vírus
|
Amit tenni kell! Üzenet: tanuljuk meg felismerni a bennünk lüktető energiákat, és felhasználni hatékony fejlődésünk érdekében. Fogadjuk el azt a csodálatos, isteni eredetű lényt, akik vagyunk. Az élet isteni, nagyszerű kifejezése vagyok. Örülök szexualitásomban. Örülök mindannak, ami vagyok. Szeretem magam.
Látszólag jól ki lehet gyógyulni ebből a betegségből. A kórokozók azonban soha többé nem hagyják el a szervezetet, hanem beülnek a gerincvelői idegek hátulsó gyökereibe. Egyedül a fej területén 24 ilyen „parkolási lehetőségük" van a 12 agyideg párnak megfelelően. Így a fertőzés tulajdonképpen bárhol felléphet. A gyakorlatban azonban a vírus határozott előszeretettel választ ki magának bizonyos helyeket, és így az arcon mindenekelőtt a bőr, ritkábban a fül és még ritkábban a szem az a hely, ahol megjelenik. Főleg az 50. és 70. életév között támad, ám minden más életkorban lesújthat a betegség. A betegség lefolyása olyan, mint a tipikus gyulladásé. A kiütések megjelenése legtöbbször heveny égető és húzó fájdalmakkal jár. Végül kialakulnak a kis hólyagok, szigorúan az érintett ideg beidegzési területére korlátozva és majdnem mindig egy oldalon. Csak nagyon ritkán támad, mindkét oldalon vagy terjed ki két vagy több idegszegmens területére. A folyadékkal töltött hólyagocskák végül beszáradnak és bevarasodnak, általában anélkül, hogy heget hagynának maguk után. Ezzel viszont a dolog még nincs elintézve, a vírus ugyanis újra és újra bebizonyítja az alattomosságát. Néha a bőrtünetek lecsengése után egy-két évvel is még heves fájdalmakkal és rendkívüli érzékenységgel gondoskodik arról, hogy ne feledkezzenek meg róla.
A hagyományos orvoslás is felismerte, hogy a testi védekező erő gyengülése mellett a lelkiállapot is döntő szerepet játszik ebben a betegségben. A fokozott és tartós stresszt tartják a betegség kiváltó okának. A stressz fajtái közül azonban csak a túlerőltetés következtében fellépő a veszélyes – a normál követelmények által kiváltott stressz ugyanis inkább serkenti az ember védekező erejét. A túlzott követelményekkel szemben azonban megpróbálja védeni magát a szorongató külvilágtól. Ezzel önmaga helyetteseként arra kényszeríti a testét, hogy megnyíljon és aláássa az ellenálló erejét.
Az arcon jelentkező sömörben szenvedő beteget megbélyegzi a tünete. Az arca közepén kinyíló rózsa vele és a környezetével egyaránt tudatja, hogy itt valami fel- és kitört. A háttérben türelmesen lesben álló vírus kihasználja az általános gyengeség teremtette helyzetet, és előadja a kívánságát. A témának, pedig nem más a neve, mint az, hogy konfliktus. A herpes zosternek, ami maga is egy konfliktust szimbolizál, megint csak egy konfliktus az alapja, mint ahogy azt a beteg anamnézisében szereplő alap megbetegedések mutatják. Idegen csapatok segítségével zajlik le a hosszú ideje halogatott összeütközés és szerzi meg magának a beteg és a világ figyelmét. Akárcsak a trigeminus neuralgiánál, itt is az agresszió kérdéséről van szó. A beteg lelke mélyén egy egészen más valóság él, amit ő elferdít, és a betegség ezt a kettősséget ábrázolja. Az időzített bomba jelleg mellett a védekező- és az ellenálló képesség problematikája is hangsúlyos.
