak bizonyultak a 19. század végén, amikor az európai szőlőültetvények ennek köszönhetően megmenekültek a filoxéra pusztító támadásától.

Gondolatmenetünkben a csemegeszőlő-fajtákról beszélünk, amelyeket a szőlőfürt alakja, a szőlőszem nagysága, kiterjedése, színe és állaga jellemez, valamint a különböző érési idők, amelyek között gyakoriak a korai fajták. Még sincs semmi akadálya annak, hogy az úgynevezett borszőlőt friss gyümölcsként együk akkor is, ha termelője arra különösképp kényes, hiszen ugyanolyan hasznos az egészség számára és íze hasonlóképp élvezetes, mint a csemegeszőlőé.

Összetétel és hatóanyagok

A szőlőtőkék gyümölcse 20-25% cukrot tartalmaz (dextrózt, fruktózt, levulózt, szacharózt), szerény mennyiségben fehérjét, értékes szerves savakat (borkősavat és almasavat), karotint,

A-, B1-, B2-, B9- és C-vitamint és antocianidineket (P-vitamin faktorokat), melyek védik a véredényeket és a látás élességét, ásványi sókat és nyomelemeket (káliumot, mangánt, kalciumot, magnéziumot, nátriumot, klórt, foszfort, jódot és arzént), és még pektint és annint (a szőlő hashajtó hatásáért felel és szabályozza azt). Tegyünk említést arról, hogy a fent említett antocianidinekkel együtt a vörös szőlő héjára jellemző egy kék glukozid (enozid) és egy színezék (nocianin) jelenléte, amely roboráló hatású. Meglepődve tapasztaljuk, hogy ami az alapvető tápanyagokat illeti, a szőlő összetétele nagyon hasonló az emberi anyatejhez. Kalóriaértéke nagyon magas (1 kg = 900 kalória).

Javallatok

Az anyatejhez való hasonlósága lehetőséget ad arra, hogy szükség esetén szőlőlevet adjunk az anyatejes baba étrendjének kiegészítéseként. Még nem említettük azt, hogy az alapfontosságú „biológiai" víz, amelyet a szőlő tartalmaz, tökéletes összetételű, a cukrok –többségében monoszacharidok – kompenzálják a hiányzó zsírokat, és közvetlenül kerülnek be a keringésbe az emésztőrendszer különösebb igénybevétele nélkül. Ez az ital ugyanezen okokból és az alacsony sótartalma miatt hasznos az idősek, a lábadozók, az állapotos nők vagy a szoptatós anyák számára, a legyengült vagy kimerült embereknek, a sportolóknak és annak, akinek gyenge az emésztése. Mindaz, amit elmondtunk a levére vonatkozólag, nyilvánvalóan érvényes a szőlőre magára is, amely egyenesen főszereplője egy speciális kúrának, a szőlőkúrának, amelyet már az antikvitás híres természetgyógyászai és orvosai is ajánlottak, mint az idősebb Plinius, Celsus vagy Galénosz.