zsírszövet

Hasnyálmirigy-gyulladást általában olyan kóros állapot okoz, amelynek során az itt termelt emésztőenzimek nem a megszokott úton - egy vezetéken át - távoznak a vékonybél irányába, hanem helyben aktiválódnak és károsítják a hasnyálmirigy saját szövetét. A mirigy állományába jutott enzimek gyulladást és pusztulást okoznak a mirigy fehérje-állományában, és a környező zsírszövetben, sőt súlyos esetben az erek falát károsítva vérzések okozói is lehetnek.

Nagyon dühös vagyok az életre, mert nem nyújt már számomra „örömöket". Elutasítom az életet. Ahelyett, hogy arra várnék, hogy az „örömök" a számba repüljenek, az én feladatom, hogy megajándékozzam magam apró örömökkel, tudatában annak, hogy megérdemlem őket.

Mixödéma esetén a meglassult testi mozgás és szellemi működés, feledékenység, aluszékonyság. A testsúlynövekedésben elsősorban a bőr alatti kötőszövetekben felhalmozódó és ott megkötődő különleges vizenyő játszik szerepet. A bőr alatti zsírszövetben nyálka raktározódik, vastag a bőrünk, felduzzadt, sárgás hideg bőr, élettelen arckifejezés, vékony, törékeny haj. Szabadság és hatalom ügyében rosszul állunk, só- és vízvisszatartás, a női lelkület a lelki szint helyett a testi szinten mutatkozik meg, ezáltal a test felduzzad.

Az alapanyagcsere drasztikusan csökken, az életfolyamatok leállnak, nő a koleszterinszint, regresszív, visszavonulásra és elszigetelődésre hajlamos magatartásforma kifejeződése. Szenvedélyektől, ösztönöktől mentes, nehézkes vegetálás, csak tengetjük életünket, amíg a halál el nem jön, a külvilág dolgai iránt nem érdeklődünk, befalazzuk magunkat. Minden hidegen hagy, halottnak tettetjük magunkat, az élet iránti érdeklődés hiányt szenved, a tetszhalál és az élve eltemetkezés majdnem minden esete erre a területre vezethető vissza.

Amit tenni kell!

Növesszünk vastag bőrt átvitt értelemben, és válasszuk el magunkat a külvilágtól, a vastag falak mögött bontakoztassuk ki újra életre kelt önmagunkat. Visszavonulás a külvilágtól, az aktivitás csökkentése, mondjunk le önként a külső szabadságról és hatalomról, engedjük megtörténni a dolgokat. A lelkiek hatoljanak a szívünkig, hagyjuk a régit meghalni, foglalkozzunk elmélyülten a halállal, küzdjünk a lelki javakért az anyagiak helyett, és törődjünk a túlvilág problémakörével. Befelé fordulás, váljunk tudatosan a világot bebarangoló vándorrá, szerezzünk transzcendens tapasztalatokat.

Narancsbőr vagy cellulitisz korunk divattünete, abban az értelemben, hogy egy olyan jelenségről van szó, amely a századforduló környékén még nem számított betegségnek, épp ellenkezőleg, a kor teltkarcsú szépségideáljához tartozott. Korunk karcsú, sudár termetű eszményképéhez azonban nem illik a combon, a fenéken, stb. megjelenő zsírszövet felesleg. A bőr, hasonlóvá válik a narancshéjhoz, innen a neve narancsbőr. A nyirokcsomók megnagyobbodnak, és ödémák keletkeznek, az alak női jellemvonásai még inkább kihangsúlyozódnak, ami ellen az érintettek mindenre elszántan küzdenek általában olyan szerekkel, amelyek csak az előállítók számára hajtanak hasznot, hosszan tartó javulás azonban nem várható általuk. A nehézségi erő a kor előre haladásával egyre jobban érvényesül, az ernyedt kötőszövetekben belső tunyaság ölt testet, mely összefügg a túlsúllyal, a fölösleg nem a megfelelő szinten halmozódik fel.

Amit tenni kell!

Homeopátiás módszerrel, az ősi, szelídebb női életformát fogadjuk el, a gyengeség és lágyság itt nagyobb teret kap. Ez az öregedés folyamán tovább erősödik, az ősi női életcél szellemében valósítsuk meg az önátadás feladatát, a kötőszövet-gyengeség és belső eltunyulás helyett.