Már maga az alapbetegség is a fokozott lelki ellenállásra utal. Amennyiben első pillantásra semmilyen alapbetegség sem tűnik elő, a hagyományos orvoslás elkezd egy rejtett betegség után vadászni, mint amilyen, pl. a krónikus gyulladásos góc vagy egy fel nem fedezett daganat. Ha ilyeneket sem találnak, akkor feltételezhetően igen erős lelki ellenállás működik a betegben az élet egy központi területével szemben, és ez elég ahhoz, hogy annyira legyengüljön a testi ellenállás, hogy a lappangó herpes zoster vírus kitörjön. A betegség tanúskodik arról, hogy az illetőnek már régen az idegeire, illetve a bőre alá ment valami, ami most újra a felszínre törekszik. A fel- és kitörés a legfájdalmasabb és a legnehezebb a dologban. A folyamattal szemben mutatott ellenállás és a tőle való félelem, égő és szúró fájdalomban és szorító, feszítő érzésben jelentkezik. Miután áttörték a határokat, legtöbbször két-három hét elteltével beszáradnak és meggyógyulnak a hólyagok. A kiütés éppen arra a helyre csap le, amely pillanatnyilag a leggyengébb, az arcon megjelenő sömör esetében valóságosan is arcon csapja az illetőt. Ugyanúgy ég az ember egyik arcfele, mint egy jókora pofon után. Kaphat azonban egyet az orrára, a fülére vagy a szemére is. Különösen ez utóbbi pofonok annyira kemények, hogy az érintett oldalon kiesik a beteg látása és a hallása. Míg a homlokon és az arcon lévő hólyagok „csak" eltorzítanak, és az ember úgy érzi, hogy megbélyegezték és megverték, ez a rendkívül veszélyes herpesz a szaruhártyát is megtámadhatja, és akkor vaksággal fenyeget. Ha a fülön jelentkezik, a beteg meg is süketülhet. Talán az a legrosszabb a dologban, hogy akkor támadnak ezek az ütések, amikor az ember az alapbetegség következtében, tehát egy másik szempontból már amúgy is súlyosan érintett. Ha belegondolunk, hogy a vírusok már évek óta várnak arra a pillanatra, amikor áldozatuk kellőképpen legyengül ahhoz, hogy ők előjöjjenek onnan hátulról, az ideggyökökből, és lecsapjanak rá, akkor látjuk, hogy jó adag alattomosság van a dologban. Régebben a betegségnek az volt a neve, hogy „ignis sacer", azaz szent tűz vagy vad tűz. Mivel egy magasabb síkokról érkező jelet láttak benne, mágikus szerekkel kezelték. Valóban egy másik síkról érkező jel ez, még akkor is, ha ez a sík az ember saját bensőjében van. A beteg arcán ott ég a vad és eddig még ki nem fejezett düh. Az ilyen lángoló düh természetesen vakká és süketté teheti az embert. És ráadásul elcsúfítja. Az ilyen jelek magukban hordják az átalakulásra való esélyt is. Az „arcrózsa" kifejezésben is két lehetőség van egymás mellett: a rózsa virágzása, mint a szépség képe. A vörös rózsa szimbólumában a tüske is ott van, amely a Mars hadisten jeleként bele tud szúrni a húsunkba, de ugyanakkor Vénusszal, a szerelem istennőjével is kapcsolatban áll. Az indulatkitörések mögött lángoló lelkesedés és forró szerelem is loboghat, de ott lehet a nem kevésbé lángoló düh is. Azt kell az érintetteknek megtanulniuk, hogy valóban kinyíljanak, illetve pontosabban fogalmazva felszakadjanak, és engedjék, hogy a másik, éppolyan valódi létük magva is kivirágozzék, és leplezetlenül kifejezzék azt, ami legbelül mozgatja őket. Ami eddig a mélyben szunnyadt, fel akar szabadulni. Hogy a düh szent avagy profán harag-e, hogy a bosszú friss vagy ősrégi-e, az mellékes. A lényeg az, hogy ki kell fejezni. Éppen ez a ki- és feltörés hozhatja mozgásba a szükséges energiát ahhoz, hogy az ember elkezdje megoldani az alaptünetek formájában napvilágra lépett védekezési problémát. A kellemetlen téma iránti lelki ellenállást és nem a testi védekezőképességet kell csökkenteni.
Az arcot érintő minden fájdalom, amely megtámadja az arcot. Ezek kétségtelenül nagyon különböző eredetűek lehetnek.
Tünetei és kialakulása Minden az arcot érintő betegség, mint például a fogaké, az orré, a szinusz üregé az arcfájdalomban nyilvánulhat meg. De az arc fájdalmának legsajátosabb formája az arcidegzsába, a trigeminus neuralgia. Miért van ennek az idegnek ilyen furcsa neve? Mert ez az ideg, amely az arc érzőrostjait tartalmazza és érzékennyé teszi az arcot. Három ágra oszlik, ezek a bőrben három ponton emelkednek ki, majdnem függőlegesen, a szemöldök belső szélének közelében, a szem alatt és az áll oldalán az állon. A három ideg mindegyikét külön-külön megtámadhatja a betegség, vagy mindet egyszerre. Az arcidegzsába tipikus alakja nem megtévesztő, valóságos felvillanó fájdalom, villámként, mint a fényképezőgépek felvillanó fénye, következik be. Ha a területet kis ütés éri, azonnal indul a fájdalom az orcák, a fogíny vagy az orr felé. A fájdalom néhány másodpercig tart, de micsoda másodpercek ezek! Megakadályozzák a szerencsétlen beteget abban, hogy egyék, fogat mosson, sőt hogy be beszéljen, vagy nevessen. Ezzel szemben, általában, két roham között ezek néha sokszor ismétlődnek! Jegyezzük meg azonban, hogy más esetekben a fájdalom kevésbé heves, de folytonos, azaz állandó, gyakran az arc vörössége kíséri. Hiábavaló, hogy az arcidegzsába keletkezésének okát az arcüregekben vagy a fogakban keressük, például ha a szerencsétlen betegekből túl sok fogat húznak ki feleslegesen. Oka legtöbbször nehezen meghatározható, a gyulladás vagy a vírus az ideget lefutásának egész hosszában támadja meg. Ez utóbbi esetben figyelni kell arra, hogy zóna keletkezhet, kis csomókötegek jelennek meg az idegrost végződéseken. Az arcidegzsába éveken keresztül megmarad ugyanolyannak, váltakozva lecsendesedett, nyugalmi, és olyan elkeseredett fázisokkal, ami a beteget öngyilkosságba kergetheti.
Hagyományos kezelése A rendes nyugtatók nem hatnak, két olyan epilepszia elleni gyógyszer van, amely hatásos. De ezek fokozatosan elvesztik a hatásukat. A modern sebészet kioperálja a trigeminus ideget.
Akupresszúra pontok Nagyon hatékony és veszélytelen, mindig kéznél van a hirtelen fellépő, lesújtó rohamokban. A fő pont A kézcsuklón van, azon az oldalon, amely a tenyér folytatása, egytenyérnyire a hajlat fölött, ahol a pulzus artéria lüktet.
Kiegészítős pontok A szemöldök belső szélén vannak, ha a betegség trigeminus-ideg első ágát támadta meg. Mindkét pont a szem alatt van, a szemüreg peremének közepén. A harmadik pont az állon, kétujjnyira a felezővonaltól, mindkét oldalon.
Ezek a pontok különösen hasznosak a fájdalmas esetekben, ha nincs semmi más kéznél. Stimuláljunk kitartóan többször naponta, ez ritkítja és enyhíti a rohamokat. Az arcidegbénulás betegség az arcizmokat érinti, a mozgató idegeket, az arcideg megbénításával. Miután az arc mindkét felét két különböző ideg mozgatja, a bénulás a fél arcot érinti.
Tünetei és kialakulása A betegen jellegzetes tünetek jelentkeznek. Az arca elferdül, az egészséges oldal felé húzódik, mert azon az oldalon az izmok erősek, működőképesek maradtak. Ezzel szemben a beteg oldalon az arc petyhüdt, a bőrredők elsimulnak, a beteg szeme nem csukódik, ajkai minden lélegzésnél felemelkednek. Az arcidegbénulás majdnem mindig ugyanúgy mutatkozik, többé kevésbé jellegzetesen az esetek szerint, néha csak a homlokot vagy a szájat támadja, de ez ritka, általában az egész arcot érinti. Kétféle keletkezést kell megkülönböztetni:
A lehető leggyorsabban kell beleavatkozni. Mert az előrehaladott arcidegbénulást egyre nehezebb helyrehozni.
Hagyományos kezelés A sokáig hatástalan kezelés egyre aktívabbá válik. Először az orvosi szinten, ahol a kortizon vitathatatlanul csökkenti az ideggyulladást, ennélfogva meggyorsítja a gyógyulást. A sebészet területén az idegbénítás, idegnyomás megszüntetése meggyorsíthatja a javulást. Végül nem szabad megfeledkezni az arc mozgatásáról, a mozgás terápiát maga a beteg is végezheti tükör előtt, ez sokat ér a kis vagy nagy izmok működtetése szempontjából egyaránt. Ez a mozgásterápia egyébként csodálatosan társul az akupresszúrához.
Akupresszúra pontok Az arcidegbénulás a lehetőségek módjai között elöl foglal helyet. Határozottan gyors, és mellékhatások nélküli javulást tesz lehetővé. Ismételt kezeléseket és általában erélyes stimulálást elektromos akupunktúrát alkalmaz, amihez személyes, önmasszázsokat kell társítani például kétóránként. De a kitartás megéri a fáradozást! Két fő pont, és három kiegészítő pont van. A fő pontok Az első a csukló szemben lévő hüvelykujj oldalán van, ötujjnyira a csuklóhajlat fölött, ahol a pulzus lüktet. A második két pont a koponya hátsó szélén, háromujjnyira a fültől, a koponya közepe felé haladva.
Kiegészítő pontok Az érintett területeknek megfelelően a homlokon, két ujjnyira a szemöldökök közepe fölött, az arcon, a szemüreg alsó szélének közepén, az állon, kétujjnyira az állcsúcson kívül.