Allopatikus módszerrel: csökkentsük testsúlyunkat, és mozogjunk, eddzünk, hozzuk formába magunkat az ideális férfialakhoz hasonlóan. Lendüljünk szellemi szinten is mozgásba, és aktivizáljuk a rendelkezésre álló lelki energiákat is. Az előrehaladó korral törekedjünk teljességre a szellemiek, a bölcsesség és az anyagiak területén is. Bízzuk magunkat az élet női oldalának áramára, „ússzunk az árral", tartsuk meg lendületünket, engesztelődjünk ki önmagunkkal és életünk feladataival.

A túlsúly a zsírszövet fölösleg, tartalék. Belső kiteljesedés helyett külső teltség, az élvezetek vonatkozásában nem uraljuk a helyzetet, harc önmagunk súlyával, súlyosságával, fontosságával, figyelem, szeretet és biztonság utáni vágy. Az evésben leljük örömünket, a szeretet és élvezet iránti igényünk így mutatkozik meg. A hiányzó szükségletek kompenzálása, az étel a jutalom eszköze, az étkezések kárpótolnak az egységérzet és a szívből feltörő érzések hiányáért. Védőréteg kialakítása az érzelmektől mentes, rideg környezettel szemben, elszigetelődünk saját kis mentsvárunkban, a testet semmi se szigeteli jobban a zsírnál, meleget alig ereszt ki, így azonban befelé sem áramlik melegség). Önmagunk hájvárában zavartalan nyugalomra vágyunk, megbújunk sárga zsírfalaink mögött. A valósággal nem akarunk szembesülni, menekülünk szexuális kisugárzásunktól, nem vagyunk képesek megélni nemi szerepünket, problémák a polaritás területén. Nemiségünk a „bébi háj" szintjére süllyed regresszió, védőréteget növesztünk magunk köré, amely megóv az ütközésektől, a csattanásoktól. Kerek alkatunkkal terhesség benyomását keltjük, így játsszuk el kiteljesedésünket, önmagunkkal szemben se vagyunk jóindulatúak, naponta méregetjük magunkat, és önmagunkat gyűlöljük az eredmény láttán, torkig vagyunk magunkkal. Más szintek nem megélt terhét hordozzuk, önmagunk fontosságának, tekintélyének és hatalmának kihangsúlyozása.

Amit tenni kell!

Ismerjük fel és fogadjuk is el, hogy testsúlyunk a sajátunk, és a jelen körülményeknek megfelelő. Ne a túlzásba vitt étkezésben találjunk gyönyörűséget, hanem jutalmazzuk magunkat más élvezeti forrásokkal, például gyönyörteljes szexualitás, erotikus szertartások, gyöngéd masszírozás, szellemi-lelki (művészeti) élvezetek. Ami az evést illeti, tudatosan és élvezettel csipegessünk, alakítsunk ki helyénvaló étkezési szokásokat. Az „evést" mint pótcselekvést pótoljuk mással, fogadjuk el kövérségünket átmeneti mentőövként, hogy ily módon megszabadulhassunk tőle, a szeretet ismét áramolhasson bennünk és rajtunk keresztül; védekezzünk más módszerekkel. Ne a hájunkkal szigeteljük el magunkat, elutasításunkat fejezzük ki verbálisan, kilók helyett éles és csípős megjegyzésekkel vértezzük fel magunkat, érveink legyenek szellemesek, és vágjunk vissza fürgén, frissen. Tudatosítsuk nemi szerepünket, és ezt mutassuk is ki a külvilág felé, törődjünk bele, hogy a kötözködés sebet ejthet, és sérülést okozhat. Fektessünk súlyt más szintekre, a jutalmat érdemeljük ki, és küzdjünk azért, amiről azt gondoljuk, hogy megillet minket. Vergődjük keresztül magunkat az életen, ha kell, fogcsikorgatások közepette is. Fogadjuk el az életet olyannak, amilyen, és tanuljuk meg megemészteni az eseményeket, dolgozzunk ki új, testre szabott életformákat, valamint alakítsunk ki egy új belső formát, amelyhez a külső idomulhat, egy gyógyító böjtkúra szertartása kísérheti az új ideálunk felé vezető utat, az oxigénegyensúly mozgásba lendül. Szeretet, amely magában foglalja a testet, a lelket és a szellemet, érezzük magunkat egésznek, kereknek, gyarapodjunk lelkiekben. Váljunk fontossá, és ne túlsúlyossá, a teret töltsük be, befolyási területünket bővítsük, teljesedjünk ki belsőleg.