A pontokat a lehető leggyorsabban kell stimulálni, ahogy a betegség megjelenik. Jó, ha visszatérünk az erélyes stimuláláshoz, elektromos akupunktúra, de lényeges, hogy a beteg maga is vegyen részt a kezelésben, saját maga is stimulálja a pontokat, naponta többször. Hasznos, ha arc mozgásterápiát is alkalmazunk. Még ha a betegség régebbi és utóbajokat is hagyott, remélhető az előnyös helyreállítás és a majdnem normális, szabályos arc visszanyerése. |
Önmagam tagadása. Szexuális bűnösség. Erős meggyőződés abban, hogy "nem elég jó" vagyok. Ha HIV-pozitívak vagyunk, és közben egészségesek, akkor ugyan hordozzuk a vírust, de lehetséges, hogy soha nem fejlődik ki bennünk maga a betegség - fertőzni azonban tudunk! Ha a vírus, támadásba lendül, akkor a szervezet védekező rendszerében kulcsfontosságú szerepet játszó fehérvérsejtek közül az úgynevezett T-limfocitákat támadja meg, kialakul az AIDS-betegség, így az immunrendszer képtelen bizonyos fertőzésektől (pl. tüdőgyulladás) megvédeni bennünket. A vírus fertőzött vérrel történő érintkezés során (injekciós tű, vérátömlesztés, nyílt seb) vagy szexuális úton terjed. A szegycsont mögött elhelyezkedő csecsemőmirigy termeli a T-limfocitákat, ami azonban pubertás korra elsorvad, így szerepét a légcső mellett található nyirokmirigyek veszik át. Ha ezek megfertőződnek HIV vírussal, velük együtt a szív energiája is. A test folyadékrendszere, amely a vírusszállítás székhelye, érzelmi energiánknak felel meg. A vér, amely a szívhez kapcsolódik, a szeretetet, a fájdalmat és a kreativitást szimbolizálja. Így AIDS esetén érzelmi rendszerünk nincs egyensúlyban, és nem tud szabadon kifejeződni, egyfajta szeretettel kapcsolatos mély bűntudatot élünk meg. Az immunrendszer gyengül, és egyre sebezhetőbbé válik a támadásokkal szemben. Ébredjünk rá elfojtott érzelmeinkre, dühünkre, és ne tagadjuk meg önmagunkat, ne kívánjuk saját megsemmisülésünket. Ha nem vagyunk képesek olyannak szeretni és elfogadni magunkat, mint amilyenek vagyunk, megvédeni sem tudjuk többé ezt a testet. A belső erő, amit normális esetben a szeretet, elfogadás és nagy élni akarás táplál, meggyengül, és lassan elsorvad. Tudat alatt a halált látjuk egyetlen megoldásnak. Egy szexuális érintkezés érzelmileg nagyon is megvilágosító erejű lehet, spirituális élményt nyújthat, mivel a szexuális energia az alap csakrával van kapcsolatban, amely spirituális lendületünk forrása. Ha azonban ezt az energiát rosszul, csak önmagunk örömére használjuk fel, akkor ellenünk is fordulhat. Őszinte, tiszta megnyilvánulási forma nélkül, beteges vagy zavaró energiává válik.
Ez alatt a betegség alatt az arcon fellépő herpes zostert értik, azt, amelyik övsömör néven ismeretesebb. Ebben a betegségben a trigeminus neuralgiához hasonló rendkívüli fájdalmak világosan látható külső jegyekkel járnak együtt, még ha egészen másmilyenek is, mint a facialis paresis esetében. A varicella-zoster vírussal való másodfertőzésről van szó. A vírus az első fertőzésnél bárányhimlőt okoz. Gyakorlatilag mindenki magában hordozza ezt a vírust, a lakosság fertőzöttsége a 100%-ot is megközelíti. A bárányhimlő egy ártalmatlan, ám rendkívül fertőző gyerekbetegség. A vírus nemcsak cseppfertőzéssel, hanem a levegőn át is terjed. A beteg körül kétméteres körzetben ott lebegnek a kórokozók a levegőben, és a szél továbbítja őket.
Mivel minden bőrterületet idegek látnak el, a betegségnek szabad választása van, hogy rátaláljon az illető legérzékenyebb helyére. Vannak olyan tipikus helyzetek, amikor a betegség fellángol. Ilyen, pl. az, amikor egy súlyos fertőzés, pl. tüdőgyulladás, tuberkolózis következtében vagy akár a cukorbajnak köszönhetően kimerül a védekezés. Ugyanígy kedvező alkalmat jelentenek a vírusnak a súlyos fogyáshoz vezető bajok, mint a rák, a súlyos mérgezések vagy az immunrendszer összeomlása az AIDS, a leukémia vagy a szervátültetések után alkalmazott, az immunválasz csökkentését célzó gyógyszerek következtében. A csontvelő-átültetésen átesett leukémiás betegeknek mintegy a fele kap herpes zoster fertőzést. A modern medicina ezzel rendkívül kedvezett a vírus terjedésének.
